Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-15 / 260. szám

2 0CL3rAriYAR0HS7.it; Í02P november 15.' Litvániában visszaállították parlamentáris kormányformát UJ köztársaság! elnököt választ Litvánia (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Kownóból jelentik: A litván kormánykoalíció a csütörtöki minisztertanácson elhatározta, hogy visszaállítja Litvániában a parlamentáris kormányformát. A koalíciós pártok bizottságot alakítottak, amelynek az a feladata, hogy az uj parlament és az uj köztársasági elnök megválasztását előkészítse. A litván parlamentet 1927-ben oszlatta fel az azóta mesbukott Woldemaras diktátor. DiáJksavargásoR KraRlcóban A rendőrség Kergette széffel a tüntető diálcoKat (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Prágából jelentik: Krakkói jelentések szerint tegnap este diákzavargások voltak a városban. A nacionalista diákok megtámadták a zsidó diákokat és kikergették őket az egyetemről. 'A eavargókat rendőrség verte széjjel. Este a nacionalista diákok gyűlést akartak tartani, a rendőrség azonban a gyűlést nem engedélyezte, mire zárt sorokban a zsidó negyedbe akarlak vonulni, azonban ezt a szándékukat sem hajthatták végre, mert a rendőrök szítkergették a diákokat. Nódositások nélkül 32 szakaszt már megszavazott a Ház a csütörtöki ülésen Gömbös Gyula nagy beszédben védte javaslatát Budapest november 14. A képviselőház mai ülésén Zsitvay Tibor igazságügy miniszter folytatta tegnap megkezdett beszédét. Tévednek, akik azt hiszik, hogy ez a javaslat uj katonai bűnvádi perrendtartás akar lenni. Lényegében semmiféle ujat sem tartalmaz a javaslat. Ilyen a felebbezési kérdés is. Az egész szakaszt beiktatjuk a végrehajtási utasításba, csak uj szövegezéssel. A hűtlenség! pont általában helyesléssel találkozott, csak Rassay Károlynak voltak aggodalmai vele szemben. Szigorítás csak ebben a szakaszban van, erre azonban szükség volt, mert a hűtlenség régente egészen más, primitív elemekből tevődött össze, mint a mai időben. Mind a két törvényjavaslat alkotmányjogi, kulturális, nemzeti és humánus szempontból haladást jelent. Ezután Gömbös Gyula honvédelmi miniszter emelkedett szólásra: Bizonyos elfogódással állok itt a Házban, amely első izben tárgyalja törvényjavaslatomat. A mul'ban exponált politikai szerepet vjselíem a közéletben. Engedje meg a tisztelt Ház. hogy néhány szóval kitérjek erre, mielőtt a törvényjavaslatról beszélnék. Mikor honvédelmi államtitkár leltem, nyilatkoztam és kijelentettem, hogy az a terrénum, ahol a pártpolitikának helye nincs, csakis a hadsereg. Mikor mint felelős miniszter állok itt, kötelességem kijelenteni, hogy mint miniszter sem akarok pártpolitikát vinni a hadsereg kérdéseibe, mert csak az a hadsurejí állja meg helvét, amely a pártok fölüti áll. Gaaf Gaston: Nem a pírlok fölött, hanem a pártokon kivüü Gömbös: A törvényjavaslat nem az én alkotásom, de meggyőződéssel vallom azt. Többen felvetették azt a kérdést, vájjon a törvényjavaslat kihatásaival szolgálja-e a nemzet egyetemének érdekét. Véleményein szerint olyan törvénynek, amely jogalkotásról szól. nem lehet öncélja. Meggyőződésem, hogy miután ezek a javaslatok magasabb célok szolgálatában állanak, szolgálják a nemzet egyetemes érdekp|t is. t» — Elismerem, hogy a mai gazdasági helyzetben Időszerűbb volna a buza árának szabályozása, a mezőgazdasági hiteikérdés megoldása, de ezeket nem törvényjavaslattal, hanem intézkedésekkel lehel csak megoldani. Helyes gazdasági politikával. ltolhensiein Mór: Miért nem ad tanácsot a miniszterelnöknek? Gömbös Gyula: A miniszterelnök urnák nem kell tanácsot adnom Gaaf Gaston: Mégis az íllenzéklöl kérnek útbaIga/iláft. Ezután arról beszél Gömbös, hogy a történelem öt fogja Igazolni. Makacssággal vádolják őt. Azért makacs, mert nem egy tisztről, hanem az egész hadseregről van szó. Dokumentálni akarja, hogy a hadsereg bele akar olvadni a nemzetbe. Ez a javaslat nem a jók. hanem a rosszak megbüntetése céljából lett konstruálva. Sokan azt mondják, hogy a tisztikar visszaél jogaival, íááviaak .Uüta'iaiö — moncüa a honvédelmi miniszter — mindig azt a tjsztet, aki szadisztikus hajlamaival visszaélt. Én csak az igazi katona tipusát ismerem. Azt a katonát, aki gyerekkocsikat tologat, aki nem szereti az áthelyezést, aki szociális problémákkal foglalkozik, nem kedvelhetem. A katonának a privát élete egészen más, mint a civil emberé és azt alá kell vetnie a kötelességnek és a fegyelemnek. — Nem ugy akarjuk büntetni a katonákat, hogy szabadságvesztéssel kivonhassa magát a fegyveres szolgálat alól és nem is ugy, hogy azonnal halálraitéltessék. így keletkezett azután a botbünl«iés gon< dolata. — Be kell vallanom, nem helyeslem ezt, általában nem helyeslem a büntetést. Aki pánikot látott, csak az tudja mi a tömeghatás abban a pillanatban, mikor a pánik keletkezik. A hadsereg vezetőségének szüksége van tehát arra, hogy azonnal ínlézkedhessék. Nem járultam tehát hozzá, hogy a botbüntetés belekerüljön a javaslatba. Háború esetén azonban a rögtönitélés eszközét kell a parancsnok kezébe adni. — A kard használatát elvenni nem lehel, — mondja ezután Gömbös. — A nemzeti hadsereg fennállása óta a két vegyesdandárnál, a budapestinél és a vidékinél, összesen tizenkilenc esetben fordult elő, hogy eljárást indítottak fegyverhasználat miatt. A vizsgálat megállapította tizenhárom esetben) hogy jogosult voli a fegyverhasználat, a többi esetben jogosulatlan volt. Egy esetben kétévi fegyházra üéliék a vélkest. — Fábián Béla azt mondta, hogy csak a fiatalságnak van kardafférje, a törzstisztnek nincs afférje. A fiatal tiszt olyan életet is él, amelyben könnyebben előfordul az ilyesmi. Egy hang a baloldalról: Moulen Rouge. Gömbös Gyula: Moulen Rouge: Nagyon helyes. Majd el fogom rendelni, hogy ilyen helyiségbe civilbe járjanak a tisztek. Rassay Károly: Évek óta el van ez már rendelve. Gömbös Gyula: Be fogom tartani a rendeletet. Karddal, sarkantyúval, uniformisban nem lehet ilyen mulatóhelyekre járni tisztnek. Rassay Károly: Tegye a sarkantyút a ruhatárba. (Derültség.) Gömbös Gyula: Az igazságügyminiszter bejelentette, hogy ehez a szakaszhoz nem ragaszkodik makacsul. Ehez hozzájárulok én is. Nem én szövegeztem meg a javaslatot, hanem jogászemberek. A fegyverviselésről szóló szakaszt elfogadom eredeti szövegezésében. Szememre vetették, hogy elvi dologban kabinetkérdést vetek fel. A miniszter egyedüli fegyvere a lemondás, amellyel élhet, ha nem tudja képviselni elveit. Sándor Pál: Ilyen apróságban? A Ház mindkét törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. A részletes tárgyalás során a 4-ik szakasznál Bródy Ernő szólalt fel. Az alkotmányjog súlyos megsértését jelenti ez a szakasz, amely szabályozza, hogy milyen esetekben lép életbe a polgárokra a katonai biráőkadás. Olyankor, amikor Bokavédő P 2a50 Tisza Áruház. Pflspghbazér.g nincs háború, azt mondja a szakasz, hogy határvédelmi zavarok esetén. Ez a kifejezés nagyon tág teret nyújt. Megnyugtatást kér arra vonatkozólag, hogy béke idején határvédelmi zavarok cimén polgárokat katonai bíráskodás alá ne lehessen helyezni. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter ¿lismeri, hogy ez a szakasz egyike a legfontosabbaknak, azonban lényegbevágó módosítást ez a szakasz nem tartalmaz. Egy ilyen ország nem gondol és nem gondolhat háborúra. Azonban nincs abban a helyzetben a kormány^ hogy megállapítsa, mikor forog fenn a háborúnak közvetlen veszedelme. A polgárok csak katonai vonatkozású bűnesetekben kerülhetnek katonai bíróságok alá. A Ház eredeti szövegezésben fogadta el a szakaszt. Az 5-ik szakasznál Szilágyi Lajos a bírói függetlenség érdekében szólal fel. A bíráskodás e tekintetben tényleg nincsen rendjén, a legtöbb polgári egyén tudja, hogy a birói függetlenség nincs rendben a katonai biráskodás terén. Gál Jenő ezután az 5-ik szakaszhoz szól hozzá s a birói gyakorlat szabadságáról beszél. Ennek az uj törvényjavaslatnak az alapján miniszteri rendelettel lehet polgári egyént katonai biráskodás alá venni, de a javaslat nyitott ajtót hagy arra nézve, hogy mely esetekben lehetséges ez. Rassay Károly: A törvényjavaslatban a bűncselekmények körét igenis kiterjesztették, de nem némileg, hanem egy csomó olyan bűncselekmény van ebbe a törvényjavaslatba felvéve, amelyek eddig nem voltak katonai bíróság alá vonva. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter jelentette, ki ezután, hogy nem teheti magáévá azt a kívánságot, hogy a katonai' bíróságot teljesen a polgári bíróság mintájára rendezze be. Zsitvay igazságügyminiszter szerint a mozgósítás esetén az uj törvényjavaslat nem vonja a polgárokat katonai bíróság alá. rendkívüli esfc, teket kivéve. _ Rassay Károly: Tessék elolvasni a 4. szakaszt. Zsitvay igazságügyminiszter: Mozgósítóra vonatkozólag nincs benne, csak háború, lázadás és határvédelmi zavarok esetére van kimondva a katonai bíróságoknak az a joga, hogy polgárokat hatáskörük alá vonhassanak. Az igazságügyminiszter ezután válaszolt az elhangzott kérdésekre és kéri a szakasz változatlan elfogadását, mire Rassay indulatosan az igazságügyminiszter felé fordulva kiáltja: — Ezek csak az illojális feleletek, amelyek azt bizonyítják, hogy az igazságügyminiszter ur a javaslatot nem is ismeri. A 7. §-nál Gál Jenő a szakasz törlését kjvánta. A szakasz a halálbüntetésről szól. Kérdi, miért kell a halálbüntetés előtt kicsapni a halálraítélteket a hadsereg kötelékéből? Ez ellen az igazságügyminiszternek kell felemelnie a szavát, hagyják ki ezt a kiközösítést a hadseregből. Baracs Marcell: A civil fogalom degradálását jelenti ez a szakasz. Gál Jenő: Aki civilnek megjárja, az katonának már nem jó. Ilyen megkülönböztetést ne tegyen a szakasz. A 32 .szakaszig változatlanul fogadják el a javaslatot. A 32. szakasznál, amely a katonai vétség kísérletéről szól, Bródy Ernő szerint indokolatlanul szembe helyezkedik ez a szakasz a polgári bünletőtörvénykönyvvel, éppen ezért nem fogadja el. Gá« Jenő szerint valóságos forradalmi ujitás ez a szakasz, amely szigorítása az eljárásnak. Gömbös Gyula ragaszkodik a szakasz változatlan elfogadásához. Az ülés háromnegyed két órakor ért véget. Hz egységes párt értekezlete Budapest, november 14. Az egységes párt ma este értekezletet tartott, amelyen Scitovszky belügyminiszter bejelentette, hogy a fővárosi törvényjavaslatot holnap, nyújtja be a képviselőházban. Kozma Jenő bejelentette, hogy a javaslat tárgyában teljes egyetértés jött létre a keresztény gazdasági párttal. Ezután gazdasági kérdések kerültek napirendre, amelyeknek során Erdélyi Aladár, Csizmadia András és Wekerle Sándor pénzügyminiszter szólaltak fel. ^ Az értekezletet ¿¿árlvacsora követ le. __