Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-11 / 231. szám

rpsrasa SIEOED. Szerheaztdséq: Somogyi ncoa 32. L em, teleion: 13-33.'KJadóhlvotal, llölcsrtnkílnyvlAf és legylroda : Aradi uccn S. Telefon: 306. - Nyomda • í.«w LIpól uccn ÍO. Telefon • 16—34. TAvlrall és levélcím: DélmaciyarorszAg Szeged. ••••••nnemBBBaBassEai Péntek, 1929 október 11 Ara 16 fillér V. évfolyam, 223. szám A szegedi Pelrováczok és a szegedi Bíóáy Ernők Megint irigykedve tekintünk a székesfővá­ros közgyűlése elé. Aíégcsak részletek szi­várogtak ki, abból a »nagy mű «-bői, amivel a végrehajtó hatalom saját képére és hason­latosságára akarja átalakítani a magyar fő­város törvényhatóságát Ugy látszik, nem elég már az ajánlások nagyszáma, nem elég az ajánlási ivek hitelesítése után az ajánlók alá­írásának hitelesítése is, a gondoskodást ki kell terjeszteni a lakbérleti viszonyra is, de nem olyan vonatkozásban, hogy mindenki egész­séges lakáshoz jusson, hanem: hogy ne le­gyen annak választójoga, aki a háztulajdonos­sal közvetlen viszonyban nem áll. Eddig a helybenlakáshoz fűzték a választójogot s a politikai érettséget megtagadták attól, aki nem hat, hanem csak öt és félév óta lakik meg­szakítás nélkül egyhelyt. Eddig az volt a »sötétbeugrás«, ha a választójogukkal élhet­tek volna azok, akik nem hat, hanem csak öt éve laknak ugyanabban a városban. Most ugy látszik, ez a védelmi vonal is gyengének bizonyult, az ország ébredező lelkiismeretét és egyre erősödő elégedetlenségét a helyben­lakás jogfosztó intézményével nem lehet to­vább féken tartani. Most az volna a »sötéi be­ugrás«, ha az albérlőknek is megadnák a' választójogot. Mintha az ország dolgai, a köz­ügyek, a gazdasági helyzet, a pénz és hitel­válság nagy problémái, a szabadságjogok mér­téke csak azokat érdekelnék, akik a házbért a háztulajdonos kezéhez fizetik le. Egyre több alkalom lesz a »sötétbeugrás«-ra s egyre nő a sötétség. Ám a budapesti közgyűlésre mégsem azért nézünk irigykedve, mert ilyen jogalkotások­kal akarják megvédeni a gondviselésére és lelkiismeretére bízott polgárságot a sötétbe­ugrástól. Budapest közgyűlésére azért irigy­kedünk, mert a közgyűlés tagjaiban volt annyi kötelességérzet, hogy akkor, amikor az auto­nómiát fenyegeti veszedelem, félre tudtak tenni minden világnézeti és pártpolitikai kü­lönbséget. A tegnapi közgyűlésen a szélső jobboldal fajvédő szónokának tapsolt a szo­ciáldemokrata párt s a szociáldemokrata párt hivatalos szónokát ünnepelték a szélső jobb­oldal tagjai. Budapest közgyűlése egy ember­ként állt a megfenyegetett önkormányzat vé­delmére s akiket egymástól politikai párt­állás és világnézeti meggyőződés áthidalha­tatlan különbségei választanak el, az önkor­mányzat védelmében kezet tudtak fogni egy­mással. Mi emlékezünk arra, hogy a szegedi köz­gyűlésnek is módja lett volna pár hónappal ezelőtt fölemelni ünnepélyesen tiltakozó sza­vát a polgári önkormányzat megcsonkításának terve ellen. De a szegedi közgyűlésen nem találtatott tiz igaz, aki az önkormányzat vé­delmére vállalkozott volna. Az önkormányzat maga hajtotta fejét a bárd alá, a törvényhozás csak az eltakarítás szomorú kötelességét vé­gezte eL Hiába figyelmeztettük a szegedi köz­gyűlést is arra, hogy ha már cselekedni semmit nem tud, legalább szavát emelje föl s ha már megvédeni nem tudja, legalább mutassa, hogy meg akarja védeni az önkormányzatot. Hiába hangoztatjuk, hogy az önkormányzat halálát jelenti az a berendezés, mely a politikai ha­talomnak a törvényhatóságok feloszlatási jo­gát biztosítja, amely a polgármestert alis­pánná teszi meg, a tanácsülések nyilvánossá­gát a polgármesteri szoba titokzatosságává és elzárkózottságává jelentéktelenig, mely a ke­rületi beosztással a kisebbségi képviseleti el­vet hiusítja meg, az ajánlók nagy számával a titkosságon üt rést s a hatévi helybenlakás követelésével a választói jog általánosságát teszi illuzóriussá. Szavunk a pusztába kiáltó szava volt. A közgyűlés tagjainak jól esett a tizenötévi nyugalom s tizenötévi háborítatlan­sága közéleti pozícióknak, azt gondolták, nem lesznek tovább jófiúk, ha védelmére siet­nek. vagy csak bátortalan szót emelnek an­nak az önkormányzatnak védelmében, amely nekik, közéleti működésűknek, közszereplé­süknek bázist és levegőt adott. A budapesti kormánytámogatók is vannak legalább olyan hü támaszai a mai kormányzati rendszernek, mint a szegediek s ha a budapesti közgyűlés kormánytamogató pártja a szociál­demokrata és a liberális törvényhatósági bi­zottsági tagokkal a legteljesebb egyetértésben és egyetakarásban szállt szembe az önkor­mányzatot fenyegető vcszéi- .i*:kor a sze­(Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Debrecenből jelentik: A debreceni reformá­tus presbjterium csütörtök délutáni ülésén bizalmai szavazott Baltazár Dezső püspöknek, ragaszkodásának és hálájának adva kifejezést. Baltazár nagyobb beszédben köszönte meg a (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Csütörtökön délután a budapesti tudomány­egyetem bölcsészeti fakultásán, Császár Ele­mér előadása után, véres verekedés volt. Négy. ven diák botokkal és aktatáskákkal rontott két diákra. Az egyiket véresre verték, a másiknak sikerült elmenekülni. Azok a tumultuózus jelenetek, amelyek teg­nap és tegnapelőtt a Pázmány Péter Tudo­mányegyetem bölcsészeti és orvosi fakultásán játszódtak le, ma a Műegyetemre csaptak át. Délelőtt bajtársi jelvényeket viselő fiatalem­berek jelentek meg a Műegyetem épületében, ahol nagyhangú kijelentéseket tettek az elő­adásokra érkező zsidó vallású diákokra. Kü­lönösen izgatott hangulat uralkodott Kürschák professzor órája előtt s mikor óra után a (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Amiről hetek óta suttognak politikai körök­ben, az csütörtökön bekövetkezett: gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter beadta lemon­dását. A lemondást a kormányzó elfogadta és már ki is nevezte utódját, Gömbös Gyula ed­digi honvédelmi államtitkár személyében. Csáky Károly abban a levélben, amelyet csütörtökön reggel juttatott el Bethlen István miniszterelnökhöz, pontosan megjelöli lemon­dásának okát. Ez az ok pedig az a támadássorozat, amely különböző állítólagos szállítási • ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20. vidéken és Bndnpetlen3-00, kUllöldön 6-4() pengő. — Egye* izAm Ara hétköz­nap 16. vasár- és Ünnepnap 24 illl. Hlr— detések lelvétele larlfa szerint. Megje­lenik héllő kivételével naponta reggel. THIBWHI '^WAR^M'HV'.M1 ^IMF'WP— gedi közgyűlés néma fegyverletételében nem a kormányzati politika helyeslését, hanem az önérzet hiányát s a cselekvésre képtelen­séget szabad csak lá! ni. Lehetnek-e azok az önkormányzatnak a munkásai, akik az ön­kormányzat harcosai nem akarnak lenni? Bix­hatja-e ennek a városnak polgársága az ön­kormányzat teendőinek ellátását azokra, akik ölhetett kézzel és néma főhajtással szótlanul vették tudomásul az önkormányzati jogok­nak az állami végrehajtói hatalom által tör­tént kisajátítását. Hol voltak a szegedi Wolff Károlvok, hol voltak a szegedi Petrovácz Gyu­lák, de hol voltak a szegedi Bródy Ernők akkor, amikor az önkormányzatot kellett vol­na megvédeni? Tolongani csak akkor látjuk őket, amikor mandátumokért jelentkeznek a választópolgároknál. De amikor tiltakozni, harcolni, küzdeni kellett volna, akkor a sze­gedi közgyűlés padsoraiból »a néma légbe nem vegyült, csak legkisebbke jaj«. Mi még Petrovácz Gyulát is irigyeljük a budapesti közgyűléstől. presbitérium bizalmát és kijelentette, hogy, szó sem lehet vallásháborúról, ő sohasem tá­madta a katolikus vallást és az a meggyőző­dése, hogy vele egyetért a katolikus társada­lom nagyrésze. tanár kilépett a teremből, többen a hallgató­ság soraiból igazolásra szólították fel a zsidó vallású diákokat és többeket tettleg bántal­maztak, úgyhogy azok kénytelenek voltak ül­dözőik elől elmenekülni. Hasonlóképen izgatott volt a hangulat a többi tanteremben is. Nagy csoport diák gyűlt össze a Műegyetem budafoki kijáratánál és az itt távozó zsidó vallású diákokkal szemben fenyegető módon léptek fel. A zsidó vallású diákok az intézetből való távozásuk után telefonon felhívták a rektori hivatalt, hogy bejelentsék Szily Kálmán rek­tornak a történteket. A rektort azonban nem találták. Az egyik tisztviselő közölte velük, hogy sérelmeiket jelentsék be írásban. szabálytalanságok miatt az ellenzéki lapokban jelent meg a honvédelmi minisztérium ellen. Csáky Károly ezeket a támadásokat politikai támadásoknak minősiti és mivel ilyen körül­mények között nem érez képességet arra, hogy »az ország fegyveres erejét a párttusák okozta nehézségektől megóvja«, tárcáját a miniszter­elnök rendelkezésére bocsájtja. Bethlen István tudomásul vette Csáky Ká­roly lemondását és azt azonnal közölte a kor­mányzóval, akinek Gömbös Gyula kinevezé­sére tett előterjesztést. Gömbös Gyula — honvédelmi miniszter A debreceni presbitérium bizalmat szavazótf Baltazárnak Aegyi^eu dítíJc — iceííö ellen A budapesti egyetemeken ismét véres verekedések voltak

Next

/
Thumbnails
Contents