Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)
1929-11-17 / 262. szám
\ 1929 Tvember 17. Német nyelvtanítás a sszegeái elemi i&Rolá&ban Л k'áxigaxgatási bixottság érdekes terve a köielexő nyelvoktatás ügyében (A Délmagyarország munkatársától.') A közigazgatási bizottság novemberi ülése nagyon szürke és nagyon rövid ülés volt, mintha a bizottság ezzel is azl akarta volna kifejezni, hogy a réga alapon utoljára ül össze. Legközelebb ugyanis már az uj közgyűlés által alkotandó közigazgatási bizottság tárgyalja le a hivatalfönökök havi jelentéseit. A novemberi ülésen a polgármester elnökölt. A hivatalfönökök jelentései sablonosak voltak: az elmúlt október hónapban sehol sem történt semmi nevezetesebb dolog. A rendőri jelentés szerint közbiztonsági téfen sem történt nagyobb változás. A közbiztonsági állapot kielégítő volt, a város területén októberben 357 bűncselekmény fordult elő, 216 esetben eredményesen nyomozott a rendőrség, 96 ügyben még folyik a nyomozás. 169 lopás történt, 18 öngyilkosság, 10 eltűnés, 177 baleset, közte egy halálos kimenetelű. Sablonos volt a tanfelügyelőség jelenlése is, ezzel kapcsolatban azonban a polgármester igen érdekes ötletet vetett fel. Elmondotta, hogy már régóta foglalkozik azzal a gondolattal vájjon nem lenne-e célszerű, ha a város az elemi iskolákban kötelező tantárgyként bevezetné a német nyelvtanítást. A nyelveket ugyanis a gyermekek könnyen, fáradság nélkül tanulják meg, igy tehát ha a német nyelv tanítását valami könnyű, bevált módszer szerint az elemi iskolák második osztályában megkezdenék, mire a gyerekek a középiskolába kerülnének, már ismernék ezt a hasznos nyelvet. Naponta félórai német tanilás elegendő lenne. A közigazgatási bizottság a polgármester indítványára elhatározta, hogy megbízza a tanfelügyelőséget a német nyelvtanítás bevezetésére vonatkozó tervezet és költségvetés elkészítésével. A tanfelügyelőség ezt a tervezetet a közigazgatási bizottság legközelebbi ülésén mutatja be és ha megfelelőnek tartja, akkor átír a város tanácsához ebben az ügyben és javasolja a kötelező német nyelvtanítás bevezetésének elrendelését. Ehez természetesen a kultuszminiszter hozzájárulása is szükséges. A tanitókérdést valószínűleg ugy oldják meg, hogy a .város belterületén az itt élő német nyelvtanitókat alkalmazzák megfelelő dijazás mellett, a tanya! iskolákban pedig azt a tanítót bízzák meg szintén külön dijazás ellenében a német nyelv tanításával, aki tud németül. Fein Lafos divaiáruháza Klauzál-tér. 'SfSSKS" Legolcsóbb bevásárlási forrás. AZ ÉLET MOZIJÁBÓL (A nyolcéves családeltartó) Ebben az or&zagban annyi tehetség kallódik el, hogy Heródes pusztítása kismiska hozzáképest. Most az utamba került egy gyerek, aki szintén tehetségnek látszik, — megpróbálom, hátha jószívű emberek segítségével lehet valamit faradra belőle. Nincs még nyolcéves, származása cigány, a külseje fantasztikusan rongyos. Az ősz elején tQnt. fel, amikor még játszott a katonazene a városháza előtt. Ott ült a parktükör rácsán, hóna alatt egy száz darabból összeragasztott piszkos hegedű. ütötte a lábával a taktust és majd kidülledt a szeme, ugy bámulta a muzsikusokat. Másnap az ebédutáni órákban láttam viszout. bukfencet vetett a paprikaárus asszonyoknak. — Hogy hivnakV — Boros Jóskának. — Van apád? — Van, de itt hagyott bennünket, elment egy... Kimondta magyarosan, hogy kivel, mivel. Csúnya de — sajnos — elég sürün használt szó. így tisztelik egymást a külső városrészekben a kispolgárasszonyok, mikor összevesznek és egyszerre fölébred bennük az erkölcsi skrupulus. Ennek a selypítő gyereknek a szájában mégis furcsán hangzott. — Tudod te, hogy mit jelent ez a sző? — Persze, hogy tudom. Azt. ami. Egy kövér asszony beleszólt a diskurzusunkba. Hallgatták azt akkor már sokan. — Legalább azt mondd meg hogy férfit jelent-e, vagy nőt? A gyerek gúnyosan felkacagott. — Tudhatja, hogy a... csak nő lehet. (Nonó, fiam. látszik, hogy nem értesz még a politikához) Most a család felől kérdezősködtem. — Az anyád? — Beteg. Többet fekszik az ágyban. — Miből éltek? — Én tartom el cdesanvámat és a két kis testvéremet. — Hogy tartod el? — Hál ud. hod hededűjól. felelte kedves selypitésöel.. Egyáltalában nagyon kedves kölyök ez a Boros Jóska. Élénken villog a mosolygó szeme, természetesnek tartja, hogy ő gondoskodik a családjáról. — Mennyit keresel í — Van olyan hét, hogy tizenhat pengőt is. Egyszerre átcsap másba. — Láttam tegnap magát a katonamuzsikánál. Ugye. maga volt? — Én. Mit csináltál ott te? — Tanultam a nótákat. (A háború Idejéből emlékszem, hogV az öreg cigányok hadbavonultak s apró gyerekbandák járták a várost. Az uj operettek bemutatójára összeadtak fillérenkint harminc krajcárt s elküldték a legjobb fülű társukat a színházba, hogy tanulja meg az uj nótákat. Azalatt a »banda« a kamara, meg a kaszinó környékén kergetőzött, mert hát a kenyérkereső gondok mellett is csak gyerekek voltak. A színházi előadás végén aztán kivonultak a Stefániába s tanulták az ujdonsácjot.-i — Hegedü|j valamit... mondom Boros Jóskának. K harminckettes bakaba kezd bele. cinoog ugyan, de haíározottan van érzéke füle is. — Mit kaszálsz azzal a vonóval? — Tndom én, hogy kell fogni, de most siettem. Mutatja is a szabályos vonótartást, a megfelelő karmozdulatot. — Tanított valaki? — Senki Van egy bátyám, az édesanyám testvére. de még csak fiu, az tizenöt pengői kér a tanításért Mikor azt mondtam neki, hogy tanítson ingyér, akkor a földhöz vágta a hegedűmet. B.'ZTOS Két napig kellett várnom, míg a ragasztása megszáradt. — Mondd meg a bátyádnak, hogy kirázom « bőréből, ha találkozom vele. Ha pedig szorgalmasán gyakorolsz, egy év múlva szerzek neked U1 hegedűt. A szeme erre még élénkebben csillogott s aB5'' nyi ábrándos rezgés, szelid fájdalom volt a s®' vában. — Oh, ha netem jó hededüm vóua. medtanujné' én hededüjni ed-tét hónap ajatt. — Neked van igazad, fiam. én beszéltem ros* szul, mikor egy évet emiitettem. Hetekig nem láttam a Jóska gyereket, most rült megint elő — Hol jártál? — Beteg voltam, sok pénzébe kerültem édesanyámnak nem kereshettem semmit. Mondt«® a bátyámnak, hogy maga megveri, ha nem hágy nekem békét. Azt mondtam, hogy detektív, № jobban megijjed. Jóskát mindenek előtt kistaffiroztattam. sZÍ' rezlem neki a feketére piszkosodott, rongyos ioíj® helyett tisztát, aztán harisnyát, cipőt, kabáto' Szeretek utána járni a dolgoknak, behívattam 1 Somogyi-telepről az anyját is. Agvonkinzott, gabőrü.v beteg asszony. .Szívbajos, idegroncs. Megerősítette a fia állításait. — Nehezen tudok napszámba járni, otthon x>í még az egy, meg a négyéves kisfhm. A nvár°[| vályogot vertem, de befogott az idő, nem tud"* sármunkát csinálni. A Jóska minden reményi günk. — Figyelmeztetem, hogy baj lesz. ha eIkupíC" kedi a gyerek holmiját. Amit kap, azt viselje (Azóta jött már a Jóska engedélyt kérni. szabad-e elcserélni a spangnis kabátkáját egy leg kabátért? Az vékonyabb, csinosabb is, — m^' tetszett egy rokonlánynak.) Volt még szavam az asszonyhos. — Jár-e a fiu iskolába? — Bitkán. — Mi az. hogy ritkán? Be van-e iratkozva? Itt nem kaptam határozott választ, ennek utána kell néznem. Hogy »elengedték« az Iából — Tudsz irni? — kérdem Jóskát. ]W — Nem tudok, mert az öcsém mindig letör"1 a tábláról a leckét. .[ — Már pedig az iskola dolgát rendezni keJ Anélkül hegedülés sincs. .[t — Jó, egyezik bele mindenbe 7óska Dél^ megyek az iskolába, délután meg hegedülökrendőrök jók és nem bántanak. Most Károlyi Árpáddal vagyok tárgyalásb g hogy legyen a segítségemre: tanítsa valaki eí' lehetséges gyereket rendszercsen. Árpád jé " őrömmel kapott a terven, rövidesen tanulásra f"* juk a Jóskát. Mit lehet tudni, milyen hires cWv válik belőle! fo Egyelőre keresek valakit, akinek volna lősleges. kisméretű, hegedűje. Gyereknek valónem sajnálná az ujat sem. Istenem, anuj'i megy el hiábavalóságokra! IS havi részletre í Г,м Philips rádió újdonságok hangszórók és keSlékek. ^ DijtaSan bemutat*' Kelemen Márlon Amerikai Írógépek Gramofonok»»lemez®" Пев» )«vi№mUhe!f. n«sy választékban. Felafoil I3'22'r»ktira, .¡¿karbantartási válllalata. Étlesltem а I- köíönsége:. hogy üzletemben a 6 filléres omlót kifli m« lett 3 filléres darabonKéfl árban iejes Kiflii árusítok. A Kenyér ára Üzletemben fehér 28, félbarna 24 fillér. KOHN BENŐ, Petőfi Sándor suciárui 3. sz ** Viszonle'adófcrak árenfl' Telefon 3