Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-10 / 230. szám

1929 október 10. DEL.T.K ORSZÁG 3 Megélőül szokdt a virilistákat, akik távol maradnak a szavazástól Megkezdődött a virilista választások előkészítése (A Délmagyarország munkatársától.) A tőrvényhatósági igazoló választmány szerdán délelőtt dr. Kószó István elnökletével ülést tartott, hogy a törvényhatósági választások általános választói névjegyzékét véglegessé mi­nősítse. A névjegyzék ideiglenes tervezete el­len ugyanis Bertalan József és neje Somogyi­telepi lakosok panaszt nyújtottak be a köz­igazgatási bírósághoz, amely a panaszt a na­pokban elutasította. Az igazoló választmány a közigazgatási bíróság döntése alapján most véglegesnek jelentette ki a törvényhatósági választök névjegyzékét. A virilis választóknak a polgármester már elküldötte a tizennvolcadiki választásra s^óló meghívókat és közölte velük azt is, hogy a sza­vazás kőtelező, aki igazolatlanul távol marad az urnáktól, az azzal büntetik meg. hogy ki­zárják a legközelebbi választásból. A polgármester kijelölte a szavazatszedő bizottságok elnökeit is. A virilisták első cso­portjának, amelyre a városháza tanácstermé­ben szavaznak majd a választók, dr. Tóth Béla főjegyző az elnöke, a második csoport­nál, a közgyűlési teremben, Rack Lipót, a harmadiknál, a bizottsági teremben^ dr. Cson­ka Miklós tanácsnokok. Az egész választást dr. Somogyi Szilveszter polgármester, vagy távollétében Fodor Jenő polgármesterhelyettes vezeti. Ezzel a virilisváfasztások technikai előké­szítése megtörtént, már csak a szavazatszedő bizottságok helyettes elnökeinek és jegyzői­nek kinevezése van hátra, ami a napokban, szintén megtörténik. száguldani. A helyzet a legveszedelmesebbre változott. Elszakadtak az istrángok, a gyeplői és félő volt, hogy a megvadult lovak a járó­kelők közé rohanva, beláthatatlan szerencsét­lenséget idéznek elő. Heresnyné szerencsétlenségére akkor akart átmenni az úttesten, amikor a vágtató szekér oda ért A lovak elütötték az asszonyt, aki felbukott és a szószoros értelemben a lejtős uton maga körül többször megfordulva, le­gurult a járda szélére. Az asszonyon nem gá­zolt keresztül a kocsi, de amikor elütötte; feje olyan erővel ütődött az Úttest kövezeté• hez, hogy koponya homlokcsonttörést szenve­dett. Orrán, száján, fejéből vastag sugarakban ömlött a vér és mire a mentők kiérkeztek, Heresnyné kiszenvedett. A forgalmas pontnál szolgálatot teljesítő Molnár Károly közlekedési rendőr látta a lo­vak megvadulását, a gyeplő elszakadását, de a szerencsétlenséget már megakadályozni nem tudta. Minden erejével arra törekedett, hogy a további elgázolásoknak elejét vegye és ezért élete kockáztatásával a még mindig vadul ro­hanó lovak elé vetette magát és az Aradi-ucca betorkolásánál sikerült is a kocsit megállítani. A szerencsétlenség színhelyén pillanatok alatt óriási tömeg verődött össze. Rendőri bí­zottság szállt ki dr. Deák Ferenc fogalmazó vezetésével. Dr. Mogán Béla tiszti orvos kons­tatálta a beállott halált, majd megjelent a vizsgálóbíró és a soros ügyész is. A holttestet beszállították a törvényszéki orvostani inté­zetbe, a rendőrség pedig meginditotta a nyo­mozást a szerencsétlenség körülményeinek­tisztázására. A közönség sokáig nem oszlott széjjel a szerencsétlenség színhelyéről, Heresnyné ele­mózsiás kosarát bevitték a szomszéd füszer­üzletbe, ahol még a késő délutáni órákban is várták, hogy jelentkezzen érte valaki. - A va­laki pedig szerdán nem kapott ebédet a gyár­ban. —atn,. jii Biu ipwiwpmijjji^ I1MII IIIM JUI »m>*v<!*»mjjm olvasó rovata Néhány szó a diákkollégiumról Tisztelt Szerkesztő Url Tavaly, Szandtner pro­fesszor ur alatt, még én is tagja voltam a Horthy­kollégiumnak, ma Pesten bojtárkodom többed­magammal egy nagyobb ügyvédi irodában, tehát módomban áll a magam nevében és az elnyomot­tak helyett is beszélnem. Meg is teszem, mert aki­nek az emlékére szentelem e pár sort, felülmulotta a jelen évi ideiglenes vezetőséget. A múltkor lentjártam Szegeden és beszéltem régi társaimmal, kik elmondották, mennyire nin­csenek megelégedve a mostani vezetőséggel és mindenképen azt szeretnék, ha Szandtner pro­fesszor ur visszajönne Szegedre és ismét átvenné az igazgatóságot s régi munkakörét. Ezért külön­ben külön feliratban is fognak a minisztériumhoz, fordulni és már többszáz aláírásuk van. Nem ér­tik, hogy professzoruk miért távozott el oly hirte­len közülök, hiszen mindannyian nagyon tisztel­ték s szerették őt. Tudják, hogy nem nagyra­vágyás vitte el őt Szegedről, mégis mi oka lehetett vájjon erre? Jelen pillanatban ugy vannak a kollégiumban, hogy az intézet tagjainak fele sem látta mostani igazgatóját és igy megtörténik az, hogy nyugod­tan elmennek egymás mellett az uccán, anélkül, hogy tudnák, vagy csak sejtenék is, hogy ez volt az igazgató. Igen, mert az igazgató ur csak este tart hivatalos órát és akkor is nagy dolog az, ha két hallgatónak sikerül szine elé járulhatni Szandtner professzor ur alatt ez nem így ment Tanú vagyok rá magam is, hogy nem hagyta el az irodahelyiséget addig, mig akadt ott jelent­kező és szeretettel megkérdezgette: »Na fiam, mit óhajt?« és a fiam, mint atyjának, elpanaszolta, hogy kérem nincs cipőm, nincs ruhám, nincs pénzem stb. Erre a professzor mindig azt vála­szolta: »Nézzen fel hozzám a diákvédőbe, amit lehet megteszek, de az iroda sem győz mindent< Az iroda pedig győzte mindig, ha nem volt pénze, a sajátjából adott Igen kérem, mindez igy volt és mindezt nekem szabad csak elmondanom, aki már önálló, fűggefr len ember volnék- Ne csodálkozzék tehát a veze­tőség sem, ha most a hallgatóság nyugtalanko­dik és elégedetlen. Soraim közléséért előre is hálás tisztelettel va­gyok, Szerkesztő Ur alá>a!os szolgája: TörökJánot, 25-án negyedik bucsuközgytiléséí tarifa a törvényhatósági bizottság 4 régi közgyűléssel választatnak központi választmányt az öt nap muiva megvá­lasztandó aj közgyűlés számára CA Délmaggarorszáq munkatársától.) A halálra itélt törvényhatósági bizottság ebbeu a hónapban is tart egy utolsó közgyűlést, im­már a negyedik utolsót, pedig a költségvetés szeptemberben történt letárgyalása után min­denki komolyan vette a búcsúztatót. Most azonban kiderítették a városházán, hogy van még valami utolsó elintézni valója a ki érdeme, sült testületnek és nem vonulhat a jól megér­demelt nyugalomba mindaddig, amig ezt el nem intézte. A központi választmány, amelynek tagjait nárom évvel ezelőtt, 1926 decemberében vá­lasztották meg három évre, ennek az évnek az utolsó napján elveszíti mandátumát Az uj közigazgatási törvény ugy rendelkezik, hogy az uj központi választmány tagjait legalább két hónappal a régi feloszlása előtt kell meg­választani, mivel pedig ez a terminus novem­ber elsején lejár, a közgyűlésnek még októ­berben kell összeülnie, hogy teljesítse ezt az alkotmányos kötelességét. Ez az a kötelesség, amely rövid időre ismét életre injekciózza a régi törvényhatósági bizottságot, bár kissé fur­csának látszik, hogy alig néhány nap miatt, hiszen a hónap végére befejeződnek a közigaz­gatási választások, a régi közgyűlés válasszon az uj közgyűlés számára központi választ­mányt. Talán, ha nagyon akarták volna az iileíékesek, ezt a választást a törvényes határ­időn belül már az uj közgyűlés is megejt­hette volna, azonban ugy látszik, nem nagyon akarták. A régi közgyűlést október huszonharmadi­kára hivta össze a főispán. Ennek a közgyű­lésnek a tárgysorozatán a központi választ­mány tagjainak megválasztásán kívül alig sze­repel majd más valami fonlosabb probléma. A tanács egyelőre még nem is tudja, hogy miket tüz napirendjére. A központi választ­mány huszonnégy tagját lajstromos szava­zási módszerrel, szabályszerű ajánlások alap­ján választják meg. Az ajánláshoz legalább annyi városatya aláírása szükséges, amennyi a városatyalétszám tíz százalékának felel meg. A város hatósága a választás szabályairól hir­detményben fogja tájékoztatni az érdekelteket. Halálos elgázolás a Rudolf-téren Megvadult lovak halálra gázoltak egy ebédet vivő mtmkásasszonyt (A Délmagyarország munkatársától.) A' hetipiac élénk forgatagában halálos Szeren­csétlenség történt szerdán délben a Rudolf­téren. Heresny Istvánné 50 éves munkásasz­szony, aki Újszegeden^ a Hoffmann-telepen lakott, rendes szokása szerint férjének, aki egyik szegedi gyárban dolgozott, ebédet vitt. A hidon nagy volt a forgalom, autókv moto­rosok és parasztszekerek, haladtak igen nagy számban. Heresnyé már átvergődött a soka­dalmon és éppen lefelé tartott a hidon, hogy a Kállay Alberl-uccán folytatja útját a gyár­ba, amikor megtörtént a szerencsétlenség. Egy parasztszekér is áthaladóban volt a hidon. A kocsit Sárközi Károlyné Dorozsma­átokházi asszony hajtotta, amikor egy mo­torbicikli szokásos vad lármával és puffog­tatással elrohant a kocsi előtt. A lovak a zaj­tól megbokrosodtak és megvadulva vágtatni kezdtek a rámpáról lefelé. Az asszony kép­telen volt a megvadult állatok megfékezésére, azok feltartózhatatlamil, vad iramban kezdtek Pálfy-féle vaspár és paprlkamafom épületei összes gép­berendezéssel és 3723 négyszögű! telekkel 50.000 — pengőéri október 12-én délelőtt 9 órakor a szegedi i<ir iárásbiróságnál, föld­S7int 16. szám alatt Árverésen megvehetők. 582 Megérkeztek kötöttáru különlegességek kabát, mellény, pullower, fumper é» cMlUmökben Óriási választék, mese olcsó árak t POLLAK TEST VÉREK fÜ

Next

/
Thumbnails
Contents