Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-27 / 270. szám

1929 november 27. 3 LesRalpolí J&olííe&t az udvarom Fülek nélkül, megcsonkítva találták meg egy idős gazda f)olfíesléí — Szerencsétlenség, gyilkosság? (A Délmagyarország munkatársátólA Szegvári csendőrség kedden délelőtt rendkívül különös halálesetről tett jelentést a szegedi ügyészségnek. Ha a nyomozás során igazolást nyer a csendőrségnek az a gyanúja, hogy bűntény történt, akkor borzalmas bűncselekmény kerül majd a bíróság elé. Hegedűs Imre 76 éves szegvári gazdálkodó vasárnap este 6 óra felé lakásából kiment az udvarra. IAz öreg azonban többé nem tért vissza. Hétfő reggel aztán megtalálták Hegedüst az udvar egyik félreeső zugában, holtan. Ahogy megnézték a holttestet, kiderült, hogy Hegedűs Imrét borzalmasan megcsonkítottál:. Mindkét füle hiányzott és fejbőrét valóság*- • gal leskalpolták, úgyhogy csak a csupasz, fe- I hér koponya maradt. A csendőrök megindították a nyomozást ¡és kihallgatták Hegedűs Imre hozzátartozóit, akik ugy adták elő a dolgot, hogy az öreg az udvaron valószínűleg összeesett és meghalt. A megcsonkításra vonatkozólag azt vallották, hogy a disznók ették meg az öreg fülét és fejbőrét. A csendőrség azonban sok gyanús körülményt észlelt, amelyek azt bizonyítják, hogy Hegedűs Imre nem természetes halállal mult ki. Tisztázatlan például az is, hogy miért feküdt a halott este hattól reggel hétig az udvaron anélkül, hogy bárki is észrevette volna, vagy kereste volna őt. Az ügyészség utasítására a csendőrség eré\ lyes nyomozást indított. Hegedűs Imrét felboncoliák. hogv. megállapítsák a halál okát. egyetemi költségvetés keretében szál lítói egyikmásik egyetemi intézetnek. A számlák kiegyenlilésa mindig ne• ' hézkesen történik, bár az utóbbi időben, amióta a gazdasági hivatal vezetését dr. Pelykó János főtanácsos vette át, mutatkozik javulás. Eddig azenban rendszer volt, hogy az egyetem terminusra soha, senkinek sem fizetett, a számlákkal jelentkező szállítókat hétről-hétre váratta és csak hetekig, hónapokig tartó kísérletezés után egyenlítette ki azokat A kisiparosság sérelmezi, hogy képviselet nélkül maradi a klsközgyHIéshea Küldöttség kéri a főispáni, liogy két kisiparost nevezzen ki a kisgyülésbe — Megala kult az Iparos városatyák blokkja (A Délmagyarország munkatársától.) Rendkívüli előljárósági ülés volt kedden délután az ipartestületben. Takács Béla nyitotta meg az ülést és elmondotta, hogy a törvényhatósági választásokon sokkal kisebb városok mint Szeged, például Baja és Kecskemét, sckkal több iparost küldtek be a városi közgyűlésbe, mint Szeged, ahol mindössze 19-en jutottak be a város parlamentjébe. Ez a 19 iparos pártállásra való tekintet nélkül iparosblokkot alaki• tott, amely minden iparosügyben szót fog kérni és nyolc nappal a közgyűlés előtt minden ipari ügyet letárgyal. A blokk vezetői Körmendy Mátyás és Gombos István. Ezután rátért a kisközgyülés megválasztásánál a kisiparosokat ért sérelemre, ahol megtörtént az a furcsa eset, hogy kisiparost nem választottak a kisgyülésbe, csupán két nagyiparost. A szegedi kisiparosság tehát képviseltetés nélkül áll a kisközgyülésen. Nem adtak fórumot a kisiparosoknak olyan helyen, ahol cselekedni is lehet valamit. Miután ezt a sérelmet még reparálni lehst azzal, ha a főispán a kinevezéseknél helyet biztosit az iparosoknak is. Javasolta, hogy, erre küldöttség kérje fel a főispánt, akinek azonban nevet nem ajánlanak. Jároli Géza az elöljáróság javaslatát elfogadja. Nem látja szükségességét azonban annak, hogy nevet ne ajánljanak, kérjék Körmendy kinevezéséi _ Kertész József ellentétben Járolival, nem ajánlja a név megjelölését. Körraendynek nagy sánsza van amúgy is, hogy mint póttag rövidesen bekerülhet a kisgyülésbe. Rainer Ferenc, mint a kisközgyülésb'e került bizottsági tag szólalt fel ezután «is elmondotta, hogy a főispán figyelmét felhívta arra a körülményre, hogy Körmendy Mátyás kimaradt a kisközgyülésböl. Az elöljáróság szerinte bátran mehet nyilt sisakkal a főispán elé. Gombos István szerint Körmendy Mátyásnak is az volt a kívánsága, hogy személy megnevezése nélkül járuljanak a főispán elé. Méghajtja az elismerés zászlóját Körmendy, előtt, de nem kell Körmendyt mindenféle állásokkal túlterhelni annak dacára, hogy megérdemli a kisközgyülési tagságot. Szeretné, ha az elnökség nem mindig személyi kérdésekkel foglalkozna, hanem a kisiparosság sok egyéb bajával. A kereskedelemügyi miniszter végre meg kívánja vizsgáltatni a sokféle sérelmet, arról is van leirat, hogy közös műhelyben gépeket állítanának fel a kis.párosság közös használatára. _ Kovács Lajos után Balogh Péter az elnöki előterjesztést tette magáévá. Azt monita, hogy maga Körmendy Mátyás sem forszírozza az ügyet, mégis rendkívül fontos érdek fűződik ahoz, hogy a kisközgyülésben Körmendy képviselje az elöljáróságot. Dacsó Arnold Kertész József véleményéhez csatlakozik, mert igy kilátás lehet arra, hogy két kisiparos tagja is lehet a kiskózgyülésnelc. Kis Géza, Karácsonyi Lajos, Vénig Gyula felszólalása után Marosán Emil két tagságot Kit ezredes rágalmazás! egy szegedi ügyvéd ellen 4 járásbíróság áttette az ügy iratait a törvényszékhez (A Délmagyarország munkatársától.') A szegedi járásbíróságon dr. Ráday László járásbiró keddeu délelőtt egy olyan rágalmazási pőrt kezdett tárgyalni, amely élénk feltűnést keltett bírói és ügyvédi körökben. A pört Görbe Samu nyugalmazott alezredes és Pappert Vendel nyugalmazott alezredes indítottak dr. Balogh Béla szegedi ügyvéd ellen. Görbe Samu és Pappert Vendel feljelentésüliben előadták, hogy Balogh Béla őket súlyosan megrágalmazta. Az eset ezév tavaszán történt Dr. Balogh Béla védőként szerepelt az egyik tonvédtörvényszéki tárgyaláson. Az itélet ellen ferebbezést nyújtott be és ebben az iratban rágalmazó kifejezésekkel aposztrofálta Görbe Samut és Pappert Vendelt. A keddi tárgyaláson Ráday László biró a vádirat ismertetése után megállapította, hogy az inkriminált kifejezések kimerítik a felhatalmazásra üldözendő rágalmazás kritériumát, igy az ügy a törvényszék hatáskörébe tartozik. Az iratokat most áttették a törvényszékhez, ahol rövidesen a vádtanács elé kerülnek. Hz etjyefesti íténapokig halogatja a szegedi kereskedik és iparosok járandóságainak kifizetését Panaszos küldöttség a polgármesternél (A Délmagyarország munkatárcától.) Az egyetemi szállításokkal megbízott szegedi kereskedők és iparosok háromtagú küldöttsége járt kedden délben dr. Somogyi Szilveszler polgármesternél, hogy panaszt emeljenek járandóságaik késedelmes kifizetése miatt. A küldöttség tagjai voltak Jároli Géza kárpitosmester, Statter Hugó, az ujszegedi kendergyár igazgatója és Domán Mihály szőnyegkereskedő. Elmondották a polgármesternek, hogy. harminc szegedi kereskedő és iparos, vár már hosszú hónapok óta járandóságaira, az egyetem azonban egyre, halogatja a számlák kiegyenlítését, pedig a pénzre sürgős szüksége len* ne valamennyinek. Kedden délelőtt a küldöttség fölkereste dr. Petykó János főtanácsost, az egyetem gazdasági hivatalának főnökét, aki azonban kijelentette, hogy az egyetem a számlákat most sem egyenlítheti ki, mert nincsen fedezete rá, a kultuszminisztérium nem utalta még ki a szükséges összegeket. Petykó főtanácsos azt tanácsolta, hogy az érdekelt szegedi iparosok és kereskedők lépjenek érintkezésbe közvetlenül a kultuszminiszterrel és tőle kérjenek sürgős intézkedést. A küldöttség közölte a polgármesterrel azt is, hogy Körmendy Mátyás felsőházi tag és Jároli Géza szerdán felutaznak ebben az ügyben Budapestre. A polgármestertől azt kérték, hogy a város fizesse ki az egyetemnek azt a kilencszázezer pengőt, amelynek kirize'.ése esedékessé vált. Az egyetem ebből az összegből nagyon sok számlát kiegyenlíthet, bár a küldöttség három tagjának együttvéve közel félmillió pengő követelése van eddig az egyetemen. Ezek a követelések legnagyobb részben az couetcuú klinikák berendezésével kapcsolatosak, a kultuszminiszter a kultusztárca költségvetésének keretében adta ki a megrendeléseket és igy a számlák kiegyenlítésére meg is van a költségvetési fedezet. A polgármester kijelentette a küldöttség előtt, hogy a sérelmet télies mértékben elismeri, belátja, hogy a szegedi iparosok és kereskedők jogosan méltatlankodnak járandóságuk késedelmes kifizetése miatt, mert, a mai gazdasági viszonyok között az Üzlet nem nélkülözheti huzamosabb ideig a kihitelezett ám értékét. Tud arról is, hogy az árut harmincnapi hitelre rendelte az egyetem, a hozzá intézett kérést azonban még sem teljesítheti, mert az egyetemnek járó kilencszázezer pengőt január harmadika előtt semmi esetre sem utalhatja ki. Ez az összeg jelenleg a szegedi pénzintézetekben kamatozik a város javára és a kamatjövedelmet a közgyűlés már régebben lekötötte. Ha tehát a város most fizetné ki a tőkét, akkor tekintélyes kamatveszteség érné, amelynek pótlásáról nem gondoskodhatna. A küldöttség tagjai ezzel szemben hivatkoztak arra, hogy a kamatveszteséget ők is suhjosarí megérzik, mivel az egyetemnek szállított áruban drága hitel fekszik és a késedelmes időre járó kamatot kénytelenek lesznek igy felszámítani. A polgármester megígérte végül a küldöttségnek, hogy lépéseket tesz illetékes helyen az indokolt panaszok orvoslására. Az egyetemi szállítások miatt nemcsak a klinikai berendezéseket szállító kereskedőknek és iparosoknak van panasza, hanem panaszkodnak azok a kereskedők is, akik az