Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-26 / 269. szám

1929 november 26. Kétszer belelőtt halántékába, maid átsétált fiához és elpanaszolta, hogy mv, sikerült meghalni Egy 61 éves cipészmester különös öngyilkossága (A Délmagyarország munkatársától.) Külö­nös öngyilkosság történt vasárnap reggel Ma­kón. Jelentették a mentőknek, hogy Szabadi Ferenc 61 éves Rigó-uccai cipészmester ön­gyilkosságot követett el. A mentők kimentek a helyszínre, de az öngyilkost nem találták meg a lakásán. Már azt hitték, hogy tévedés tör­tént, amikor a földön vérnyomokat pillantot­tak meg. Ezen elindulva, megtalálták az ön­gyilkost, fiánál, a Fülemüle-uccában, amint csendesen beszélgetett. Halántékára zsebken­dőt szorított mely csupa vér volt. A mentők azt hitték, hogy jelentéktelen sérülésről van sző, csak amikor eltávolították Szabadi ha­lántékáról a zsebkendőt, vették észre, hogy mély seb tátong a halántékon. Nyomban be­szállították a kórházba, ahol megállapították, hogy két golyó van Szabadi fejében, még pe­dig olyan helyen, hogy az orvosi tudomány szerint bármelyiknek is halált kellett volna okoznia. Szabadi egy pillanatra sem vesztette el esz­méletét és nyugodtan mesélte el öngyilkos­ságát. Anyagi gondok miatt akart megválni az élettől. Vasárnap reggel elővette revolverét és miután kipróbálta, arasznyi távolságból halántékába lőtt. Szabadi Ferenc meglepetten tapasztalta, hogy nem hal meg, sőt eszméletét sem veszti el. Várt egy keveset, azután nyu­godtan még egy golyót eresztett fejébe, de most sem érzett semmi különőtet, ezért ked­vetlenül átballagott a szomszéd uccában lakó fiához. Az orvosok véleménye szerint Szabadi ki­heveri súlyos sebesülését. Nem engedélyezlek baromfitenyészíőtelepet a régi rabíemeíőben A rókusi plébánia kapta meg a terület iülermésél (A Délmagyarország munkatársától.) Nem­régen hirt adtunk arról, hogy a város a tiszti főorvos javaslata alapján beszünteti a rókusi állomás mögött lévő rabtemetőt, amelynek jel­telen sírjaiban régi idők megbékélt bűnösei, a Csillagbörtön hajdani lakói és a kivégzett gonosztevők nyugszanak. A temető uj lakót már nagyon régen nem fogadott be, mivel azonban az utolsó temetés óta még nem telt el a törvényben megállapított harminchárom esztendő, a temető megszüntetése csak any­nyiból állhat, hogy a hatóság nem engedé­lyez ide ujabb temetést, de egyelőre nem ad­hat engedélyt építkezésre sem. Éppen ezért merült fel az a kérdés, hogy mi legyen a megszüntetett temető tekintélyes nagyságú te­rületével, mert a mai gazdasági viszonyok kö­zött bűnnek látszana, ha kihasználatlanul ma­radna esetleg még évtizedekig ez a nagy darab föld. A polgármesterhez a temetőterület bérletére két ajánlat érkezett be mostanában. Az egyi­ket Börcsök Antal gazdálkodó nyújtotta be. Börcsök a temető helyén baromfitenyésztöle­lepet kívánt volna létesíteni. A temetőt magas sodrony kerítéssel vette volna körül és tisztes­séges bért fizetett volna érte a városnak. Be­adványában arra is hivatkozott, hogy az a telep jó hatással lenne a szegedi gazdatársada­lomra, mert propagálná a baromfitenvész- ! tést. | A másik ajánlatot Breisach Béla rókusi ka­nonok-plébános nyújtotta be. Breisach plé­bános arra hivatkozik, hogy a rókusi plébá­nia már évek óta használja valami hallga­tólagos örökösödés alapján a temető területé­nek buja fütermését. Most azt kéri a polgár­mestertől, hogy ne adja ki a város bérbe senkinek sem a temetőt, hanem hagyja meg a fütermését a plébániának. A polgármester most döntött ebben az ügy­ben és ugy döntött, hogy Breisach Béla ka­nonok ajánlatát jogadta el, Börcsök Antalét pedig, aki baromfitenyésztőtelepet akart a te­mető helyén létesíteni, elutasította. A hajdani megbékélt rabok sirjai fölött nö­vekvő fü tehát továbbra is a rókusi plébá­nia termése marad. Talán ebben a megoldás­ban nagyobb a kegyelet, mintha hangosan kotkodácsoló tyúkok és hápogó kacsák lege lésznék le a temető füvét. A temetőben pihenő rabok valószínűleg nem voltak túlságosan is­tenes emberek, most holtuk után a testükből sarjadó füvei szimbolizálják az életben elmu­lasztott vezeklést. A földi lárma pedig csak akkor bontja meg a régi rabtemető csendjét, amikor a plébánia kaszásai vágnak rendet a magasra növő fürengetegben. De a kaszapen­gés, a szorgalmas munka szimfóniája és igy ez i a lárma is hü marad a rabtemető hangula­| tához. ———И111И1И1111 !• egyházi vonatkozású kérdések tárgyán lásánál jog egységes álláspontra he­lyezkedni, de tagjainak a város egyéb ügyeiben szabad kezet biztosit. A' megalakulás nem sikerült, a megbeszé­lésen mindössze azt határozták ej. az eltérő vélemények miatt — és ezeknek a vélemény, eltéréseknek személyi vonatkozású háttere van —, hogy a keresztény községi párl: majd ké­sőbb alakul meg formálisan nagygyűlés kere. lében. Ezen a nagygyűlésen választják meg a tisztikart. Sző volt arról is, hogy a nagy­gyűlésre Budapestről hivnak le szónokokat. Wolff Károly és Buday Dezső neve került ko­molyan kombinációba, egyesek azonban jó akvizíciónak tartanák Ernszt Sándort is. A sikertelen megalakulási kísérleten egyet­len egy tünet jegecesedett ki, hogy majdnem minden résztvevő hü kiván maradni a kormánypárti zászlóhoz. Ez a magyarázata annak is, hogy a fiaskóval végződött déli megbeszélés után estefelé dr. Aigner Károly főispánnál gyűltek össze né­hányan az értekezlet résztvevői közül és ott folytatták a megbeszélést. 10.800 font bünteti 11 palesztinai arab fal» elten London, november 25. A palesztint tőrvény­szék tizenegy palesztinai falu ellen, a kollektív büntetésekről szóló rendelet alapján, a Reuter Iroda értesülése szerint, összesen <0.0« font bün­tetést szabott ki. Terjed a pestis Pireusban Paris, november 25. A lapok jelentései szerint Pireusban 4 ujabb .pestises megbetegedés történt. E betegek közül 2 meghalt. Amáliában szintén 2 pestises megbetegedés történt, egy orvoson pe­i dig a pestis tünetei mutatkoznak. Més mindig eiwhe marad as idő A Meteorológiai Intézet jelenü este 10 órakorJ Hazánkban az idő jóval enyhébb a normálisnál. A hőmérséklet a nyugati országrészekbe egészen 10 fokig emelkedett. Eső a nap folyamán nem volt. Prognózis: Részben felhős, helyiínkint kö­dös, nyugaton esőre hajló, egyébként enyhe idő várható. II paprikaklkészstek ülésén pa­naszok ¡ian§zottak el az utód­államok paprlkamaU ellen (A Délmagyarország munkatársától.) A paprika« kikészitők választmányi ülésén vasárnap» nagy iz­galommal tárgyalták azt a bejelentést, hogy az utódállamokban egyre több paprikamalmot helyez­nek üzembe, melyhez a nyersanyagot Szegedről viszik ki. A felszólalók azt hangoztatták, hogy a konkurrencia mellett az a veszély is fenyeget* hogy a készárut olcsóbb spanyolpaprikával Is keverik és ez majd megnehezíti az elsőrendű sze­gedi paprika értékesítését Az ülésen az a nézet alakult ki, hogy a nyers« árut védelembe kell részesíteni, amit azáltal lehet elérni, hogy a kiviteli vámot magasabbra emelik és ha az nem használ, végleg betiltják a nyers áru kivitelét. A nyersáru védelme mellett a készáru versenyképességét is növelni kell, amit csak ugy lehet elérni, ha az őrlött paprika mentesül a kiviteli vám alól. Nagy vita fejlődött ki az uj gyártmányú, paprika­hasitógép körül. A gépet a szentmihájyteleki ma­lom próbálta ki, de nem vált be százszázalékosan, mert az általa hasított paprika erősebb a kézzel hasítottnál. A gépet tökéletesíteni fogják. Még egyi panasz hangzott el az ülésen, még pedig azért, mert a paprikapiacon illetéktelen kezek összevásá­rolják a paprikát és igg a kikészitők nem tudnak első kézből vásárolni. A vezetőség beszámolt arról, hogy eljártak a városnál, hogy ezt a sérelmét a kikészitőknek orvosolják. Arra kérték a várost, hogy 8 óráig csakis kikészitők vásárolhassanak a termelőtől. A város azonban eddig még semmit sem tett ezirányban. A választmány újból meg­bízta íz elnököt, hogy sürgesse inéi a várost Sikertelenül végződött a „keresztény községi pári" alalítiló gyűlése Kormánypárti hangulat — későbbi lervekkel (A Délmagyarország munkatársától.) Már a választások alatt nyilvánvaló volt, hogy a különböző pártkeretekben mandátumért küz­dő jelöltek legnagyobb része csak addig ma­rad meg ugy a külvárosrendező párt, mint a Nagyszeged Párt kebelében, amig a válasz­tások lezajlanak, de azután megkísérlik a szegedi keresztény községi párt megalakítását pontosan budapesti mintára. Ezt a kiválást, illetve megalakulást sietőssé teszi a Külvárosi Párt manőverezése a kormánypárti és az el­lenzéki vizeken. Az volt a terv, hogy vasárnap alakítják meg ezt a keresztény pártot és az előzékeny polgármester az alakulók rendelkezésére bo­csájtotta a városháza gyüléslermét. Itt gyűltek össze vasárnap délben a meghívott törvény­hatósági bizottsági tagok és megkezdték a szigorúan bizalmasnak minősített eszmecserét. Ezen a megbeszélésen, amely egyelőre telies kudarccal végződött, nagyon kevesen jelentek meg. A meghívott tagok nagyrésze érthető rezerváltsággal fogadta az akció hirét, mert hiszen a városházi politikai helyzet egyelőre egészen kiforratlan. Ez a bizonytalanság nyi­latkozott meg — megbízható helyről szerzett értesülésünk szerint — a vasárnapi megbeszé­lésen is, amelynek semmi konkrét eredménye nem volt. Az értekezleten tizenöt-húsz városatya je­lent meg mindössze, közLük természetesen dr. Tóth Imre, dr. Dobay Gyula, vitéz Bakonyi Imre, vitéz Máriaföldi Márton, Karácsonyi Guidó, Gönczi Károly, páter Vencel és még néhányan. 'A hangulat nem volt kifejezetten el* lenzéki — mondotta informátorunk —, csupán azt határozták el a meg­jelentek, hogy, a párt a katolikus

Next

/
Thumbnails
Contents