Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-28 / 271. szám

1929 november 28. DfcLMAOV^RfíRS^AG mmm 3 Mostoha fia iőtfie i@ Lengyel Ferencet az anyai örökség miatt Lengyel Hona felismerte a menekülő Rácz Istvánt — A mosfohafiu tagad (A Délmagyarország munkatársától.) Lengyel Ferenc balástyai kisgazda halála ügyében — «melyről a Délmaggarország szerdai számában beszámolt — a mai napon döutő fordulat állott be. Leugyel Ferencet — amint ismeretes — hétfőn este 7 órakor Baláslya 303. számú tanyájának egyik szobájában családtagjai halva találták. Vér­tócsában feküdt a földön Leugyel Ferenc, tőle öt­hat lépésnyire hevert a vadászfegyver, amely éle­tét kioltotta. A családtagok — Lengyel második felesége, fia és leánya — a konyhában éppen a vacsoránál ültek, amikor feggverdörrcnést hallot­tak. Beszaladtak a szobába, ahol a 60 éves tehetős gazda ekkorra már kiszenvedett. A fiu a felsőtanyai rendőrségre sietett, ahonnan Orosházy Dezső fő­felügyelő és az ügyeletes tiszti orvos ment ki a helyszínre. Lengyelné, Lengyel János és Lengyel Hona olyan értelmű vallomást tettek, hogy az öreg gazda öngyilkosságot kövelett el. A rendőrorvos azonban a halál körülményeit igen gyanúsaknak találta. A történtekről jelentést tettek a szegedi kapitány­ságnak, amelynek megkeresésére azután az ügyész­ségről bizottság szállt ki a vizsgálat lefolytatására. Szerdán reggel felboncolták Lengyel holttestét és megállapították a lövés irányából, a szétszór­tan befúródott sörétek irányából, de a bonco­lás egyéb adataiból is, hogy Lenggel nem vethe­tett önkezével véget életének, hanem minden jel arra mutat, hogy gyilkosság történi. A boncolás eredménye alapján a rendőrség nyo­mozása a déli órákban sikerrel járt Letartóztat­ták Rácz István 38 éves gazdálkodót, aki mostoha­fia a meggyilkolt Lengyel Ferencnek. Lengyel Ferenc és Rácz István hosszú idő óta ellenséges viszonyban állottak egymással szem­ben. Rácz édesanyja a második felesége volt Len­gyel Ferencnek, a mostohafiu állandóan zaklatta az öreget, hogy írassa nevére az anyai örökséget Sokat pörlekedtek, civakodtak és már annyira el­fajult közöttük a veszekedés, hogy bepőrölték egymást és a szegedi törvényszéken november 29 én lett volua ennek az ügynek tárgyalása. Lengyel Ferencné, Lengyel Jáuos és Lengyel Ilona vallomásából a következőket állapította meg a rendőrség: Rácz István november 25-én, tekintettel a kö­zelgő tárgyalásra, felkereste Lengyel Ferencet, aki­vel egyezkedni próbált. A találkozás nem folyt le simán, összeszólalkoztak, azonban a konyhá­ban vacsorázó család a lármára nem figyelt, mert ezek a veszekedések apa és mostohafiu kö­zött minden találkozáskor megismétlődtek. Csak akkor rohantak be a szobába, amikor a lövés eldördült. A család tagjaínak vallomása in­nen kezdve eltérő. Lengyel János azt vallotta, hogy a szobába vezető ajtó zárva volt és ugy kel­lett baltával felfeszítem, míg Lengyel Ilona sze­rint minden akadály nélkül jutottak a szobába. Amikor beléptek, abban a pillanatban lépett ki az udvarra vezető ajtón egy magas ember, aki azután futásnak eredt és a földeknek nekivágva, eltűnt a sötétben. Lengyel Ilona azt is elmondotta, hogy a me­nekülő ember után nézett és abban határozottan felismerte Rácz Istvánt. Lengyel Ilona vallomása annyira terhelő volt Rácz Istvánra, hogy a rend­őrség szerdán délben előzetes letartóztatásba he­lyezte. Rácz tagadja bűnösségét Azt beismerte, hogy civódott a föld miatt Lengyel Ferenccel, de tudni sem akar arról, hogy ő ölte volna meg. Azt mondja, hogy Lengyel Ferenc a veszekedés alatt éktelen dühbe jött és kiabálni kezdett: — Elpusztítom magam, ha ennyit jártok nya­kamra a juss miatt! Majd lekapta a szögön lógó vadászfegyvert, mire 5 megijedt és kifutott a szobából. A dörrenést már csak a szabadban hallotta. Erre még gyor­sabban kezdett szaladni, mert azt hitte, hogy Lengyel Ferenc utána lőtt. Miután Rácz Ferenc ellen egyéb bizonyítékok is szólnak, a rendőri nyomozás befejezéséig Fel­sőtanyán marad és csak azután szállítják be az ügyészség fogházába. egyelem ssálliióinaU panassa jogos 00 iÍz egyelem gazdasági fiivatala Késedelmesen kapja meg a ki­fizetésekhez szükséges összegeket (A Délmagyarország munkatársától.) Meg­írta a Délmagyarország, hogy a szegedi ipa­rosok és kereskedők háromtagú küldöttsége járt kedden a polgármesternél, hogy panaszt tegyen az egyetemi építkezésekkel kapcsola­tos követeléseik késedelmes kiegyenlítése miatt és megkérje a polgármestert, hogy már most utalja ki a jövő évben esedékes kilencszázezer j pengő városi hozzájárulást az egyetemnek. ; Bejelentette a küldöttség a polgármesternek \ azt is, hogy az érdekelt szegedi iparosok és kereskedők nevében küldöttség megy föl Kle­belsberg Kunó kultuszminiszterhez is, akitől szintén kérik a sérelmek orvoslását, mert az egyetem késedelmes fizetésének az az oka, hogy a minisztérium késedelmesen utalja ki a szegedi építkezésre szánt összegeket Mivel ezek a panaszok nem uj keletűek, a Délmagyaroiszág muukatársa felkereste űr. Pettykó János égyetemi főtanácsost, az egyetem gazdasági hivatalának vezetőjét, aki a következőket mon­dotta: — A Délmagyarország tudósítása lényegileg megfelel a valóságnak, a tévedés csak ott van, hogy nem az egyetem a késedelmes fizető, hanem az egyetem gazdasági hivatala, amely iulajdonképen az egyetemtől független szerv. A gazdasági hivatal az egye'.emi épitkez'ésekkel kapcsolatos ügyekben a kultuszminisztérium ekszpoziturája és mint ilyen, intézi a kifize­téseket, kezeli a kiutalt építési hiteleket, ellen­őrzi a számlákat és végzi el a szükséges ad- • minisztrácíót. Ezzel a megoldással a minisz- J '¿rium egy egész hivatalt takaritott meg. — Ami már mo&t a kereskedők és iparo­sok panaszát illeti, az kétségtelenül jogos pa­nasz. A késedelmes kifizetéseknek azonban nem a gazdasági hivatal az oka, hanem az, hogy a gazdasági hivatal késedelmesen kapja meg a kifizetésekhez szükséges összegeket. Ennek szintén meg van a magyarázata, még pedig az, hogy éppen a szegedi kereskedők és iparosok kívánságára a kultuszminiszter erősen fokoztatta az egyetemi építkezések tem­póját és igy. ez a tempó sokkal gyorsabb lett, mint amilyen mértékben igénybevehetőkké válnak az állami költségvetésben biztosított hitelek. A gazdasági hivatal iparkodott se­gíteni ezen a bajon ameddig csak lehetett, igy eddig kereken kétszázhatvanhatezer pen­gőt előlegezett saját, illetve az egyetem pén­zéből az építkezések finanszírozására csak azért, hogy a szegedi kereskedők és iparosok minél korábban megkaphassák a pénzüket. Most azonban már elfogyott a pénzünk, bi­zony mindaddig nem fizelheíünk ki nagyobb összegeket, amig vagy az állam, vagy a város ki nem utalja a pénzt. Az a helyzet követ­kezett be, hogy a kiürült egyetemi kasszából joformán már a speciálisan egyetemi kiadá­sokat sem utalhatjuk ki, azokat a kiadásokat sem, amelyek az egyetem költségvetésébea szerepelnek. Elmondotta még Pettykó főtanácsos, hogy a gazdasági hivatal a lehető leggyorsabban in­tézi el az utalványozásokat, a számlák revi­deálása, igazolása és ellenőrzése azonban né­hány napot mindig felemészt. De nagyobb késedelem, ha csak valami adminisztrációs, vagy technikai akadály nem merül fel, nem igen fordulhat elő. Az .egyetem gazdasági hivatala az alábbi kimutatási küldte be hozzánk annak dokumentálására, hogy az egyetem előzékenységből milyen nagy összegeket előlegezett saját pénztárából: — Egyetemi építkezési számlák kifizetése céliából a vallás- és közoktatásügyi minisz­térium által leküldött pénzek kifogyván, az egyetem gazdasági hivatala az egyetemi java­dalomból az építkező vállalkozók követeléseire 266.641 pengő 22 fillért az alábbi részletezés szerint előleg cimén kiutalt, hogy ezzel a vál­lalkozóknak segítségére legyen. A kiutalt elő­legek a vallás- és közoktatásügyi minisztérium részéről az egyetemnek megtéri te adok lesz­nek. Építőipari keresetekre: 11 Briindl Jáiios 15.600.- P 2. Magaziner Lajos 3.313.60 P 3. Müller és Nyáry. 26.950.— P 4, Nedelkov Endre 10.800,— P 5. Rainer károly 15.504,— P 6, Erdélyi és Breuer ' 30.800.— P 7, Kecskeméti és Korom 12.800.— P S. Wiegmann Frigyes 17.630.— P 9. Tápay Dezső részösszeg 2J000.— P 10. Fenyő és Geguss rész­ősszeg 2.000.— P Összesen: 137.337.60 P rA klinikák felszerelésérei 1. Wirth és Rengey, 2.166.92 P 2. Varga Dezső 11.000.— P 3. Nagy Károly 17.474.— P '4: Magyar kender stb. 50.000.— P. 5. Pollák Testvérek 10.000.— P 6. Linóleum Ipar * 700.— P 7. Soós Lajos r J 3.000,— P 8. v. Dóczi Imre ' , • '2.000.— P 9. Szegedi Agytoll . 13.606.80 P 10. Sigg Alumínium ' 12.000.— P 11. Napszámjegyzék és ki­sebb számlákra ' 7.295.90 P Összesen: 129.213.62 P Ebben az ügyben a következő nyilatkozatot küldték be .szerkesztőségünkbe.: - - ­»A Délmagyarország keddi közleményének utolsó bekezdésében az foglaltatik, hogy amióta dr. Petlykő János egyetemi tanácsjegyző, főtanácsos vette át a gazdasági hivatal vezetését, azóta a számlák kifizetésében javulás mutatkozik. A cikk eme beállításából az következik, hogy viszont az­előtt a gazdasági hivatal hanyagul teljesítette a számlák kifizetése körüli kötelességét Mivel pedig azelőtt én voltam a gazeaságí hiva­tal fönökes, igy a cikk idevonatkozó beállítása az én reputációmat mélyen sérti. Ezért a kővetkező helyreigazítást kérem: Kern áll az, hogy mielőtt a gazdasági hivatal vezetését dr. Pettykó János ur vette át, a szám­lák kiegyenlítése mindig nehézkesen történt Ép­pen megfordítva, a számlák kötelességszerű felül­vizsgálata után, azok kifizetése mindig a legna­gyobb gyorsasággal és mindig a legrövidebb időn belül teljesíttetett Igazolják ezt az érdekelt szállítók, E gazdasági hivatal tisztviselői, valamint a gazdasági hivatal vonatkozó hiteles nyilvántartásai. Az a körülmény pedig, hogy a beruházásokkal kapcsolatos, úgynevezett építkezési számláp ki­fizetése körül építési hitel hiánya miatt az utóbbi időben és az én távollétem alatt is föitnakadások történtek, az én lelkiismeretes és becsületes műkö­désem meggyanusitására és reputációm lefokozá­sára okul nem szolgálhat Mély tisztelettel: dr. Soóky Istváu egyetemi gaz­dasági hivatali igazgató.« • •-r­Mátór vasárnapig :A HOLD ASSZONYA; k GERDA MAURUS és WILLY FR1T5CH .j főszereplésével a Belvárost Moziban. d [> Elfadások 5. 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, !! órakor *J Korzó Mozi November 2S án, csütörtökön I jEgy kalandsr hálójában Azjnkivül HERlAMAHÓAUlT I vidám történet 4uá Égette Ntsen és Paul V ic/Jíer-rel I I Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3; 5, 7. tí rtrako' I

Next

/
Thumbnails
Contents