Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-23 / 267. szám

1929 november 23. Df-T ,M * nv A RORS7 A i közgytllés tiltakozni fog a párisi jóvátételi határozat ellen A íervek szerlní rendkívüli közgyűlési hiv össze a főispán t (A Délmagyarország munkatársától.") 'Az uj tőrvényhatósági bizottság első hivatalos ténykedése a megalakulás után minden valószínűség szerint nem a tisztújítás megejtése lesz, hanem tiltakozás az uj jóvátételi terhek kirovása, a párisi jóvátételi konferencia szándékának végrehajtása ellen lesz. A keleti jóvátételi konferencia tanácskozásairól kiszivárgott hírek egyre fenyegetőbb arányokban vetítik előre a hatalmak szándékát és az ország gazdasági nyomorúságban vergődő lakossága egyre nyugtalanabbul foglalkozik ezzel a kérdéssel. A terv pénteken délelőtt vetődött fel a polgármester hivatalszobájában. A keleti konferenciáról, báró Korányi és Bethlen István nyilatkozatairól volt szó, amikor a Délmagyarország munkatársa kérdést intézett a polgármesterhez, hogy Szeged hatósága milyen módon fejezhetné ki legméltóbban tiltakozását a jóvátételi terhek kirovása ellen. — A legméltóbb és a legalkalmasabb módja, formája ennek a tiltakozásnak az lenne, ha az uj törvényhatóság rendkívüli közgyűlésre ülne össze és ezen fejezné ki tiltakozását. A polgármester néhány pillanatnyi gondolkozás után a következőket jelentette ki: — Az eszmét helyeslem, azonban a közgyűlés, a rendkívüli közgyűlés összehívása nem az én hatáskörömbe tartozik, hanem a | főispánéba. En mindenesetre érintkezésbe lepek ebben az ügyben clr. Aigner Károly főispánnal, aki valószínűleg a rendkívüli közgyűlés összehívása előtt felhatalmazást kér erre az akcióra a kormánytól. Az kétségtelen, hogy az uj közgyűlés helyesen járna el, ha felemelné tiltakozó szavát, ha ezzel a komoly, demonstrativ tiltakozással kezdené meg munkáját. Ugy gondolom, hogy ebben a tiltakozásban részt követelne magának a közgyűlés minden pártja. A tanács határozati javaslatot terjesztene elő és ehez a javaslathoz hozzászólnának a pártok képviselői, kétségtelenül a munkásság pártja, a szociáldemokraták is. Kikerestük az uj közigazgatási törvénynek a rendkívüli közgyűlések összehívására vonatkozó rendelkezéseit, amelyek szerint a közgyűlést a főispán, vagy annak akadályoztatása esetén a polgármester hívhatja össze, de össze kell hívni még pedig nyolc napon belül akkor is, ha azt a törvényhatósági bizottság nem tisztviselő tagjainak legalább huszonöt százaléka írásban kéri és a főispánhoz intézendő beadványban megnevezi a rendkívüli közgyűlés tárgyát. Abban az esetben tehát, ha a főispán politikai okok miatt saját elhatározásából nem hívhatná össze a rendkívüli közgyűlést, körülbelül negyven nem tisztviselő városatya is eredményesen kérheti a rendkívüli közgyűlés összehívását. A tábla szombaton hirdet ítélet«« SzembesiteSték a vádlottakat, hogy ki fe№ a röpiratári (A Délmangaroruzág munkatársától.) Pénteken reggel folytatta a szegedi ítélőtábla Skultétg-tanácsa a Montanus-pör tárgyalását. Tiz óráig tartott az elsőbirósági ítélet felolvasása, majd az elnök a bizonyítás kiegészítésére Vonatkozólag kért indítványt Puskás Jenő, elsőrendű vádlott kérte a törvényszéki tárgyalás jegyzőkönyveinek bővebb ismertetését, a Szegeden tartózkodó szakértők megidézését és személyes kihallgatását. Arra kérte még a táblát, hogy utasítsa vissza az ügyészségnek a pör irataihoz becsatolt, de elkésve benyújtott felebbezési indakait. Balogh Lajos kérte a belügyminiszternek a tőrvényszékhez intézett leiratát ismertetni, ugyancsak kérte a szakértők kihallgatását Dr. Zombory Jenő főügyészhelyettes a bizonyításra vonatkozó indítványok elutasítását kérte. A tábla rövid tanácskozás után ugy határozott, hogy nem idézi meg a szakértőket, az ügyészi indokolást pedig nem utasítja vissza, de mellőzi figyelembevételét. A határozat ellen Puskás is. Balogh is semmiségi panaszt jelentett be. Ezután felolvastak még néhány hatot, amiket a vádlottak kértek és ezzel a bizonyítást az elnök befejezettnek nyilvánította. Dr. Zombory Jenő helyettes főügyész tartotta meg másfélórás vádbeszédét. — Az egész Montanus-irat egy rágalmazási tömeg — mondotta —, amelyből tizenkét pontot inkriminált az ügyészség. Ez a tizenkét pont azouban benne van két lényeges kitételben, még pedig, hogy a törvényhatósági bizottságot és a város tanácsát tévedésbe ejtette a mérnöki hivatal és másodszor, hogy ezáltal kárt okoztak a város közönségének. A törvényszék feleslegesen monstruózus bizonyítást rendelt el a pörben és olyan dolgokra is kiterjeszkedett, amelyek nem tartoztak szorosan a pórhoz. Tévedett akkor, amikor nem kereste a lényeget: történt-e megtévesztés és történt-e károsítás? A megtévesztés ellen maguk az állítólagos megtévesztettek tiltakoztak a legjobban, kárositás sem történt, hisz a pécsi szén, a szakértők szerint sem gazdaságos, de erre vonatkozólag a vádlottak az első bíróság előtt meg sem kísérelték a bizonyítást. Ennek ellenére azonban az első biróság megállapítja a kárositás tényét. — Az ár kalkulálásával történtek hibák, de nem a mérnöki hivatal, hanem a törvényszék részéről. Ami tévedés és hiba van a mérnöki hivatal munkájában, az a pécsi szén javára szól. Balogh Lajosra vonatkozólag kéri a főügyész a szerzőség megállapítását, mert ő volt az, aki adatokat gyűjtött a röpirathoz, ő volt az, aki többek előtt hangoztatta, hogy a szállítások körül szabálytalanság, animozitás történt. A vádlottakat négyrendbeli rágalmazás vétségében kéri bűnösnek kimondani és a költségekben elmarasztalni Scultéty elnök kijelenti a vádbeszéd után, hogy kérdéseket akar intézni a vádlottakhoz a szerzőségre vonatkozólag. Az elnök Balogh Lajost kiküldi a teremből és megkérdi Puskástól: — Balogh Lajos rendelte meg önnél a röpiratot, vagy nem? Figyelmeztetem, abban az esetben, ha Balogh rendelte, akkor őreá hárul a sajtójogi felelősség és ön súlyos következmények alól mentesül. Fenntartja a szerzőségét? Puskás: Igen. Az elnök ezután eléje tárja a nyomozás során tett tanúvallomását, amelyben az van, hogy a röpirat megírására Balogh inspirálta. Puskás: Lehetséges, hogy igy volt, már nem emlékszem. Én egy példányban akartam megírni és a polgármester elé terjeszteni észrevételeimet Ezt meg is mondottam Baloghnak, de ő azt válaszolta, hogy ez nem elég, a kéziratot ki kell nyomtatni. A kéziratot én vittem le a nyomdába, de csak azért, mert nem akartam, hogy belejavítson. BaF» FIGYELEM! A lövő héten |ön !« FRITZ LANG millió» filmje : A HOLD ASSZONYA NUTREETTE GMMTURflK 15 psugüfőlülfanf&isná! Tábor 9 ucca7 Tt November legnagyobb szenzációja! GESTA MAURUS főszereplésével * loghban nem biztam. Tudtam, hngy képes arra is, hogy beleírja a kéziratba azt, hogy a mérnöki hivatal gyilkolt, sikkasztott. . . Az elnök kérdésére elmondja Puskás a röpirat keletkezését. — Abban az időben a Szegedi Uj Nemzedék szerkesztősége az Emke-kávéházban volt. Ott keresett fel egy ur, Balogh Lajos, aki elpanaszolta; a szén-ügyet, szidta a mérnöki hivatalt és siránkozott. Arra kért, hogy foglalkozzam az üggyel.' Elnök: Hogy értette ezt Balogh? Puskás: Természetesen azt akarta, hogy marjam meg a mérnöki hivatalt. Felmentem Berzéuczeyhez, aki hetykén elutasított. Elnök: ösztökélte-e Önt Balogh Lajos a röpirat megírására? Puskás: A tflvinát kétségtelenül Balogh indította el. Elnök: Pusztán adatokat szolgáltatott Balogh, vagy pedig mondott olyasmit is, amiből a mérnöki hivatal tendenciózusságára lehetett következtetni? Puskás: Nagyon sok mindent mondott. Azt is, hogy a mérnöki hivatal nem járt el korrektül, mert elütötte őt a szállítástól. Annyit beszélt, hogy ha már láttam, hogy jön, kiszöktem előle az ajtón.. . Az elnök ezután Balogh Lajost szólítja be, felteszi neki a kérdést, mire Balogh ezt válaszolja: Puskás kérdezte, hogy tudok-e adatokat szolgáltatni. Puskástól én nem akartam semmit, csak véleményét kértem ki és azt sem tudtam, hogy uieg akarja írni a dolgot. A megírást Puskás ajánlotta, én a szerzőségbe egy betűvel sem folytam bele. Puskás mondotta, hogy szeretné a kézi iratot sokszorosítani. Erre azt mondottam, hogy fizetem a nyomdát, de csak abban az esetben, ha színtiszta igazságot ir. ellenkező esetben neuv fizetek.. ' Az elnök Baloghot és Puskást, homlokegyenest ellenkező mllomásnk miatt szembesiti. de eredménytelenül. Puskás: Olyat is mondott Balogh, hogy a polgármester is palástolt és még sokkal súlyosabb dolgokat.. . Balogh. Ami a röpirat számadatait illeti, az megfelel az igazságnak. De a röpirat többi részével nem értetlem egyet. Én nem rendeltem törvényellenes dolgokat. Puskás: Még gratulált is a tartalmához.,. . ' • Az elnök < újra szembesiti a két vádlottat, % ' de azok megmaradnak a vallomásuk mellett A tárgyalást két órakor félbeszakították, délután négy órakor ismét megnyitották. Ekkor került sor a védőbeszédekre. Puskás Jenő védöbeszédében arra hivatkozott, hogy a köz érdakében és a tekintélytisztelet érdekében ragadott tollat és éppen tekintélyrombolásért ültették a vádlottak padjára. Pontrólpontra cáfolni igyekezett az egyes vadpontokat és azt mondotta, hogy a mérnöki hivatal tévedésbe ejtette a város tanácsát, bár mejrenijedi. hogy ez jóhiszemüleg történt Háromórás beszéde után, félhét órakor a biróság felfüggesztette a tárgyalást. ítéletet szombaton, a déli órákban hirdet a biróság. fíolíponíra fwíoíí a dorozsmai nyomozás (A Délmagyarország munkatársától.) A' csendőrségi nyomozás a dorozsmai gyilkosság ügyében holtpontra jutott. Csütörtökön még remélte a csendőrség, hogy a kezei közt lévő nyomok közül valamelyik beválik és sikerül elfogni a gyilkost. A Délmagyarország jelentette, hogy gyanúba vettek egy férfit, aki ellen sok gyanuok »szólott. Péntekre ez a feltevés is megdőlt, a gyanúba vett férfi alibit igazolt. A csendőrség most tanácstalanul áll, min-' den lehetőséget végigpróbált már, de egyik sem vezetett eredményre. Az önkéntes nyomozók is belefáradtak a többnapos kutatásba és nem tesznek ujabb bpielentéseket a gyilkos kilétére vonatkozólag.