Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)
1929-11-21 / 265. szám
•g-gsssH ERSR SZEGED, SzerkesztOséq: Somogyi uccu 12. I. em. Telefon : 13-33. ^Kladóhivntal, ItaicsünkünyvlAr é* Jegyiroda : Aradi ucca 8. Teleion: 306 ^ Nyomda • Lüw Llpol ucca 1». Telefon : 16-34. TAvlratl é» levélcím: Délmagyarország Szeged. Csütörtök, 1929 november 21 Ara 16 fillér V. évfolyam, 258. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-eo, stUllöldiin 6-40 pengő. ^ Egyes szám Ara hélköznap 16, vasár- és Ünnepnap »111- Hirdetései« felvétele tarifa szerint. Megjelenik r>étf« Itlvélelével naponta reggel A törvényhatósági választások rendszere A keddi közgyűlés lefolyása sokkal nyugodtabb lelt volna, ha az egymással szembenálló pártok izgalmát magának a választási eljárásnak rendszere nem fokozta volna. Sajátságos ennek a törvénynek választási rendszere. A virilista választásnál még csak érthető, hogy miért oszlolta a virilistákat kuriákba s miért más módon történik a választás a vármegyékben és a városokban. Ugy a megyei, mint a városi törvényhatóságokban bárom kategóriába osztották a virilisválasztókat. De amig a megyei törvényhatóságokbm mindegyik kúriához tartozó választó csak a maga kúriájához tartozók közül választhalott, addig a városi törvényhalóságokban mindegyik választó valamennyi kúriához tartozó jelöltre adta le szavazatát. Mi ennek a különbségnek a magyarázata? Az, hogy a megyei törvényhatóságokban a virilisták első kategóriájában a nagybirtokosok vannak, a nagybirtokosoknak befolyását a törvényhatóságra nem akarták csökkenteni azzal, hogy az alacsonyabb kúriákhoz tartozó választóknak is adnak szavazati jogot a nagybirtokosok közül választandó virilisták választásánál. Ellenben a városokban a legtöbb adót fizetők első kúriájába inkább ¿az idegen fajú« gazdag városi polgárok nevei kerülnek s ezeknek a befolyását már csökkenteni kellett azzal, hogy a második és harmadik kúria választói is jogot kaplak az első kúria jelöltjei kiválogatásánál. A törvény rendelkezései szerint azonban csak a virilisták választásánál van megadva a választóknak az a joga, hogy külön szavazhatnak a rendes és külön a póttagokra. Minden más választásnál a törvény ugy rendeli, hogy a rendes és póttagokra együttesen történik a szavazás s aki több szavazatot kap, az a rendes tag, aki kevesebb szavazatot kap, az a póttag. A választásnak ez a rendszere nemcsak a szembenálló listákat, hanem az egy listákon szereplőket is szembeállítja egymással. A választás e rendszer mellett nem az elvek harca, nem az állásponlok küzdelme, hanem belliim omrtium contra omnes, olyan harc, meh ben a barát éppen olyan vetélytárs, mint az ellenfél. Ez a rendszer leszi hazárddá a választást, ezért vannak meglepetései, ezért kiszámíthatatlanok az eredményei. Hogy ez a választási rendszer a demokráciának milyen megcsúfolása, az a következő megfontolásból is kitűnik. Ha ezeregy választónak kell választania két rendas tagot és két póttagot s az ezer választóból ezer választó megegyezik a rendes tagoknak és a póttagoknak személyében s ha az ezeregy szavazó közül ezer ugyanazzal a szavazólappal szaviz, az ezeregyedik választó meg tudja változtatni egymaga a választás eredményét azzal, hogy a rendes tagokra nem szavaz, csak a póttagokra. Ebben az esetben ezer szavazat esik a rendes tagokra és ezeregy a póttagokra. Ámde a törvény szerint rendes tag az lesz, aki több szavazatot kapott s póttag az, aki kevesebbet s igy egyetlenegy szavazó szavazatával ezer szavazó szavazala ellenében a póttagokból lesznek a rendes tagok s a rendes tagok szorulnak ki póttagokká. Egyetlenegy választó tehát meg tudja változtatni ezer választónak akaratát, egyetlenegy szavazat meg tudja változtatni ezer választó egyértelmű szavazata- ! nak eredményét. Ez a rendszer merénylet a I demokrácia ellen. Ez'a rendszer a törpe ki- ' sebbség terrorjának szolgáltatja ki a többség akaratát. Ennek az ál nem fontolt s kevés hozzáértéssel megalkotott rendszernek következménye az, hogy a választásokba olyan előkészülettel, olyan megfontoltsággal, olyan taktikai körültekintéssel kell belemenni, ami a választások történetében egészen példátlan. Mert ebben a rendszerben nem az kerül ki győztessen a választásokból, akinek nagyobb pártja van, hanem az, aki jobban beleélte magát a választási rendszerbe s ügyesebb taktikusnak bizonyult. Nem azt választják meg, akire több szavazat esik. hanem azt, akit kevesebben törölnek. De azt, hogy a jelöltek közül hányra kell szavazni, hogy azoknak érdekét, akiket meg akarunk választani, mi szolgálja jobban, ha valamennyi jelöltre szavazunk. vagy csak egyesekre n jelöltek közül. Példa és bizonyítékként hivatkozhatunk arra, hogy a tegnapi kisgyiilési tagok megválasztásánál a liberális bizottsági tagok még két jelöltjüket be tudták volna hozni a kisgyülésbe, ha helyesebb taktikával adják le szavazatukat. Hogy ehez a választási rendszerhez kinek érdeke fűződött, azt még sejteni sem lehet. Ez a választási rendszer megnehezíti azt is, hogy az úgynevezett hivatalos listákra a többség eredménytbizlosiló támogatását megszerezzék. Mert hiába szavaz le ugyanarra a listára változatlanul a többség, három-négy ember megváltoztathatja a többség akaratának érvényesülését. Ezt a rendszert nem a politikai okosság, nem a politikai céltudatosság, csak a hozzá nem értés teremthette meg. A kisálltán! közös jegyzékben tiltakozik »az egyre fokozódó magyar Irredenía ellen« (Budapesti tudóntónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: Beavatott diplomáciai körökben az a hír terjedt el, hogy Románia közős diplomáciai aktusra szólítja fel a prágai és a belgrádi kormányt Magyarország ellen. A közös jegyzékben az egyre fokozódó magyar irredenta ellen akarnak tiltakozni. Ki a zsidókkal, ki a magyarokkal! A prágai diák zavargások szerdán este átterjedtek a pozsonyi egyetemre ftft (Budapesti tudósítónk lei efon jelenlése.) Pozsonyból jelentik: A prágai és brünni diákzavargások ina átterjedlek a pozsonyi egyetemre is. Délután 6-kor a diákok gyűlést tartottak az egyeteihen, amelyen megjelent Ilinek rektor is, aki csillapító beszedet mondott. Utána egy diák beszélt, aki azt mondotta, hogy elérkezett az ideje annak, hogy Pozsonyban is intézkedjenek az idegenek, térhódítás^ ellen. — Ki a zsidókkal, ki a magyarokkal! — kiabálták kórusban. A következő szónok arról beszéli, hogy lehetetlen állapot az, hogy a cseh köztársaság 11-ik évében is merrpk még magyarul b" szélnií Óriási lárma, tumultus kezdődött erre, kiabálások hangzottak: — Ki kell verni a zsidókat és a magyarokat! A gyűlés végül indítványt fogadott el, amely egyöntetűen fog eljárni a prágaiakkal és a brünniekkel. Ekkor észrevették, hogy az egyetemen három zsidó diák tartózkodik, mire durván kiutasították őket, majd az egyiknek ököllel az arcába sújtottak. Záporként hullott ezután a lömeg ütlege a három diákra, akiket kivertek az uccára.. A három diák Budapestre való, akik a pesti zavargások miatt mentek Pozsonyba, hogy olt nyugodtan tanulhassanak. Negyed 9-kor ért véget a gyűlés, a diákok kitódultak az uccára, ahol erős rendőri készenlét várakozott reájuk. A tüntető diákok a Metropol-szálló elé vonultak, ahol a rendőrség szétoszlatta őket. vv A numerus ciausui nem vezet célra — mondotta a cseh kultuszminiszter it Prága, november 20. A zsidó egyetemi hallgatók küldöttsége ma Stejanek közoktatásügyi miniszter elölt tisztelgett. A miniszter válaszában kijelentette, hogy a numerus clausus bevezetését nem tartja célravezetőnek és hogy az egyes egyetemeken észlelt visszás állapotok megszüntetésének egyik eszköze a beiratkozások szigorú ellenőrzése. Azzal fejezte be fejlegetéseitj hogy ha az egyetemi hatóságok intézkedései nem bizonyulnának elégségeseknek a. zavargások megszűntetésére, akkor sor kerül az államhatalom közbelépésére. „n magyarok hajthatatlan állásfoglalása után most Bulgária játszik ugyanolyan kártyákkal", — írja a Temps ujabb jóváféfeü cikkében Páris, november 20. A Temps vezércikké- | és békülékeny szelleméről tett bizonyságot, ben a második hágai értekezlettel foglalkozva Sajnos azonban, ugyanezt nem találjuk a maig,v ir: gyaroknál és a bolgároknál. A magyarok hajtA hatalmak legn: tih része ¡¿szándékáról I hatatlan állásfoglalása után most Bulgária ját-