Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-21 / 265. szám

1S29 november 21. Kétségtelenül megállapították, hogy SUle tanítót meggyilkolták Védekezésre emelte ISI karját, akkor érte a halálos lövés '('A Délmagyarország munkatársától.) Süle László dorozsmai tanitó halála körüli rejtély egyre bonyolódik. A sáros országúton, szél­tárt karokkal talált halott sok fejtörést okoz a csendőröknek. A nyomozás eddig két irány­ban folyt. A csendőröknek ugyanis első pil­lantástól kezdve az volt a véleményük, hogy Süle Lászlót orvul agyonlőtték. De a kocs­máros és Süle Lászlóné vallomása alapján kiterjesztették abba az irányba is a nyomo­zást, hogy a tanitó nem követett-e el ön­gyilkosságot. Az öngyilkosság mellett két vallomás szólt. 'A kocsmáros, ahonnan Siile László halála el fitt rövid idővel eltávozott, erősitette, hogy a tanitó vállán leventepuska volt és azzal ment. el, hogy öngyilkosságot fog elkövetni. A kocsmároson kivül azonban senki sem tett ilyen vallomást. A fia'al asszony megemlilette a csendőrök előtt, hogy férje többször beszélt öngyilkosságról előtte. A két vallomáson kivül azoiioan minden a gyilkosság mellett szól. Jelentkezett egy le­venteoktató, akivel Süle halála előtti napon hosszabb ideig beszélgetett. Süle ezalkalom­mal elmondotta jövő terveit. A tanitót mosta­nában különben is nagy öröm érte, kinevez­ték rendes tanítónak. Már csak ez a körül­mény is valószínűtlenné leszi az öngyilkos­ságot. Ezeken az okokon kivül sok más is kizárni látszott az öngyilkosságot, mint pél­dául az, hogy a halott mellett nem találtak fegyvert. Kedden este aztán szenzációs fordulat tör­tént. Ekkor végezte el dr. Janknvich László egyetemi tanár, törvényszéki orvosszakértő a boncolást. Jankovich professzor kétséget ki­záróan megállapította, hogy gyilkosság tör­tént. A lövés Süle Lászlót bal hónalja alatt érte, keresztül szaladt az egész testen, útjá­ban érintette a szivet és a tüdőt és a jobb­oldali bordákban akadt meg. Már maga a lövés iránya gyilkosságra mutat, de még job­ban az a körülmény, hogy a seb széle egyen­letes. amit csak távolról lőtt golyó okoz. Sem a halott ruhája, sem bőre nincs megpörkölve, füstszag sem érzik rajta. A professzor megállapította, hogy a lövés csak az esetben érhette a tanitót a hóna alalt, ha balkárját magasan a levegőbe emelte. Ez a kartartás tökéletesen megfelel a védekező karfelemelésnek. Valószinü, hogy Süle látta a gyilkost, talán beszélt is vele és amikor lálta, hogy az l'á akar lőni, karját védékezésül arca elé emelte. A professzor megtalálta a halott testében a gyilkos golyót, mely leventefegy­verből való. Dr. Kalmár Szilveszter ügyész a cendőrök­kel löpróbát tartott. Ez a próba aztán min­denben megerősítette a boncolás eredményét. Megállapították, hogy ha igaz az, amit a kocs­máros mond, hogy Sülénél leventepuska volt és ezzel öngyilkosságot akart volna elkövetni, semmi körülmények között nem tudta volna igy megsebezni magát. A lövés ugyanis felül­ről lefelé haladó, a seb pedig olyan helyen van, ahová egymaga nem tudott volni lőni. A csendőrség keresi a gyilkost. SomogyMelepnél kiöntött a csatornavíz és elöntéssel fenyegetett sok házat (A Délmagyarország munkatársától.) Tegnap este 6 óra felé a tápéi vámház telefonján hivták a tűz­oltóállomást. A telefonon egy kétségbeesett hang jelentette, hogy az ármentesitö csatorna, mely a Somogyi-telep és a körtöltés közötti vadvizeket vezeti le a Tisza partján lévő szivattyútelephez, kiöntött. A viz fenyegetőleg hömpölyög Somogyi­telep felé és elöntéssel fenyegeti a házakat. A bejelentés után majd minden pillanatban megszó­lalt a tűzoltók telefonja és rimánkodó Somogyi­telepiek kérték a tűzoltók segítségét, mert a viz már a házak kapujánál áll. A tűzoltóság azonnal értesítette a bejelentésről É. Papp Istvánt, a Szegedi Ármentesitő-Társulat igazgató-főmérnökét, ezzel egyidöhen teljes appa­rátusával kivonult a veszélyeztetett területre. Kiér­kezésük után helyszíni szemlét tartottak és meg­állapították, hogy a csatorna vize egy kilométernyi hosszúságban és 100 méter szélességben öntötte el az árteret. A viz nem ért a házakig, de a kertekbe már behatolt Azt is megállapították a tűzoltók, hogy ilyen nagymennyiségű vizzel akkor sem boldogulnak, ha minden szivattyújukat meg­indítják. Időközben megérkezett a társulati mérnök, aki intézkedett, hogy a telep szivattyúit indítsák nieg. A szivattyú éjjel és szerdán egész nap működött, de még napokba fog telni, míg a viz teljesen le Ioq folyni a Tiszába. 99s ,ü többség magatartása sem felszólalásainkban, sem cselekvéseinkben nem fog aSferáini bennünket", — mondják a szólás jogától elzárt szociáldemokraták II szocialisták deklarációja (A. Délmagyarország munkatársától.) Az uj közgyűlés első megnyilatkozása — mint is­meretes — súlyos támadás volt a legelemibb emberi jog, a szólás szabadsága ellen, amikor nem engedte mieg, hogy a munkásság kép­viselői, akik először jutottak be a szegedi al­kotmány sáncai mögé, elmondhassák, hogy mit akarnak"? Amit a közgyűlés olyan udva­riatlanul és indokolatlanul elmulasztott, azt most a Délmagyarország igyekszik helyre­hozni azzal, hogy hasábjainak publicitását az el nem mondott deklaráció számára rendelke­zésre bocsájtja. A Délmagyarország munkatársa kérdést in­tézett Lájer Dezső törvényhatósági bizottsági í taghoz, a szociáldemokrata párt titkárához: — Mit szól az uj törvényhatósági bizottság­ban érvényesülő szólásszabadsághoz? —• A többség részéről már az első alkalom­mal az illojalitás és türelmetlenség nyilatko­zott meg ellenünk — mondotta Lájer Dezső válaszában. Pedig nem is tudta, hogy mit fo­gok mondani és mit tartalmaz deklarációnk. Könnyű elképzeini, hogy milyen módon fogja a jövőben is alkalmazni a szólásszabadságot és hogyan fogja fogadni felszólalásainkat és in­dítványainkat, melyek bizonyára ellentélesek lesznek a többség érdekeivel. Erre el vagyunk készülve, de bennünket a többség magatartása sem felszólalásainkban, sem cselekvéseinkben nem fog alterálni. — Én azt hiszem, ha a választókat — azokat is, aíkiknek a többség köszönheti mandátu­mát — megkérdezhetnők, hogy helyeslik-e a többségnek azt a magatartását, mellyel be­lénk fojtotta a szól, alig akadna olyan, aki el nem ítélné. — Mit akart felszólalásában elmondani"? — Semmivel se többet, mint amit a dekla­ráció tartalmaz. Ezt pedig rendelkezésére bo­csátom: »Azok gyermekei, unokái és utódai, akik ebbetf a városban születtek, éltek és meghaltak, d? már világrajövetelük napján érezhették, hogy mostoha gyermekei e városnak, gyermekkorukban a gyer­mekévek gondtalanságot és örömeit csak mások­nál láthatták, az iskolaévek gyenge gyermekko­rukban véget értek számukra és fejletlen szerveze. tűkkel a verejtékes robot rabszolgái lellek, mig meg nem rokkantak, hogy az uccasarkokon koldu­lással tengessék életüket, ha ugyan idő előtt el nem ragadta őket a halál. Azok utódai, akik két­szer építették fel ezt a várost, a gyárakban mű­helyekben, földeken értékekel termeltek legtöbb­ször mások számára és eközben adózlak, verejté­keztek anélkül, hogy beleszólást kaptak volna sor­suk-intézésébe, — november 3-án áttörték azokat az akadályokat, melyek elzárták ezt a testületet előlük és ideállítottak bennünket, hogy érdekeik­nek, sérelmeiknek szószólói és ha kell, harcosai legyünk. Ideállítottak bennünket, pedig mi voltunk azok, akik a legfukarabbak voltunk az Ígéretek­ben, de tudták, érezték, hogy közülük vagyunk, hogy. értük vagyunk és becsülettel fogjuk értük kötelességeinket teljesíteni. Ha nem is rokonszenv, bizonyára kíváncsiság várt bennünket ide, a mit akarunk, mit fogunk cselekedni kíváncsisága. Flsfí megjelenésünk kötelességünkké teszi, hogy állásfoglalásunkat a ¡örvényhatóság munkájához körvonalazzuk A nép egyetemes érdekeinek szolgálata vezet bennünket, amikor itt elfoglaljuk helyünket. Min­den lépésünket, minden javaslatunkat, minden ál­lásfoglalásunkat ez irányítja. Szeretnők, ha a tisz­telt Közgyűlés felismerné annak jelentőségét, hogy minél nagyobb a közeledés a nép és az alkolmánv közölt, annál erősebh a nép és annál erösebb az alkotmány. Nem szolgálja sem a nép, sem az alkotmány ér­dekeit, ha a törvényhatósági bizottság a viriliz­mus és a nem választott bizottsági tagságoknak rendszere alapján ült össze. A törvényhatóság szociáldemokrata csoportja az általános, egyenlő, titkos választójog és az arányos képviseleti rendszer híve. Kijelenti ük, hogy a jelenlegi választási rendszert reakciós­nak tartjuk, ez ellen tiltakozunk és meg­változtatásáért minden rendelkező iinkre álló törvényes eszközzel küzdünk. A mai rendszer a jog asztaláról legfeljebb mor­zsákat juttat a munkás-, földmives- és kispolgári tömegeknek. Ennek ellenére mégis el kellett fog­lalnunk ezt a néhány helyet a közgyűlés termében, mert nem akarunk többé néma gyermekek maradni. akiknek szavát senki sem hallja meg Az élet ezernyi apró és nagy ügye dől el a városházán, azt akarjuk, hogy ne rólunk és nélkülünk ha­tározzanak. Törekvéseinket az uralmon lévő társadalmi osz­tályok czideig vagy lekicsinyelték, vagy hatalmi eszközökkel igyekeztek elfojtani. Itt, e helyen az előítéleteket akarjuk eloszlatni és megértelni ugv lekicsinylés, mint az egyoldalú hatalmi elbánás módszerének teljes céltalanságát. l'j, íriss erőket képviselünk, mehekel értékest­leni kell a köz szolgálatában! Az alapgondolatok, melyek minket az önkor­mányzali életben vezetnek és amelyeket a fő­város és sok vidéki város és község életében már sikerrel alkalmaztunk is, olyanok, hogy a tisztelt Közgyűlés egyetlen oldalán se válthatnak ki ellent­mondást Elvégre: nem értenek-e önök velünk egyet, ami­kor azt akarjuk, hogy ' az ügyek ne rólunk és nélkülünk dőlje­nek el? Vájjon lehet-e ellentmondás azzal a kívánsá­gunkkal szembeií, hogy az önkormányzat erőfor­rásait gazdaságosan és igazságosan osszuk meg a­lakosság minden rétege javára? Ki ne kivánná, hogy az önkormányzat segítse elő a város, a tanya és a falu gazdasági körforgását a város, a tanya és a falu javára egyaránt! Talán abban a kívánságban sem találkoznánk, hogy . az önkormányzat terjesszen műveltségei, leremísen egészségei, tisztaságot, segítse talpraállilani a beteget, a gyengéi, az el­hagyottal? Arnde magától értetődőnek kell tartani azt a hangsúlyozott kívánságunkat is, hogy a kozisaz-

Next

/
Thumbnails
Contents