Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)
1929-11-19 / 263. szám
lakinefc a jelölései, azt minden további nélkül törölték a listából. Opporfunitásból akkor nem volt ajánlatos sikra szállni ez ellen a téves látszat ellen, de ma már egyetlen pillanatig sem hagyhatjuk meg Szeged liberális polgárságát ebben a bizonytalan helyzelbcn. Mi nem lehelünk az elvek árulói, nekünk most már tiszta liberális álláspontra kell helyezkednünk és eszerint kell dolgoznunk is. * 'Azok pedig, akik nem igy látják a helyzetet, jobban teszik, ha csatlakoznak a Nagvszeged Párthoz. — Körülbelül ez volt az, amit azon a bizonyos megbeszélésen kifejtettem és rámutattam ezek alapján arra is, hogy szó se lehet a liberális városatyák nak a Nagyszeged Pártba való belépéséről, sőt arról semr hogy ki. viliről támogassuk ezt a pártot. Most már csak arról lehet szó, az a kötelességünk, hogy megszervezzük, illetve újjászervezzük az egységes liberális pártot, amelynek ötven-hatvan tagja lesz. Ezzel az erővel igen szép eredményeket érhetünk el. Ha nem sikerülne a liberális erők egyesítése, akkor sem lehet beszélni a Nagyszeged Pártba való belépésről, mert hiszen nyilvánvaló, hogy a Nagyszeged Párt nem egyéb, mint átfestett egységes párt. Dr. Póríos Ernő: ^ — A Hétfői Rendkívüli Újság cikkét én fcsak futólag olvastam végig, de igy is megállapíthatom, hogy némely része téves információn alapul, ami a lényeget magát azonban nem érinti. Tény, hogy voltak olyanok ezen a megbeszélésen, akik a Nagyszeged Párthoz való csatlakozás ellen szólaltak fel, Öe voltak olyanok is, akik mellette foglaltak ¡állást. A párt maga nem hatalmazott fel senkit ennek a megbeszélésnek a publikálására. Egyelőre, amig a párl nem old fel a diszkréció »lói, többet nem mondhatok. Az elhangzott nyilatkozatok a helyzet teljesen tiszta képét tárják elénk. Ugy látszik, mégis igaz, hogy a Wimmcr vezetése alatt álló liberális párt vezetőségének zöme nem helyesli a Nagyszeged Párthoz való csatlakozás Véglegesítését. Ez a liberális párt eddig tudomást sem vett arról a nyolc baloldali emberről, akik a Szövetkezett Városi Balpárt listáján kerültek be a közgyűlésbe. Be fog még bizonyulni, hogy, ezzel is súlyos hibát követtek el, annyival inkább, mert Pásztor József a választás előtt is, a választás után is nyomatékosan hangoztatta a tömörülés szükségességét, a megértést és a békét. A két megnyilatkozásra ma érkezett az első gyönge »visszhang, Wimmer Fülöp cikkében, de teljesen ki van zárva, hogy ez a tűrhetetlenül liberális csoport belemenjen bármilyen megoldásba, amely csak fenntartásokkal üthető nyélbe és amelyIyel együttjár a liberális elvek elhomályositása, a liberális és demokrata harc kártékony mérséklése, egyre fokozódó leszerelése. Se Wimmer Fülöpnek, se senkinek ebben a városban, aki liberálisnak vallja magát, nem szabad megfeledkeznie a liberális választók akaratáról, amelyet félreérthetetlenül nyilvánítottak ki. A liberális választóknak az első és az ötödik kerületben van döntő szavuk és ebben a két kerületben azokat juttatták fölényes győzelemhez, akik tiltakoztak és harcoltak minden paktálás és minden megalkuvás ellen. Liberális politikát akár a városházán, akár pártokban elképzelni sem lehet olyat, amely semmibe sem veszi a választóknak, tehát a liberális tömegeknek ezt a világos pnagatartását, akaratát és parancsát. \ J&J& 1829 november 19. 1 Soréi kapitány és fia az idénv kiemelkedő attrakciója csülörlökiö! a Belvárosiban I Két petíciót adtak be törvényhatóság! választások ellen (A Dél magyarország munkatársától) A kerületi választások ellen beadható peticionálás határideje hétfőn járt le. A huszonöt választási kerületből mindössze két petíciót nyujlotak be, ami azonban nem jelenti még azt, hogy a többi mandálum igazoltnak tekinthelő, mert az ijjazoló b?zolíságnak hlvalalból felüi kell vizsgálnia minden mandátum»!. Az egyik petíciót Kazi Mátyás nyújtotta be a tizenötödik kerületben megválasztott dr. Tóth Imre mandátuma ellen. Petícióját azzal indokolja meg, hogy a szavazatokat Bosszul szúmitot'.ák össze és Ijjy kap'a meg a/, egy szavazattöbbséget dr. Tóth Imre. Ha helyesen számolják össze a leadott szavazatokat, akkor az utána következő Varga József kapja a mandátumot. De a választási bizottság több olyan szavazólapot érvénytelenített is, amej lyen dr Tóth Imre neve nem fordult elő, pedig az érvénytelenítésre nem volt semmi ok. A másik pelició benyújtója dr. Kormányos Benő, aki a tizenegyedik kerületben mpgválasztott két balpáríj jclftii mandátumát lámadja meg. Ebben a kerületben a halpárt jelöltjei közül megválasztották Olejnvik Józsefet rendes és Pászlor Józsefet póttagnak. Kormányos szerint a választáson visszaélés történt, mert szerinte husz szavazólapot találtak, amelyen nem volt a hitelesítő polgármesteri pecsét. Ezeket a szavazatokat az elnök m-g is semmtatfette. Petícióját azzal is indokolja, hogy több olyan szavazólap került ki az urnából, amelyen nem volt megfelelő számú név, már pedig — Kormányos törvénymagyarázata szerint — ilyeu esetekben a leadott szavazat érvénytelen. Egy kisfiú elgázolásáért 280 pennire Ítéltek egy engedély nélkül vezeti autótulajdonost (A Délmagyarország munkatársától.) Január 25-én Grapka Emil alsóközponti kereskedő teherautóján igyekezett haza Szegedről. A kocsit Fodor József soffőr vezette, de az országúton átvette tőle. a kormányt Grapka, akinek azonban nem volt hajtási engedélye. A robogó autó Alsóközpont házai közé érve elgázolta Bálint István 9 éves iskolásfiút. A gyerek, aki a kocsi hátuljára akart rákapaszkodni, a kocsi elé került, melynek alacsony szerkezete halálra nyomta. Az ügyészség Grapkát cs Fodort gondatlanságból okozott emberölés vétségével vádolta meg. Hétfőn tartotta meg ebben az ügyben a főtárgyalást a törvényszék Vild-tanácsa. Grapka Emil elmondotta, hogy abban az időben tényleg nem volt hajtási jogosítványa, az autót azért vezette ő, mert tanulni akart. 20—22 kilométeres sebességgel haladt a kocsival Alsóközponton, amikor feltűnt előtte, egy parasztkocsi. Előzni akart, ebben a pillanatban egy gyerek ugrott a kocsi elé. A szerencsétlenséget már nem lehetett elkerülni. Vild elnök ezután megkérdezte Grapkát, hogy jelenleg van-e hajtási engedélye. — Igen, levizsgáztam.., — Nagyon furcsa, jegyezte meg az elnök, hogy egy olyan embernek, aki ellen emberölés vétsége miatt, melyet épp vezetés közben követett el, bűnvádi eljárás van folyamatba, megadják a hajtási engedélytl Fodor József soffőr azzal védekezett, hogy 5 nem akarta átadni Grapkának a kormányt, da ő arra hivatkozva,' hogy a kocsi a: övé, elvette tőle. A tőrvényszék kihallgatta a kis Bálint Pista pajtásait, akik szemtanúi voltak a halálos szerencsétlenségnek. A gyerekek egyöntetűen azt vallották, hogy Bálint István a parasztkocsi háta mögött szaladt az autó elé, Grapkának tehát látnia kellett a szaladó gyereket. A többi tauu, a parasztkocsi tulajdonosa is azt vallotta, hogy a gyerek a lovak előtt ugrott az autó elé. A törvényszék a perbeszédek után meghozta ítéletét. Grapka Emilt és Fodor Józsefet gondatlanságból okozott emberölés vétségében mondották ki bűnösnek, ezért Grapkát 200, Fodort 70 pengő pénzbüntetésre ítélte. Bálint István édesapját a törvényszék kártérítési igényével palxári pörre utasította. Az Ítélet jogerős. Három évi fegyházra Ítélték és azonnal letartóztatták Darvas Jánost és Rácz Vilmost Budapesti november 18. A budapesti büntetőtörvényszék Kravzell-tanácsa előtt ma dr. Darvai János és dr. Ráez Vilmos fővárosi bizottsági tag állott hamis vád bűntettével vádoltan. Az ügyész hamis vád bűntettével vádolta őket azért, mert 1922 decemberében egy feljelentést tettek az ügyészségen Zabrák Jenő győri törvényszéki vizsgálóbíró ellen. A házijog megsértésének vétségével és hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolták meg a vizsgálóbírót, még pedig — a vádirat szerint — tudva és hamisan. A másik vád szerint Rácz Vilmos és Darvai János azt állították a Vizsgálóbíróról, hogy a valódiság bizonyítására vonatkozó törvényes rendelkezések megszegésével tanuk kihallgatását rendelte el a főmagánvádlók érdekében, amellyel Zabrák Jenő »odaadta hivatalos ha'almát egv politikai csoport céljainak a szolgálatába és törvénysértés árán is Rácz Vilmos hátrányára intézkedett, pusztán azt tartva szem elölt, hogy ellenfeleinek kedvezzen és őt károsilsa.« Dc ezenkívül a vádirat még kétrendbeli rágalmazás vétségével is megvádolja Rácz Vilmost és Darvasi Jánost, mert egy bíróküldési kérelmet intéztek a győri törvényszékhez és abban azt írták, hogy a győri törvényszéken a szűkebb bírói kollegiális viszonynál fogva nem tudnak kellő nyomaikkal és elfogulatlansággal Zabrák Jenővel szemben fellépni, amit a leglényegesebben bizonyít a győri ügyészség és főügyészség megszüntető határozata, amellyel a vádtanács végzésével szembehelyezkednak, csakhogy kollégájukat lettének következménye alól mentesitsék. Rácz Vilmos azzal védekezett» hogy nem emlékezik arra, hogy a beadványok készítésére és beadására ő adotl-e utasitást Darvai Jánosnak és egyáltalában roegbizta-'i őt jogi képviseletével. Darvai János viszont azzal védekezett, hogy mint ügyvéd járt el ebben az ügyben. Az Ítéletben a bíróság bűnösnek mondotta ki mind Rácz Vilmost, mind pedig Darvai Jánost hamis vád bünteitében és ezért három-háromévi fegyházbüntetésre ítélte őket. A legnagyobb meglepetésre felemelkedett helyéről Aiter ügyészségi alelnök és a súlyos büntetésre való tekintettel keríe mind a két vádlott letartóztatását. Az indítványra először Darvai János reflektált. — Nekem mint ügyvédnek egész egzisztenciám Magyarországhoz van kötve és semmiféle gyanú sem lehet arra nézve, hogy én a bűnvádi eljárás alól ki akarnám vonni magam. Kérem az ügyészségi alelnök urat az indilvány visszavonására. Dr. Rácz Vilmos ugyancsak az indítvány elutasítását kérte. <3 két lapnak a szerkesztője és tulajdonosa, fővárosi bizottsági tag, családját is el kell tartania és igy semmi indok nincs arra, hogy letartóztassák. A törvényszék eirendeüe mind Darvai János, mind Rácz Vilmos letartóztatását. Rácz Vilmos és Darvai János sápadtan vették tudomásul a bíróság végzését és felfolvamodást jelentettek be az Ítélőtáblához. Ebben a pillanatban két szuronyos fogházőr lépett a terembe. Motozás után a két fogházőr iekiKérle Darvai Jánost és Rácz Vilmost a Markóuccai fogházba,