Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-06 / 227. szám

I 15129 október 6. DCLMAGY.-V ICt Divat és viselet A legtöbb ember, ha hirtelen megkérdeznék, hogy mi a viselet és mi a divat, bizonyára azt felelné, hogy ugyanaz a fogalom, de két különböző szóval kifejezve. Pedig a kettő között nagy a különbség. A viselet állandóbb valami és területileg gyakran körül van határolva. Ezzel szemben a divat mindig változik, de területi kiterjedése korlátozva nincs. Bizonyos vonatkozásban a kettő keresztezi egymást így például beszélünk magyar viseletről és tizenkilencedik század divatjáról. A magyar viselet az, amit a múltból hoztunk magunkkal és a magyar kulturtelütre szorítkozik, a tizenkilencedik század divatja pedig az az áramlat, amely kiterjed az egész fehér emberiséglakta területre és módosítja az egyes, különleges viseleteket és igy a magyar viseletet is. Természetesen a két fogalom között a határokat megvonni nem mindig könnyű. Ma világszerte abban az irányban haladunk, hogy a viselet és divat mindenfelé uniformizálódik és a nemzeti viseleti külsőségek inkább csak kivételes, ünnepélyes alkalmakra szorítkoznak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a viselet és divat ne lenne változásoknak alávetve. Ellenkezőleg, az olyan átmeneti időkben, mint a miénk, melyekben uj formák, uj állami és társadalmi alakulások, uj életideálok és uj morális normák keresése folyik mindenfelé, a viseletben és divatban is megnyilatkozik az a törekvés, hogy az uj irányok kifejezésre jussanak. A művelődéstörténetnek ez az egyik legkevésbé kutatott területe, pedig valószinü, sőt majdnem bizonyos, hogy minden viselet és minden divat egyúttal tükre valamely nép, vagy kor társadalmi és oazdaságl viszonyainak. A turkomán viselet például kétségtelenül a turKománok hazájának természeti előfeltételei szerint alakult ki. Ha sok benne a bőr, azért van, mert állattenyésztéssel foglalkozó nép teremtette meg. A görögök és rómaiak könnyű viselete legojbban megfelel a déleurópai félszigetek klimatikus viszonyainak. De már a tógát a római csak az itáliai ég alatt és a fórum ünnepélyes alkalmain viselte. Trajanus Dáciában és Hadrianus Britanniában bizonyára nem járt tógában, hanem viselete alkalmazkodott az ottani időjáráshoz és a helyi divathoz. A középkorban, mely az egymásra rétegeződött, kasztokra szakadozott társadalomnak volt a kora, a ruha egyúttal kifejezője volt az egyes osztályokhoz való tarlozandóságuak. Aki nagyon előkelő volt, a cimerét viselte a mellén, vagy a hátán, a nadrágja pedig annyi szinü csikból állott, ahány szin volt az illetőnek a cimerpajzsában. Ennek a szokásnak az emléke még a mi korunkba is átsíürődött A londoni Tower őrei ma is ilyen jellegű, tizenhatodik századbeli ruhát viselnek. Nálunk csak meg kell nézni valamelyik városi, vagy vármegyei hajdú díszruháját. Rajta van a címer és a ruha szine a törvényhatóság lobogójából van összealkotva. Valamikor az ilyen ruhát maguk az nrak viselték. Az idő és viszonyok változtával ez a viselet a szolgákra maradt. A francia forradalom a férfiaknál eltörölte a eulotte nevü arisztokratikus térdnadrágot és helyébe hozta a mindenkit egyformává tevő jakobinus pantallót. Állítólag azoknak, akik a divatnak ezt a változását kezdeményezték, görbe cs kevéssé mutogatni való volt a lábszárujc. A krinolin divatja Eugénia francia császárnétól indult ki, aki hiúságában el akarta titkolni, hogy a ruh.'m kívül 5 hordozzaa francia trón várományosát is. Ha most nagy vonásokban nézzük, hogy mi az utolsó évtizedek divatjának a jellemző vonása, akkor eliső helyen a gyakorlatiasságra való törekvést találjuk. A ruha jobban simul az időjárás követelményeihez, az anyaga pedig könnyebb és viselése kellemesebb. Inkább több réteg ruhát viselünk, hogy igy a különböző évszakok és vidékek klímájához alkalmazkodni tudjunk. A divat ilyen irányn alakulásában kétségtelenül nagy szerepe van a közlekedés fejlődésének, amely jobban ősszehajigálja a különböző országok embereit, mint valaha a népvándorlás. Különösen lehet ezt a célszerűségi törekvést az utolsó harminc esztendő óta a női divatnál tapasztalni. Nem is kell a nagyanyáink idejébe visszamennűnk, elég, ha a nyolcvanas évek divatlapjait szedjük elő, hogy megtaláljuk a puffos ujjakat, az uccák minden tuberkulózis-bacillusát felseprő sleppes szoknyát a vesét és májat összeszorító fűzőt és az egész női formát eltorzító turnürt. Mindezek ma már a mult emlékei közé tartoznak. Sőt ezt a célszerűségi törekvést árulja el még a női hajviselet 5s, amely mindjobban magáévá teszi a fius formákat De még mást is jelent a női viseletnek ez az átalakulása. Kifejezésre juttatja azt a felfogást is, amely a leány és férjes asszony társadalmi helyzetének megítélésében végbement A rövid szoknyának általános viselete kifejezi egyúttal azt is, hogy ma társadalmi szempontból nem tulajdonítunk oiyan jelentőséget, hogy valaki leány-C vagy asszony, mint nagyanyáink idejében. Talán meg azt is lehet mondani, hogy ez a célszerűségre irányuló törekvés az utolsó évtizedek alatt erősebben jutott kifejezésre a nők ruházkodásában, mint a férfiakéban. A férfiak ruházkodásában még mindig megmaradt a páncélra emlékeztető ingmell, a kézellő és a nyakat összeszorító kemény gallér. Minden férfi öltözködésének legkínosabb mozzanatai közé tartozik a számos gomb berakása és a nyakkendő jobbra-balra ráncigálása a dupla gallér alatt Ha ©nagyságának nem kellene az estély vagy színházba menés előtt festészeti műveleteket is végezni önmagán, hamarabb tudna elkészülni az uránál. Kissé különösnek tetszik, ha ezek után még azt is merem mondani, hogy bizonyos közeledés észlelhető a két nem ruházkodását és külső megjelenését illetőleg. Felületes szemmel nézve ugyanis a szoknya nem hasonlít a nadrághoz. A közeledés a divatban mégis megvan és a divat fejlődésének tendenciája ebben az irányban halad. Nőknél a férfias, angol szabású kosztüm, férfiaknál a mind sűrűbben viselt puha gallér. Nőknél a fius frizura, férfiaknál a simára borotvált arc. Véle jár ez é nők térfoglalásával a kenyérkereső pályákon, ág egyúttal a higiénikus szempontok terjedésével is,1 Igaz u&yan, hogy nehéz volna feltétlen bizonyos«; sággal állítani, hogy a nők mind a higiénikus szempontok kedvéért vágatták le a hajukat. Viszont itt, a divat terén hiányoznak leginkább a jöv«S fejlődés útjainak megjelölésére alkalmas, exakt alapok. Legfeljebb bizonyos általános tendenciákra lehet rámutatni, de hogy milyen lesz például divat ötven esztendő múlva és hogy miként fog» festeni néhány évtized múlva a nagyvárosok kor-; zója, azt még a legnagyobb fantázia mellett set*f lehet megmondani. Tonelli Sándor> VASÁRNAPIKONFERANS2 hadállások megszerkesztéséhez. Az már bizony« hogy az idei szezon kimagasló eseménye le az Aranyszőrű bárány megjelenése a szegedi des kákon és hogy milyen eseményről lesz szó, miseialj bizonyítja jobban, minthogy Incze Sándor ezzel tf Tisztelt Választópolgárok és Yáiasztópoigárnőkt Méltóztassék sürgősen kielégíteni állam-, sőt várospolgári jogukat és ambíciójukat, mert a választás — szerencsére — már a nyakunkon van. Néhányat méltóztatnak még szónokolni, néhányszor méltóztatnak még aludni és egyszer csak azon veszik észre magukat, hogy a nagyságos uj városatya urak és hölgyek bevonulnak a tizenhétéves öreg gyűlés helyére.» Addig azonban, hogy megenyhítsük e választási izgalmakat a Konferansz elbeszél majd egyet-másí a kulisszák jelenleg sokkal nyugodtabb rejtelmeiből. Először is Sziklai főrendező ur a Szökik az aszszony sikere elől megszökött Pestre és titokban nagy előkészületeket tett a másik operettsláger, a Diákszerelem szegedi bemutatására. Virágokat és kosztümöket vásárolt, de nem feledkezett meg arról sem, hogy meglátogassa Vincze Zsigmond urat, a Móra-operett — pardon, dalos mesejáték — muzsikusát A komponistp. elzongorázta a főrendezőnek az Aranyszőrű bárány egész bűbájos muzsikáját és az első stimmet át is adta Sziklainak, hogy már most hozzáfogjon az előkészítő cipőrakiárSsan, Szeged, Széchenyi-tér 10. folytatólag leszállított árban kaphatók: mm minőséqy gyermekcipők 10 P-töl NŐI föÖrCSPök é*'fedele 8 P-fŐI Hői magasszáru bőrcípők Srsu 10 P-m Férfi bőrcipék 14 pengőiéi kezdve utóda Hangszerkészítő üzletéi és műhelyét Somogyi ucca 15. szám alói e hó 15-én leiemen occa 7a^ helyezi át szegedi premierrel indítja el akcióját és már ed«! dig is mintegy ötvenre tehető azoknak a budapesti színházi embereknek a száma, akik le fog>( nak jönni a Móra-operett szegedi premierjére... AS darabot egyébként Budapest számára a Városi Színház kötötte le, amely azonnal be akarja mo<j tatni a szegedi premier után._ A bemutató dátumot Tarnay direktor még nenlj határozta el, de valószínűség szerint még újév* előtt sor kerül a különös jelentőségű premierra* A közeljövőben különben lesz még néhány <T<tokes műsordarab. A Marusja után Rostand Cgranója kerül műsorra, — Cyranó Táray, Roxatr Pártos Klári. Még az idén bemutatják a tehetséges fiatal poéta, Berceli Anzelm Károly színjátékát, az »Isteni színjátékot«. Az é"J"kes és erede® darab vezetőszerepét Táray játsza. A kitűnő Táray egyébként nagyon elfoglalt entber ujszegedi magányában. A nagyszerű szerepeit mellett színészek felfedezésével is foglalkoziló Egyre-másra jelentkeznek nála lappangó és vágyakozó tehetségek, akik az ő oktatása mellett kivár»« nak bejutni a színjátszás rejtelmeibe. Lassankint egészen szabályos sziniiskola alakul ki a Táray™ otthonban, bár a kiváló színész alaposan megrostálja tanítványait.. Az operett-társulat a Diákszerelem mellett a rsukeringőre is készül, az operisták pedig netn» sokára elkészülnek a Zsidónővel... A Szökik az asszony második felvonásában leg* nagyobb sikere kétségtelenül annak a kis kíplárnak van, aki a legfiatalabb szegedi színésznő és alig mult el öt éves. A kis művésznő, aki szint» az egész életét a kulisszák között éli (édesapja diszitő a színpadon), esti honoráriumkepen kél pengő fellépti dijat kap a nemes várostól. A salj®-