Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-24 / 268. szám

E C D C I f P6staW1ycg ellenében diskréten bérmentve kapják egy szenzációs, • C 1 | g — azonnali férfierőt állandóan biztosító — találmány szakorvosi, illustrált leirá•41. (Nem medicina!) KELETI J. orvossebíszeti műszergyár Budapest, Petőfi S. ucca 17. Alap. 1878. M.3 A város nem f)uszf)at liasznot . a bérlőidéit átruházásából Javaslat a városi béitöld átruházási rendszerének megváltoztatására (A Délmagyarország munkatársától.) Az egyik Csengelei bérlő nemrégiben elmondotta a polgármesternek, hogy ő busás lelépési díj ellenében vette át a bérlelet az eredeti bérlőtől, a tanyai tanitó úrtól, de ezt a bérletátruházási nem jelentették be a városnak, mert igen nagy átiratási, illetve átruházási engedélydijat kellett volna fizetnie éite. A tanító közben megharagudott rá és azzal 'állt rajta bosszul, hogy a háta mögött lemondott a bérletről. A város hatósága, mivel nem tudott a már régebben történt bérlelálruházásróJ. a lemondást tudomásul vette és kitűzte a gazdátlannak hitt parcellára az árlejtést. Az érdekelt másodbérlő csak akkor értesült a történtekről, amikor már szinte megperdült a dob a feje fölött. Kétségbeesetten jött panaszkodni a polgármesterhez. A polgármester az utolsó pillanatban lefújta' az árverést és kiadta az utasítást, hogy a bérletet ^hivatalosan is át kell írni az uj bérlőre. Ez az eset érlelte meg a városházán azt az elhatározást, hogy a földbérátruházások eddigi rendszerét sürgős revízió alá kell venni. Fodor Jenő ! polgármesterhelyettes dolgozott most ki a prob- j léma megoldására tervezetet és azt javaslat for- I májában a polgármester elé terjesztette. Javaslatában azt kéri, hogy a polgármester változtassa meg az átiratási dijak eddigi rendszerét, a jövőben nem a holdankénti haszonbér alapján állapítsa meg a dijat, hanem mondja ki, hogy átíratás esetén a városnak holdankint általánosságban két pengő fizetendő, ez is csak kezelési költség címén. A polgármesterhelyettes megítélése szerint a bérletátruházásokból a városnak nem lehet hasznot húznia. A bérlctálruházásokhoz azonban csakis akkor járuljon hozzá, ha az átvevő hatóságilag tudja igazoini, hogy anyagi helyzete garancia a föld szakszerű megmunkálására és az esedékessé váló bérösszegek akadálytalan megfizetésére. Az uj bérlőnek tehát legyen holdankint öt, legalább egy lábasjószága, lova, vagy szarvasmarhája, vagy a lábasjószág helyeit négy sertése, vagy pedig nyolc birkája. Ha ezt az átvevő nem igazolja hatóságilag, akkor a város ne engedélyezze a bérletátruházást. A polgármester a javaslatot valószínűleg letárgyaltatja a szakbizottságokkal és csak azután hozza meg majd határozatát, vagy pedig az egész kérdést a közgyűlés elé terjeszti. Fein Lajos dlvaíáruháza Klauzál-tér. «HŐSE* Legolcsóbb bevásárlási forrás. AZ ELET MOZIJÁBÓL (Magyarok) A tanyai magyar szeret cifrán beszélni, azt tnondja teszem azt. — Olyan szél volt pláue. hogy majd megöli az Hbszurdum. A legújabbat egy domaszéki gazdától hallottam. — Tény jelónleg múlt hétön a városban voltam, h mobil egy pengőér viszi a népet, ez a tény jelónleg nem maradhat, mert a mobil nem járhat az uton és mert nem is alkalmas a tényleges lovak irányában. Nem mindje beszél ilyen nyakatekerten, csak •melyik szerel okoskodni. Abban a hiszemben nőtt fel. hogy az urakkal azok nyelvén kell érintkezni. Ez a nyelv az ő hite szerint a cjfrázás. Ezért hagyja ei a maga szép, tiszta, sokszor meglepően formás mondatait. Vajas Jóskánál szebben kevesen beszéllek magyarul. Tőle tanulhatott volna sok más ember minden egyebei is. Akárhányszor elálmélkodtam, milyen klasszikus csiszoltsággal ömlik a szó az ajakáról, milyen lanult, képzett ember. Elsőrendű szónok voll, aki a rögtönzéseiben is elárulta, hogy nem keservesen betauult dolgokat mond, hanem ériékes könyveket forgat. — Honnan tudod te mindezt, Jóskám? — Olvastam. A hosszú télen alig van más dolgom, pihen a liz holdam, ráérek. Hozzá még milyen ur volt a szokásaiban, szerény és linóm modorában! Mikor gazdasági főtanácsossá akarták kinevezni, azt mondta illetékes helyen: — De már ezl a csúfságot ne tegyék meg velem, ín magam mivelem a földemet s amikor igyekszem kifelé a trágyás kocsin, minek lelkendezzenek az emberek, hogy nini, ott megy a méltóságos ur ganajos csizmában! Van magyar bölcsesség, már hogyne volna! Ami az uri fogalmat illeti, azt nem a divatos szabók határozzák meg. Itt éli a nyugalom éveit a városban öreg Papp István, aki fiatalabb éveiben nemcsak a közgyűlésen szólt hozzá fontos gazdasági kérdésekhez, de papirra is vetette a gondolatait. Ezeket az írásait aztán elküldte Tömörkény Ist| vánuak, akit rendkívül nagyra becsült. Tömörkény J pedig egyetlen betü-változtatás nélkül közölte a ; vezércikk helyén. Olyan tökéletes irások voltak. (Kapás-igény) Ki él ma jól? Kinek mekkora az igénye, meg a keresele? Ezek állandó kérdések a pályaválasztással együtt. Hogv aztán melyik pálya a jobbik, az megint más kérdés. Teszem azt B o r b o 1 a Jenő dr. rendörtanácsos, akinek felsőtanyán van egy kis szőleje, az ősszel kapást keresett. Jelentkezett is egy alkalmatos j férfiú, aki a következőkben jelentette be az igényét : fíO pengő havi készpénz. Lakás, fűtés, világítás. 12 mázsa tiszta buza. S mázsa morzsolt kukorica. 5 mázsa krumpli. Két disznó tartása. Kegyedévenkint 50 liter bor. Azonkívül az aprójószágnak egynegyede, azonban az apa-, illetve az anyajószágot a gazda adja az élelemmel együtt. (Ami régi jó szokás szerint azt jelenti, hogy ami elkóborol, vagy elhull, az a gazdát terheli.) Mindezért a szolgáltatásért a kapás csak a maga munkáját akarta adni ellenszolgáltatásul. Ha a családja is dolgozik, azoknak külön napszám jár. WOLF MIKSA ülléspusztai szőlőgazdasága mintapincéje Kazinczy ucca ©. W Kizárólag saját termésű kiváló minőségű tájborok Lxr eladása kisebb és nagyobb mennyiségben. Nem cselt szó azonkívül a gyümölcsről, meií főleg a szőlőről, különös tekintettel arra. hogy a kapásvilág asszonyi része sose jön be kosár nélkül a városba Borbola Jenő. aki típusa a nyugodt higgadtságnak, végighallgatta az előterjesztést s azt mondta. — Van még kívánsága? A magyar tűnődött egv sort, hogy nem hagvott-e ki valamit. — Nincs, felelte végül. — Hát akkor, mondta Borbola, nagyon szépen fölkérem, szerezzen nekem ilyen föltételekkel egy helyet, szívesen itt hagyom érte a hivatalomat. Hasonló jólétet a közpályán sosem érhetek el (Kié lesz a csengő?) Azt mondja a régi példabeszéd, hogy a magyar nem hagyja a jussát. Hát hiszen nem nagyon hagyja azt más sem. Jedlicska Béla közjegyző mesélt egyszer a régi prakszisából nagyon érdekes történetet. Hagyatéki tárgyalásra gyűlt össze a család, bekésnek igérkezeli az ügy, mert kész megegyezéssel érkeztek az atyafiak. Bendes osztályegyesség lesz, felosztották előre maguk között a földeket, a házat, a készpénzt, a jószágállományt. — Egy kanca csikóstul... — mondja Jedlicska a sort. Felelik rá, hogy melyiké lesz. mát irnák is be. amikor megszólal valaki. — Hát a csengő, akit a csikó visel, kié lesz? Halálos csend borult a szobára, nini, erre nem gondolt senki. Egész bizonyos, hogy eszükbe se jutott volna, ha az okvetetlenkedő hang nem dobja bele a szót az anyagba. Ha azonban már beledobta, a kanca, meg a csikó tulajdonosa ugy érezte, hogy kötelessége nyilatkozni. — Kié lenne? Az enyém lesz. A biztonságot jelentő hangban volt-e sértés, vagy másban? — az ilyesmit sosem lehet megfejteni. Mitől háborodik fel a tenger, mikor semmi látható oka nincs rá? — Hát az nem olyan biztos! — vágott a beszédbe az egyik osztályos atyafi. — Nem-e? Itt már emelkedett a hanc és a euny szféráit keresgélte. — Nem hát. A csikó magában is csikó, ahhoz nem jár csengő. — Én meg azt mondom, hogy a csikó csak a csengővel együtt nevezhető csftőnak. — Ugy van! — helyeselt egy asszony, nyilvánvalóan a ló-tulajdonos pártját fogva. De készen állt az ellenzék is. — Még te beszélsz? — förmedtek az asszonyra. Ki kérdezett? Nem hogy befognád a szádat — ín fogjam be? Nincs nekem szégyenkezni valóm, mint a kend feleségének. Most már amazonná változott a »kende felesége is. — Te gyalázatos, mar megint velem van bajod? Kikaparom azt a csipás szemedet, hogy sose látod a kisbirót, pedig ugyancsak szereted nézni .. Szörnyű botrány lett. alig lehetett őket szétválasztani. Orditoztak, lökdösődtek, végűi mégis csak egyetértettek valamiben — Nincs egyezkedés, legyen pör. Az is lett. Hosszú és költséges, ráment a hagyaték fele Kizárólag a csikó csengője miatt. Bob. NUTRiETTE GflRMTUMK 15 mőföl^@iifusnál9 Tábor ucca 7 írl Kölcsey ucca 9. 170 Telefon: 2-06. Kávéház-megnyitási! Tisztelettel van szerencsém bejelenteni, miszerint a Roy&l-kávéház vezetését átvettem és ezt ufonnan átalakítva megnyitottam. Mint az epykori Corzó-Kávéház voll lula'donoea, régebbi szegedi működésem alatt sok kedves ven ¿éggel, JS baráttal és ismerőssel dicsekedhettem és ez azt hiszem, garancia arra is, hogy a lövőben Is csak Igen tisztelt vendégelni megelégedésére pontos klszo'gélásra és a méltányos kávéházi árakra törekszem, Színházi vacsora. Elsőrendű cigányzene. Szives pártfogást kér 221 Sfovács József. |