Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-22 / 266. szám

'1929 november 22. ropsz íC 5 A pályázat kllráiáwei hlvatabjan !j megkezdődött a tisztújítási küzdelem Az aljegyzők is megpályázzák 5 tanácsnoki állásokat, mivel külső emberek ls pályáznak (A Délmagyarország munkatársitól) Dr. Somogyi Szilveszter polgármester a mai lapokban tette közzé a pályázati hirdetményt a december hete­dikére kitűzött általános tisztújításon betöltésre kerülő városi állásokra. A hirdetmény szerint pá­lyázni lehet a polgármesteri, öt tanácsnoki, a fő­jegyzői, a főügyészi, az alügvészi, az árvaszéki ülnöki, az eljegvzői és a fogalmazói állásokra, tehát azokra a tisztségekre, amelyek a város fo­galmazói karához tartoznak. Ezzel a hirdetmény­nvel hivatalosan is megkezdődött a közigazgatási harc egyik legparádésabb fejezete. Külső pályázó lesz néhány, különösen a magasabb állásokra, leg­inkább a tanácsnoki állásokra, bár a pályázás előfeltételeit igen megszigorítja az uj közigazga­tási törvény. Az, akinek nincs közigazgatási szolgá­lata, vagy nem tudja felmutatni a közigazgatási gyakorlati vizsgáról szóló bizonyítványát — mi­vel pedig ilyen bizonyítványt nem adtak ki eddig, hát ezt senld sem mutathatja fel —, nem is pá­lyázhat. Vannak azért olyan reflektánsok, akik hivatkozhatnak közigazgatási előszolgálatra és így kétségtelen, hogy lesz is külső pályázó. Ezek között emlegetik dr. Polgár Péter ügyvédet, dr. Fluck András banktisztviselőt és dr. Szekerke Lajos ügyvédet A két előbbi tanácsnoki állásra szándékozik — hír szerint — pályázni, Szekerke Lajos pedig az alügyészi állásra. De az alügyészi állásra pályázik dr. Türr Aladár is. Polgár Péternek és Szekerke Lajosnak van köz­igazgatási szolgálata már. Mindketten teljesítettek a városnál szolgálatot még 1918-ban, amikor dr. Dettre János akkori főispán tiszteletbeli tanács­noknak nevezve ki őket és mindkettőt szolgálat­tételre hivta be. Dr. Fluck András viszont főszolga­bíró volt valamelyik torontáli járásban. Türr Ala­dár szintén liívatkozhatik közigazgatási gyakor­latra. A legnagyobb harc előreláthatólag az alügyészi iSlIás körül lesz. Dr. Turóczy Mihály főügyész ugyanis a tisztújítás napján nyugalomba vonul, állását már nem is pályázza meg. A kombináció az, hogy utóda dr. Simkő Elemér főügyész Ieszt akinek állása igy megüresedik. A jelek szerint a polgármesteri állás egyetlen nevezettje dr. Somogyi Szilveszter lesz, aki ellen­fél nélkül vivja majd meg a küzdelmet. Eredetileg az volt az alacsonyabb tisztségeket betöltő tisztviselők terve, hogy mindenki csak a sa­ját állására pályázik, mivel azonban kétségtelenné, illetve igen valószínűvé vált, hogy a tanácsnoki állá­sokra külső pályázók is jelentkeznek, a fogalmazói kar tagjai elhatározták, hogy formai okok miatt vala­mennyien megpályázzák a magasabb állásokat, elsősorban a tanácsnoki állásokat is. De többen pályáznak a harmadik árvaszéki ülnöki állásra is, amelynek szervezését nemrég hagyta ióvá a belügyminiszter. Ezt az állást eddig hét éven keresztül. Dr. Grasselly Károly töltötte be, mint szolgálattételre behívott tiszteletbeli árvaszéki ül­nök. Állását, amely betöltetlennek számit, ter­mészetesen ő is megpályázza. A harc egyébként minden vonalon megkezdődött A kortesek már járják a várost, már kopogtat­nak az uj és a régi város-nyáknál, a körlevelek egyrésze már szétrepült és a városházán a min­den más dolgot háttérbe szorító izgalom már megkezdődött A tisztújító közgyűlés, vagy ahogyan a törvény nevezi régi szép, magyaros nevén, a tisztújító szék, december hetedikén délelőtt tíz órakor ül össze a főispán elnökletével. Ezen az ülésen jelenti majd be a polgármester a maga és tiszttársai nevében az egész fogalmazói kar lemondását és azután kivonul a közgyűlési ¿eremből a válasz­táson résztvevő társaival együtt. Először termé­szetesen a polgármestert választja meg a közgyű­lés, azután az öt tanácstagot, majd a főjegyzőt és a főügyészt. Ezután kerül sor a polgármester­helyettes megválasztására a tanácsnokok és a fő­jegyző közül. Amikor a főtisztviselők választása befejeződik, a megválasztottak bevonulnak a köz­gyűlési terembe, leteszik a hivatalos esküt és régi szokás szerint a többiek nevében a polgármes­terhelyettes köszöni meg a törvényhatósági bizott­ság bizalmát. A főtisztviselők elfoglalják a tanácsi emelvényen helyeiket és a közgyűlés sorra meg­választja az árvaszéki elnököt, az aljegyzőket, az ülnököket és a fogalmazókat. A választás vagy egyhangúlag, közfelkiáltással történik, vagy pedig névszerinti titkos szavazással. A névszerinti szavazást akkor rendeli el a fő­ispán, ha a közfelkiáltás nem egyhangú és a kiáltozásból uem egy név hangzik ki, vagy pedig 1 ! •V v-k. . S-k. akkor, ha negyvennél több városatya Írásban kéri a névszerinti titkos szavazás elrendelését Való­színű, hogy névszerinti szavazásra csak néhány esetben kerül sor, egy-két tanácsnoki állás betöl­tésénél, ai árvaszéki ülnöki és az alügyészi állások betöltésénél. A többi tisztviselőt közfelkiáltással választja majd meg a közgyűlés A tisztújítás természetesen parádés külsősSgeK kőzött folyik le, a polgármesterválasztás ered­ményét a városháza tornyára felhúzott zászló hir­deti majd, díszruhás hajdúk, piros futószőnyeg, zsakett, esetleg díszmagyar is lesz bőven. Szavazó­laprengeteg azonban nem lesz. Az uj törvény ugyanis nem engedi meg a külön szavazólapok nyomtatását. A város a jelöltek számára egyszerű, hivatalos szavazólapodat készíttet és csak ezzel lehet szavazni. Pedig sokan arra számitottak. hogy a közgyűlési terem padsorairól összeszedendő sza­vazólaptömeggel frissítik fel jegyzőpapir készletü­ket, amely a legutóbbi választás óta alaposan meg­csappant L •OVELEMt A lövő héten lön FRITZ LANG millió* eilmfe : A HOLD ASSZONYA November legnagyobb szenzóclófa! ^^BRICT A munkások a Hazai Textilgyárért Küldöttségileg kérték a köztartozások elengedését, mert Vfllőnben nem indulhat meg újra az üzem és kenyér nélkül marad 400 munkás (A Délmagyarország munkatársától.) Beszámolt a Délmagyarország arról, hogy a Hazai Textilipar Bt. szegedi gyártelepét a fizetési zavarokba jutott hitelezők javára szombaton elárverezték és a gyá­rat felszerelésével együtt egy angol érdekeltség vásárolta meg, amely kötelezettséget vállalt a gyár üzembentartására és a munkások megtartására is. A vétel azonban egyelőre feltételes és attól függ, hogy az államkincstár fenntartja-e a vállalattal szemben fennálló követelését. A vállalatnak ugyan­is hetven-nyolcvanezer pengő köztartozása van, adó, társadalombiztositói járulék és egyéb közteher cimen. Abban az esetben, ha az államkincstár nem mond le erről a követeléséről és elsőbbségi joga alapján ragaszkodik ahoz, hogy az árverésen elért összegből elsősorban ezt a köztartozást egyen­lítsék ki, a hitelezők visszavonják a gyártelep el­árverezéséhez adott hozzájárulásukat. így viszont megindul a csődeljárás, amely a gyárüzem véfileges beszüntetését vonja maga után. A textilgyári munkások népes küldöttsége jelent meg most dr. Somogyi Szilveszter polgármester előtt, akit arra kértek, hogy tolmácsolja köszö­netüket a kultuszminiszternek. A kultuszminiszter ugyanis eljárt a munkások kérésére a Pénzintézeti Központnál és megszerezte a központ engedélyét a gyár elárverezésére azzal a feltétellel, hogy a vevő köteles a gyár üzemét továbbra is fenn­tartani. Bejelentették a munkások a polgármester­nek azt is, hogy küldöttségileg felutaznak dr. Wekerle Sándor pénzügy miniszterhez is, akit arra kérnek, hogy a kincstár engedje el a gyárvállalat­tal szemben fennálló követelését. Ismertetni fog­ják a miniszter előtt azt a helyzetet, amelyet a kincstár esetleges elzárkózása előidézhet és amely, háromszázötven munkást és tisztviselőt foszt meg talán végérvényesen a megélhetés, a kereset lehe­tőségétől. A munkások küldöttsége közölte végül a polgármesterrel, hogy — ha lehetséges — a kul­tuszminisztert is felkeresik Budapesten. A munkások küldöttsége csütörtökön délelőtt föl is utazott Budapestre. A kultuszminisztert azon­ban nem kereshették fel, mivel a miniszter Bécsba utazott, hogy ott fogadja az olasz kultuszminisz­tert, aki egy hétig lesz Klebelsberg Kunó ven­dége, vele járja majd be az országot és igy a kül­döttség egy héten belül nem igen találhat alkal­mat arra, hogy köszönetét és ujabb kérését a miniszter, elé teriessze, A csendőrök „tetemrehívás* €€ tartottak a meggyilkolt tanitó temetésén Még mindig nem tudják, ki volt a tettes (A Délmagyarország munkatársától.) A dorozsmai gyilkosság tettese eddig még nem den értesítést lenyomoz, de mintha csak va­rázslat őrizné a gyilkost, minden nyom ered­került kézre. A községben, amióta nyilván- , ménytelen. Csütörtökön többeket kihallgattak' valóan megállapította a boncolás, hogy Süle Lászlót meggyilkolták, nagy az izgalom. Min­denki a gyilkos kilétét találgatja és egészen hangosan emlegetik, hogy a tanítóval a bosszú végzett. Szerdán délután temették el a tragikus végű tanítót. Hatalmas tömeg vett részt a temeté­sen, amely bővelkedett izgalmas jelenetek­ben. Süle Lászlóné, amikor megpillantotta férje koporsóját, elájult és jóformán az egész temetés ideje alatt önkívületi állapotban volt. Oktatójuk temetésére kivonultak a dorozsmai leventék is, a koporsó melletti diszőrséget is a leventék alkották. A gyászolók feje fölött ott lengett a csend­őrök kakastolla is. A csendőrök éles szemmel figyeltek mindenkit, aki a temetésen részt­vett Valóságos tetemrehívás volt ez a temetés. A gyászolók, az érdeklődők meg voltak győ­ződve, hogy a gyilkos maga is jelen van a temetésen és ki tudja, hogy éppen ki a gyilkos. Ez a bizonytalanság és *a csendőrök kémlelő tekintete, valósággal megbénította az embere­ket akik idegenül, félve állották körül a ko­porsót A csendőrök nagy erőfeszítéseket tesznek a gyilkos kézrekeritésére. Az őrsön szinte órá­ról-órára jelentkezik valaki, aki útbaigazítást próbál adni a nyomozásra. A csendőrség min­a csendőrségen, de a nyomozás ezzel sem tudott előbbre jutni. A kihallgatottak csak később tudták meg, hogy nem inint egyszerű tanukat, hanem mint gyanúsítottakat idézték meg a csendőrök. A helyzet az, hogy mindenki gyanús. Csütörtök délelőtt a csendőrök uj nyomra bukkantak. Ezen az alapon gyanúba vettek egy férfit, aki ellen több bizonyíték szól. A' gyanúsított nevét a nyomozás érdekében nem hozták nyilvánosságra, de a csendőröknek az a véleményük, hogy ezúttal helyes irányban tapogatóznak. A leszámítolási kamatláb csökkenése Oslo, november 21. A norvég bank a leszá­mítolási kamatlábat 6 százalékról 5.5 száza­lékra szállította le. London, november 21. Az angol bank ka­matlábának 6 százalékról 5.5 százalékra való csökkenése nem lepte meg a pénzpiacot, amely; erre a lépésre alacsonyabb leszámítolási ka­matlábbal már előre készült. A leszállítást világgazdaság okokkal magyarázzák.

Next

/
Thumbnails
Contents