Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-20 / 239. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1929 október 20. lehajtani. De most sem 5, sem albérlője nem tudnak bért fizetni. Kiteszik a bérletből mindkettőjüket. — Aztán miért nem jelentették be, hogy megosztották a földet —, kérdezte tőlük a polgármester. — Azé kérőin.. mer nem vét pénzünk, amibül megfizet' hettük vóna az átírást. ~k polgármester egyenként meghallgatott minden panaszt. Amit lehetett, azt nyomban elintézett, a végén pedig közölte a bérlőkkel, hogy, revíziós bizottságot küld majd ki, amely a helyszínen tanulmányozza minden bérlő helyzetét. Aki nem tud bért fizetni, attól a város visszaveszi a bérletet, de nem adja ki másnak, hanem házikezelésbe veszi és alkalmazza rajta cselédként a régi bérlőt. Az átokházi bérlők — derék, jószándéku, dolgos magyar paraszt valamennyi — lehajtott fejjel, gondbarázdás homlokkal indult el a városházáról Átokháza és a rettenetesnek Ígérkező tél felé. Komoly tervezgetések a kisvasul dorozsmai szárnyvonalának kiépítéséről A szárnyvonal négyszázezer pengőbe kerülne, Dorozsma Ingyen lelkei és hozzájárulási adna (A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedi Gazdasági Vasút a jövő évi költségvetés adatai szerint egyre növekedő forgalommal dolgozik, bár a beruházások törlesztése a jövedelmén kivül igen tekintélyes összegeket emészt fel a város pénztárából is. A kisvasút növekedő forgalma azért már megérzik a szegedi piacon, több terményt hoznak be megindítása óta a tanyaiak és több árut, különösen építési anyagot, szállítanak ki Alsótanyára a városból. A szakértők megállapítása szerint a kisvasút beváltotta a hozzája fűzött várakozásokat, sőt a néhány 'évi tapasztalat alapján azt is meg lehet állapítani, hogy milyen irányban kellene továbbfejleszteni ezt a közlekedési lehetőséget. Az öttömös! szárnyvonal kiépítéséről már évekkel ezelőtt tárgyaltak, de mivel az érdekeltség a város feltételeit nem fogadta el, a tervet egyelőre elejtették, amennyiben öltömösnek és környékének sokkal nagyobb érdeke fűződne a vasút vonalának meghosszabbításához, mint akár a városnak, akár a kisvasúinak. Nemrégen az a kívánság merült fel. hogy a város Kelébia puszta (elé hosszabbítsa meg a kisvasút vonalát. Ezt a tervet a belügyminisztérium is támogatta, amennyiben itt a belügyminiszter fenhatósága alatt nagy gazdaság működik, a »m. kir. belügyminisztérium fenhatósága alatt álló önkormányzatok kárpótlási vagyonának jószágigazgatósága* cimén. A kisvasút vonalát a várostanyai állomástól tiz kilométerre kellett volna kiépiteni, innen három kilométernyi vonalszakaszt a belügyminisztérium épített volna ki. Ezután a kisvasút csatlakozott volna ahoz a tizenkilenckilométeres uj vonalhoz, amelyet nemrégen épitett az érdekeltség. A város hatósága azonban elejtette ezt a tervet is, mert megvalósítása körülbelül kétszázötven-háromszázezer pengőjébe került volna és a számitások eredménye nem garantálta a befektetés rentabilitását. Ehelyett most egészen komoly formában arról tárgyalnak áz illetékesek, hogy a kisvasút dorozsmai szárnyvonalát épitik ki, amely a kisivánszéki állomásról indulna ki, átszelné a dorozsmai igen sűrűn lakott tanyákat, a dorozsmai fürdő, a község és az állomás érintése után érné el a várost és itt a Mars-téren keresztül torkolna a Rudolftéri végállomásba* Ez a vonalszakasz körülbelül tizenöt kilométer hosszú lenne, kiépítéséhez mintegy négyszázezer pengőre lenne szükség, de a számitások szerint ez a befektetés jól kifizetődne. A dorozsmai érdekeltségek erősen forszírozzák a dolgot és bejelentették már. hogy a vasútvonalhoz szükséges területeket ingyen átengedik a városnak, sőt még pénzbeli hozzájárulást is biztositanának. A tárgyalások egyelőre a kezdet stádiumában vannak, a kisvasút igazgatósága most készíti a vázlatterveket és a költségvetést, de nem lehetetlen, hogy még a télen sor kerül a döntésre. Az is megtörténhetik, hogy a dorozsmai szárnyvonal kiépítését — ha a város meg tud egyezni a dorozsmaiakkal — a tavaszszal megkezdik. Metternich a Burateaterben (A Délmagyarország munkatársától.) A világjárók, akik egyik kezükben telt erszénynyel, másik kezükben távcsövei járják a világ kultureseményeinek szintereit, többé-kevésbé mély meggyőződéssel ismét Bécset tartják az elsőnek a színházi produkciók terén. Nem az operát értik ezalatt, hiszen ennek hőskora letünőben van és régi nagyságát már csak a külföldön vendégeskedő »tagok* képviselik. A szinház-kulturát a prózai színházak teljesítményei tartják ezidőszerint magas fokon: a Burgteater, a Volksteater, a Josefstádter Teater. A kiállítás fényessége, a rendezés végletességei, az újszerűségnek egész a destrukcióig menő tulhajtásai nem egyeztethetők össze a volt császárváros nyugalmat és kényelmet szerető lelki berendezkedéseivel. Bécs szereti a szépet, a haladót, de objektivitással. a művészetben is bizonvos fokú konzervatív desztillációval. Irodalmi esem'éményei, színházi premiérjei mind ebben a jegyben zajlanak le. A legutóbbi hetekben is lázas készülődés szintere volt a Burgteater. Bécsi iró történelmi színműve, a Metternich premierjére készültek. Ragyogó kor, a Napoleontverő idők történelmi fejezetei elevenedtek meg Hans Sassmann tollából. A darab 19 képből áll, azt hittük, tüneményes gazdagság, a technika bravúrjai is fognak kápráztatni. Première volt, tehát a sikernek vagy bukásnak, a nézőtérből kirobbanó minden idegfe- • szültségét átéltük. Az első, ami feltűnt, a j rendkívüli puritánság, egyszerűség a rendezésben, diszletezésben. Nagy takarékosság, amely Ludovika császárnőnek, I. Ferenc harmadik feleségének toalettjeiben, környezetének kistafirozásában is megnyilvánult. A játék mm zommterem Rudaiest, VL, Hajós ncca 16., Oper&nftl. Világmárkás zongorák, pianinók ezer pengétől, negyven pengős havi részletre Is. B.79 Nagy tisztviselői kedvezmények annál tüneményesebb, elragadóbb, lendülete* sebb volt Sassmann, Metternich karrierjét a leipzígí csata nevezetes dátumáig irja meg. A képek forognak császári udvartól asszonyi intrikákig, korcsmától harcterekig és a nagyi kancellár sápadt arca, lekötelezően kedves diplomata modorával, bécsies »Gemütlichkeit«mázzal lassan íálumszerü jelenséggé alakul. A nép dallal könnyít magán, O du lieben Augusztin... de a leselkedő porkoláb ezt is betiltja. Metternich reakciós, háborús áramlatot hoz a háborútól idegenkedő minisztertanácsba, elnyomatást a népre — egy nagy, gazdag Ausztria érdekében. Szenved az általános ellenszenv miatt, de tudja, mit csinál és egyetlen barátja, az öreg császár azt mondja neki nagy szócsata után: — »Alsó machen's, was sie wollen«. (Tegye, amit jónak lát.) Metternich elérte, amit akart. Napoleont nem tudta gyengíteni haderővel, gyengítette — szövetséggel. Mária Lujzával. Metternich Ausztria szemében és történelmében tehát igazolva van. Sassmann, aki a Neues Wiener Journal szerkesztője, rektifikálni akarta Metternich reakciós politikájáról vallott véleményt. A darab hatásos, a képek kis npvellák, bár nem egységes hangulattal, nemis mindég kulminációs maggal, olykor vázlatok, különösen a női karakterekkel bánt mostohán. Nincs kapcsolat, drámai fölfejlődés a cselekmény struktúrájában, ahhoz viszont, hogy a képekből kialakult kor- és jellemrajz pótolja a hiányokat a képek nem mind elég erősen drámaiak. A bécsiességért, rendkívül szellemes és velőkbe találó mondásokért képenként mégis nagy siker volt. Hiába, Bécs helytáll olyan Írójáért aki szigorú kritikusa könnyelmű népének, de glorifikálja. A külsőségek nem hasonlíthatók a pesti premierek külsőségeihez, noha Bécs egész mai politikai és társadalmi elitje, az irók, újságírók légiója vonult ki. A proszcenium-páholyban könyökölt kedélyesen Miklas köztársasági elnök gömbölyű leánya, a páholyokban sre-> rény dísszel, de elegánsan öltözött hölgyek. A premiert Bécs ugylátszik csak amolyan házimulatságnak tekintette, amire nem kell túlságosan készülni, vagy a rendszer tünete ez, amely nem tűr pazarlást sem az élet, sem a kulisszák komédiájában. Mindenesetre értékes tulajdonság. A kulisszák között külsőségek helyett tökéletes művészet, a nézőtéren toalettverseny helyett vélemények és irodalmi nézetek tisztulása. Lengyel Vilma. DUmaauarország legufroda Tei. s-os. HARMÓNIA II-IIC bérlet OKTÓBER 31 Tisza, este 8 IC Pi ^i'^T ^^ E R LAJos zongoraestje 3-lfc Bérlet SZIGETI ftClfeflUeSt HOT. 18, Mozi Jrqy e* btrlcllegy Unrmonln hangver•ecyeire 2 pengőtől d. e. 9—12 3-7-lg. . *• _ « iepitolsA párisi é« bécsi di»at titán «4L haskOlOk orvosi rendelet szerint meHtartók es minden e szakmába vágó muckâk pontoson és olcsón késztllnek№ Cnmmf AartsnyiHc és hohacéddk merték után lá Steiner JóxscfnénüJKölcsey a. 13. Tel. ¡3-45. Fein Lâfos divatáruháza Klauzál-tér. KS" Legolcsóbb bevásárlási forrás. 542 Nachnik Gyula kárpitos és diszlfó tlMB Laios körül 93. Gizella tér aacok.