Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-21 / 265. szám

•g-gsssH ERSR SZEGED, SzerkesztOséq: Somogyi uccu 12. I. em. Telefon : 13-33. ^Kladóhivntal, ItaicsünkünyvlAr é* Jegyiroda : Aradi ucca 8. Teleion: 306 ^ Nyomda • Lüw Llpol ucca 1». Telefon : 16-34. TAvlratl é» levélcím: Délmagyarország Szeged. Csütörtök, 1929 november 21 Ara 16 fillér V. évfolyam, 258. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-eo, stUllöldiin 6-40 pengő. ^ Egyes szám Ara hélköz­nap 16, vasár- és Ünnepnap »111- Hir­detései« felvétele tarifa szerint. Megje­lenik r>étf« Itlvélelével naponta reggel A törvényhatósági választások rendszere A keddi közgyűlés lefolyása sokkal nyugod­tabb lelt volna, ha az egymással szemben­álló pártok izgalmát magának a választási eljárásnak rendszere nem fokozta volna. Sa­játságos ennek a törvénynek választási rend­szere. A virilista választásnál még csak ért­hető, hogy miért oszlolta a virilistákat ku­riákba s miért más módon történik a válasz­tás a vármegyékben és a városokban. Ugy a megyei, mint a városi törvényhatóságokban bárom kategóriába osztották a virilisválasz­tókat. De amig a megyei törvényhatóságokbm mindegyik kúriához tartozó választó csak a maga kúriájához tartozók közül választhalott, addig a városi törvényhalóságokban mind­egyik választó valamennyi kúriához tartozó jelöltre adta le szavazatát. Mi ennek a kü­lönbségnek a magyarázata? Az, hogy a me­gyei törvényhatóságokban a virilisták első ka­tegóriájában a nagybirtokosok vannak, a nagy­birtokosoknak befolyását a törvényhatóságra nem akarták csökkenteni azzal, hogy az alacsonyabb kúriákhoz tartozó választóknak is adnak szavazati jogot a nagybirtokosok közül választandó virilisták választásánál. El­lenben a városokban a legtöbb adót fizetők első kúriájába inkább ¿az idegen fajú« gaz­dag városi polgárok nevei kerülnek s ezeknek a befolyását már csökkenteni kellett azzal, hogy a második és harmadik kúria választói is jogot kaplak az első kúria jelöltjei kiválo­gatásánál. A törvény rendelkezései szerint azonban csak a virilisták választásánál van megadva a választóknak az a joga, hogy külön szavazhat­nak a rendes és külön a póttagokra. Minden más választásnál a törvény ugy rendeli, hogy a rendes és póttagokra együttesen törté­nik a szavazás s aki több szavazatot kap, az a rendes tag, aki kevesebb szavazatot kap, az a póttag. A választásnak ez a rendszere nem­csak a szembenálló listákat, hanem az egy listákon szereplőket is szembeállítja egymás­sal. A választás e rendszer mellett nem az elvek harca, nem az állásponlok küzdelme, hanem belliim omrtium contra omnes, olyan harc, meh ben a barát éppen olyan vetélytárs, mint az ellenfél. Ez a rendszer leszi hazárddá a választást, ezért vannak meglepetései, ezért kiszámíthatatlanok az eredményei. Hogy ez a választási rendszer a demokrá­ciának milyen megcsúfolása, az a következő megfontolásból is kitűnik. Ha ezeregy vá­lasztónak kell választania két rendas tagot és két póttagot s az ezer választóból ezer választó megegyezik a rendes tagoknak és a póttagok­nak személyében s ha az ezeregy szavazó kö­zül ezer ugyanazzal a szavazólappal szaviz, az ezeregyedik választó meg tudja változtatni egymaga a választás eredményét azzal, hogy a rendes tagokra nem szavaz, csak a póttagokra. Ebben az esetben ezer szavazat esik a ren­des tagokra és ezeregy a póttagokra. Ámde a törvény szerint rendes tag az lesz, aki több szavazatot kapott s póttag az, aki kevesebbet s igy egyetlenegy szavazó szavazatával ezer szavazó szavazala ellenében a póttagokból lesznek a rendes tagok s a rendes tagok szo­rulnak ki póttagokká. Egyetlenegy választó tehát meg tudja változtatni ezer választónak akaratát, egyetlenegy szavazat meg tudja vál­toztatni ezer választó egyértelmű szavazata- ! nak eredményét. Ez a rendszer merénylet a I demokrácia ellen. Ez'a rendszer a törpe ki- ' sebbség terrorjának szolgáltatja ki a többség akaratát. Ennek az ál nem fontolt s kevés hozzáértéssel megalkotott rendszernek követ­kezménye az, hogy a választásokba olyan elő­készülettel, olyan megfontoltsággal, olyan tak­tikai körültekintéssel kell belemenni, ami a választások történetében egészen példátlan. Mert ebben a rendszerben nem az kerül ki győztessen a választásokból, akinek nagyobb pártja van, hanem az, aki jobban beleélte magát a választási rendszerbe s ügyesebb tak­tikusnak bizonyult. Nem azt választják meg, akire több szavazat esik. hanem azt, akit ke­vesebben törölnek. De azt, hogy a jelöltek közül hányra kell szavazni, hogy azoknak érdekét, akiket meg akarunk választani, mi szolgálja jobban, ha valamennyi jelöltre sza­vazunk. vagy csak egyesekre n jelöltek közül. Példa és bizonyítékként hivatkozhatunk arra, hogy a tegnapi kisgyiilési tagok megválasztá­sánál a liberális bizottsági tagok még két je­löltjüket be tudták volna hozni a kisgyülésbe, ha helyesebb taktikával adják le szavazatukat. Hogy ehez a választási rendszerhez kinek érdeke fűződött, azt még sejteni sem lehet. Ez a választási rendszer megnehezíti azt is, hogy az úgynevezett hivatalos listákra a több­ség eredménytbizlosiló támogatását megszerez­zék. Mert hiába szavaz le ugyanarra a listára változatlanul a többség, három-négy ember megváltoztathatja a többség akaratának ér­vényesülését. Ezt a rendszert nem a politikai okosság, nem a politikai céltudatosság, csak a hozzá nem értés teremthette meg. A kisálltán! közös jegyzékben tiltakozik »az egyre fokozódó magyar Irredenía ellen« (Budapesti tudóntónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: Beavatott diplomáciai körökben az a hír terjedt el, hogy Románia közős diplomáciai aktusra szólítja fel a prá­gai és a belgrádi kormányt Magyarország el­len. A közös jegyzékben az egyre fokozódó magyar irredenta ellen akarnak tiltakozni. Ki a zsidókkal, ki a magyarokkal! A prágai diák zavargások szerdán este átterjedtek a pozsonyi egyetemre ftft (Budapesti tudósítónk lei efon jelenlése.) Pozsonyból jelentik: A prágai és brünni diák­zavargások ina átterjedlek a pozsonyi egye­temre is. Délután 6-kor a diákok gyűlést tar­tottak az egyeteihen, amelyen megjelent Ilinek rektor is, aki csillapító beszedet mondott. Utána egy diák beszélt, aki azt mondotta, hogy elérkezett az ideje annak, hogy Pozsony­ban is intézkedjenek az idegenek, térhódítás^ ellen. — Ki a zsidókkal, ki a magyarokkal! — kia­bálták kórusban. A következő szónok arról beszéli, hogy le­hetetlen állapot az, hogy a cseh köztársaság 11-ik évében is merrpk még magyarul b" szélnií Óriási lárma, tumultus kezdődött erre, kia­bálások hangzottak: — Ki kell verni a zsidókat és a magya­rokat! A gyűlés végül indítványt fogadott el, amely egyöntetűen fog eljárni a prágaiakkal és a brünniekkel. Ekkor észrevették, hogy az egyetemen há­rom zsidó diák tartózkodik, mire durván ki­utasították őket, majd az egyiknek ököllel az arcába sújtottak. Záporként hullott ezután a lömeg ütlege a három diákra, akiket kivertek az uccára.. A három diák Budapestre való, akik a pesti zavargások miatt mentek Pozsonyba, hogy olt nyugodtan tanulhassanak. Negyed 9-kor ért véget a gyűlés, a diákok kitódultak az uccára, ahol erős rendőri ké­szenlét várakozott reájuk. A tüntető diákok a Metropol-szálló elé vonultak, ahol a rendőrség szétoszlatta őket. vv A numerus ciausui nem vezet célra — mondotta a cseh kultuszminiszter it Prága, november 20. A zsidó egyetemi hall­gatók küldöttsége ma Stejanek közoktatásügyi miniszter elölt tisztelgett. A miniszter válaszá­ban kijelentette, hogy a numerus clausus be­vezetését nem tartja célravezetőnek és hogy az egyes egyetemeken észlelt visszás állapotok megszüntetésének egyik eszköze a beiratkozá­sok szigorú ellenőrzése. Azzal fejezte be fej­legetéseitj hogy ha az egyetemi hatóságok in­tézkedései nem bizonyulnának elégségeseknek a. zavargások megszűntetésére, akkor sor ke­rül az államhatalom közbelépésére. „n magyarok hajthatatlan állásfoglalása után most Bulgária játszik ugyanolyan kártyákkal", — írja a Temps ujabb jóváféfeü cikkében Páris, november 20. A Temps vezércikké- | és békülékeny szelleméről tett bizonyságot, ben a második hágai értekezlettel foglalkozva Sajnos azonban, ugyanezt nem találjuk a ma­ig,v ir: gyaroknál és a bolgároknál. A magyarok hajt­A hatalmak legn: tih része ¡¿szándékáról I hatatlan állásfoglalása után most Bulgária ját-

Next

/
Thumbnails
Contents