Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-04 / 225. szám

DíMt Ml 1920 október l — Hit halottja és tizenkilenc sebesültje van amerikai sztrájknak. Newyorkból jelentik: Az ¡északkarolinai Marion városban szerdán délelőtt véres harcra került a sor a sztrájkoló textilgyári tntmkások és a sztrájktörők között. A szervezett textilmunkások előző este kimondották, hogy beszüntetik a munkát. Tegnap reggel azután az egyik textilgyár kapuja előtt nagy csoport sztrájkoló munkás gyűlt össze, hogy megakadályozza a nem ¡szervezett munkások jelentkezését. A sztrájktörők ínég idejekorán értesültek a sztrájkolók szándékáról s szintén csoportbaverődve vonultak fel a •crvár elé. A gyár kapui előtt azután megütközött a két tábor. Vad verekedés kezdődött, amelynek folyamán több lövés is eldördült. Mire a rendőrség megérkezett és szétválasztotta a verekedőket, a csatatéren már három holttest és tizennégy snlyos sebesült feküdt. Négy sebesült kórházbaszállitás közben meghalt, úgyhogy a halottak száma hétre emelkedett. Az összeütközések délntán újból megismétlődtek. A városka csekélyszámú rendőrsége ekkor már tehetetlennek bizonyult a verekedők óriási tömegével szemben. A -délutáni ütközetnek ujabb tizenkilenc sebesültje volt. x Békeidőt: Del-Ka-nál! Versenyen kivül álló uj esopartárak. Kirakataink beszélnek! Fiók: KárászUcca 14 (Dreher-söröző mellett.) 54 — Tizennyolcezer pengő helyeit kétévi fogház. Sopronból jelentik: Magyar Ferencet a szombathelyi textilpanama ügyében fegyházbüntetésre és 18.700 pengő pénzbüntetésre Ítélték. Magyar Ferenc ezt az összeget nem tudja megfizetni és ezért kérte a bíróságot, hogy változtassák át szabadságvesztés büntetésre. A törvényszék a kérelemnek helyt adott és a pénzbírságot kétévi fogházbüntetésre változtatta át. — Simon Böske éiele. A szabadkai Bácsmefíyei Naplóban olvassuk: »Budapestről jelenük: Ismeretes, hogy a magyar ébredő diákok már többizben tüntetést rendeztek az európai szépségverseny győztese, Simon Böske ellen, aki •'••z amerikai szépségkirálynővel együtt a Miss tini ver se nevet is elnyerte. Simon Böske egy keszthelyi zsidó orvos leánya és a tüntetések szülő' árosában még mindig nem szűntek meg ellene. Simon Böske élete, mióta hazajött a világszépség* erspnyről, Franciaországból — dicsőség helyett kétségbeesett szenvedés. Felelőtlen elemek olyan súlyos inzultusok tömegével ejtik kétségbe Simon Bőskét és családját, hogy édesapja a legkomolyabban foglalkozik azzal a gondolattal, hogy elköltözik Keszthelyről, otthagyja házát, vagyonát, mert nem tudja nézni az inzultusok sorozatát, amelyeknek hires leánya valóságos áldozata. Az egész világ ünneplése közben Simon Böske és családja eleinte nem helyezett nagy súlyt néhány fiatalember kellemetlenkedésére, de most, :imikor a világszépségverseny hullámai már rég elültek, Keszthelyen újból megkezdődtek a tüntetések és a szépségldrálynő élete szülővárosában már tűrhetetlen kezd lenni. Szeptember első napaiban az uj tanév kezdetére megérkeztek a keszthelyi gazdászati főiskolára a gazdászifjak, akik eddig sem rejtették véka aiá antiszemita érzelmeiket. Az esti órákban naponkint macskazenét rendeztek és rendeznek Simon Bőskéék ablaka alatt és oly förtelmes nótákat gyártottak, amelyeknek sértő szövegét ki sem lehet nyomtatni. Odáig mentek ezek a vakmerő >tréfák«, hogy fényes nappal sem mer Simon Böske Keszthelyen •iz uccára menni, mert az inzultusok egymást követik körötte és előtte az uccán. A legcsekélyebb megjegyzés, amit gúnyos jelzőkkel hangosan kiabálnak utána: »Miss Hebron!» Ehez aztán hozzáfűzik saját egyéni antiszemita megjegyzéseiket, Ízetlen kiszólásaikat és mindezt a gúnyos nevetés, a hjelyi káröröm sorfala között kell elszenvedni védtelenül Simon Böskének. Természetesen az ébredő diákok garázdálkodását a város lakosságának komolyabb rétegei mélységesen elitélik, egyelőre azonban senki sem mer szembeszállni a garázda ifjakkal.« * Délmagyarorsiéi állandóan gyarapodó kölcsönkönyvtárában havi dij előfizetőknek I pengő, tisztviselő-előfizetőknek 80 fillér, heti előfizetőknek 16 fillér. Pasztell8k (Másodvirágzás.) Országutakon, amerre mégy; tanyaházak sövénykeritése mellett, bokroktól szaggatott területen, ahol gyökeret vert a növényvilág igénytelen, SZÍVÓS, egyszer proletár, máskor bohém reprezentánsa, — most virágzik másodszor az ákác. Azt hirdeti róla a népdal, hogy kétszer nvilik s a népdalokban annyira fordulatos eszmetársulással összeköttetésbe hozza ezt a tulajdonságát a szívvel, amelyről szintén feltételezi a kétszeres érzelmet. Csakis itt sejtünk a hasonlatban sántitást A népdal megszületése óta ugyanis hatalmas idő telt el, valamelyest megváltozott az élet irama és módja s a modern hölgy tulvan a dupla érzelmen. Hiszen délután Budán, hétkor a Nemzetinél, éjjel pedig az omnibusz tetején ad- randevút, természetesen mindig másnak, ami helyes értelemre, főleg az idő célszerű beosztására valL Hol vagyunk már az ákáctól, amely virágnak épp oly kevésbé virág, mint ahogy gyümölcsnek se gyümölcs s most másodszor nyit, jelentvén ezzel, hogy hosszú őszt remélhetünk Szegényke itt maradt avas romantikájával a múltból s nem tud kimúlni, mert csak szerszámfának jó. Azt pedig bőven és olcsóbban állítja elő a nagyipar. Akárcsak az úgynevezett szerelemben az érzést... (Fogytán a dal.) Újszeged most a legszebb s az benne a legjobb, hogy alig járja ember. Néhány megrögzött öreg, aldk nem tudnak szakítani a hajdani hangulatokkal, látták még ifjú csemetekorukban a megkérgesedett fákat. Csemeték voltak egyformán a fák, meg az emberek s szinte versenyezve kérgesedtek meg, mert fagyot kaptak, amikor májusi orgonaillatot álmodtak s forróság lepte meg őket téli viharban. Talán az ifjúság az egyetlen, amely fölkeresi a délutáni órákban, amikor a napsugár olyan hirtelen olvad homályba. Gyermeklányok, iskolába kerültek hozzánk, fölfedezték s érzik is, nemcsak látják, hogy milyen szép. Mennek párosával, karonfogva egymást s megüti a fülünket valami panaszos, tompa hang: — Ne várj tőlük udvariasságot, gyöngédséget Az csak az idősebb férfiakban van {neg, a háború előtti generációban. Sokat tudnánk erről mi is mondani, de akkor megint ránk fogják, hogy nem értjük meg a szent ifjúságot. Újszeged legnagyobb szomorúsága az, hogy néma. Valamikor százával hangversenyeztek bokraiban a dalos madarak, most ritkaság egy eltévedt csipogás. A szerb megszállás idején a Stefániára hallatszott át az énekük, mintha összebeszéltek volna, lehúzódtak a partmenti fákra, onnan küldtek biztató üzenetet. Az ideiglenes uralmat nem igényelték. Most ott sincsenek, egyszerűen eltűntek. Van aki erősiti, hogy a tennisz kergette el őket, de ez nem valószinü. Volt odaát már nagyobb rikógatás is, mégis megmaradtak. Mi a vércsékre vetünk, amelyek korlátlanul uralkodnak Újszeged erdőt játszó fái között s a rablók vakmerőségével éppen a rendőrtanya környékén fészkelnek. Elviszik ezek még a pelyhetlen fiókákat is. Nagy versenytársuk a szarkák, amelyek szintén tolakodó szaporasággal garázdálkodnak. Felhívjuk r4juk az agilis ujszegedi népkör s az érdeme« állatvédő egyesület figyelmét, esetleg »karöltve« tehetnek valamit. Meg lehet találni a módját, hogy megfelelő, megbízható puskások rendet teremtsem nek s visszaadják a liaetet a régi tglajdonosuknak, a dalos madaraknak. (Az utolsó zsalus ház.) Vége van, az is eltűnt a belváros területéről, most bontották le a Zrinyi-uccában a püspöki palota mellett és elmúlt vele az utolsó falatnyi romantika, ami f megmaradt emléknek az árvíz előtti időből. Már a fundamentumának a tégláinál járnak és holnap tűnődni fogunk rajta: — Micsoda is volt ezen a helyen azelőtt? Életek, regények, történetek, sóhajok, mind igy vesznek a semmiségbe. Százéves ház alacsony ablaka előtt nem lepett még meg a gondolat: — Hol vannak azok, akik itt belül szerették egymást? Hány kacajt hallottak, mennyi könynyet láttak az alacsony falak? Ez az úgynevezett Tukacs-féle ház viselte a belvárosban utolsóként a zsaluszemeket. Egyszerű tulajdonosai nem akartak tudomást venni az élet szaladásáról, nekik a magasba tornyosuló kőpaloták sorában is a maguk régi módis földszintese volt a szép, meg a jő, főleg az ablakokon a zsaluk. A régi mezővárosok hangulatos ablaka. Muskátli szokott mögöttük nyilni, az egyszerűség, a háziasság hálás, igénytelen virága, akihez rendszerint hasonlított a ház kisasszonya is. Kézimunkázó, álmodozó szemű lány, innen várta a mesebeli herceg megérkezését. Ha akarta, — el tudott rejtőzni, csak megritkította a réseket és mindent látott, anélkül, hogy őt látták volna. Kivéve reggel, amikor habos kendővel kötötte be a fejét, az ablakokat takarítás közben kitárta és dalok kíséretében öntözte a virágot. A zsaluk mögé rejtőzött akkor is, amikor megérkezett az éjjeli zene és a cigány olyan célzatos nótákat húzott, hogy a szomszédok nyomban kitalálták, voltaképpen hogyan is áll a helyzet a két érdekelt szív között — össze vannak veszve, állapította meg izgatottan a szomszédos kisasszony. Azt huzatja, hogy nem házasodik meg soha. Ez csemege volt szomszédéknak, esetleg egy csöpp természetes, emberi, káröröm, amiből csak az a, hegedű utján közvetített, közlés ábrándította őket vissza a valóba, amely bizonyos szüretutáni esküvőről tett diszkrét közlést. Lehetséges, hogy a hosszú idők során a Zrinyiuccai ház előtt is zengett a hegedű, annyi azonban bizonyos, hogy az éjjeli zene hangulatához hozzátartozott a zsalus alblak, meg a muskátlivirág. A belvárosban most már nincs több ilyen ház. Az ablakok egyre nagyobbak lesznek s a borzalmas hangzású görredőny zárja el a belül levőket a világtól. Vagy mit is beszélek? Mikor van a modern ember otthon? Legföljebb ha alszik^ de az se bizonyos. f-tivI-J ÍIZLETATHELYEZÉS. STEIN PÉTER férffi divai és köíöií, sxövötláruháza (Kölcsey u. 5) íO°/o árkedvezménye 10% Abból fiikalomból, hogy f. évi október 26 ával üzlethclyi egemet Kö'csey ucca 5. szám alól Kárász ucca tO- száiin alá, Szi. István könyvkereskedés mellé helyezem, szabott áraim mellett az ö szes raktáron levő, már közismer! jó árucikkeimből minden fizetett összeg után 10%—OS árkedvezményt nyuftok. Az összes őszi és téli újdonságok iegiagyobb választékban már raktáron vannak és pedig: elsőrendű bel-és külföldi nyúlszőr, velúr és kemény kalapok, nyakkendők, Hamerli őzbőr és nappa keztyük, svéd keztyíik, Bleyle kötöttáruk, garantált minőségű selyem és fíldecó harisnyák, sveizi ribanék, reformok stb. Méret s zerinli tér fi és nöi íe&érnemüek készítése, líifünő szabás és kidolgozás. >0» S ISI OS QL3 'PB lö°/0 árkedvezmény 14 napicj. 531