Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-16 / 235. szám

októDer^jj^ 5k elmondottat >kkal helyesei* jkrét indiivw7t z índtíváay«*«1 tísról van szó. hogyha a* J mány távozása' lasági program* tálul Ha nuK* zonyitani, átvételére, & >r berekesztett* »'iláclófa k ügyében >ly a képviselőjett be az óssZ" rmánynak arrt' 5 legutóbbi e a pal?szöu« a magyar kCilentésről s palesztinai 'yarországl zSI" Károly a kg* >ndja el in^. Gílberí^j a asztás ! középbirtok* :ólván fél Vari. Ezen ónáa incsenek és * jyulni, pedi? ® jes földreform való áthárítása íbirtok nagy°D zrínyire isme* 'yzetét és ezen asztások jele"; ané tette, h «üljön, demw s odaszegM* : önmaga ie»" a kpzőnyt » ;k a rendszf' .odés felé. fejlődés utjáD. kor szükség^ A meguji**1 5i a dolgozó* het elérni, ^ zefogva dotyT az összérdeKegyüttműködés laradni éd után Lájef technikai hogy niost^^ t propaganda i U csak ez»*® er építkezési nkásság nin^ de oly kés a virág*0 Bitétlenül nieg ultban a Köz a tömegek f aunkáskérd^ stés keretéig i előkészület*^ választás ntJ"; az aján№°K 1. és élénk Balpárt hi#»u BalpáH lései: nogyi-te№ J929 október 16. DÉLMAGY ARORSZ AG »Abban a pillanatban, mihelyt fedezet leszMiniszteri leirat a kulfuszminíszíeri küldöttség wián a bajai ut ügyében JJ^' Délmagyarország munkatársától.') Kié* "e.sberg Kunó kuttnszminiszter — mint emti ékezetes — néhány héttel ezelőtt szegedi küldöttséget vezetett a Lloydban tartott megbeszélés után a kereskedelmi miniszterhez, akivel közölte Szeged közgazdasági vonatkozású «bánságait. A Nagyszeged Párt a kultuszminiszter előzékenységét természetesen gyümölcsöztetni kivánta és már ugy beszéltek róla a lelkes pártvezérek, hogy a kereskedelmi miniszter a lehető legrövidebb időn belül teljesíteni fogja az elébe teriesztetl és föltétlenül jogos kívánságokat. Ezek között a kiyánságok között a legfontosabb és talán a legjogosabb az volt, hogy. az állam fejezze be végre a bajai müut építését, amelynek legnagyobb része már évekkel ezelőtt elkészült es amely érthetetlen okok miatt teljesen ki. jáből^ ° Icormánü uí útépítési programMost azután kiderült, hogy a nagy reménykedésnek és bizakodásnak nem igen van ko^hj alapja, mert ma i* 'éppen olyrrn bizomjtalan az ut kiépítésének az ideje, mint volt a küldőt ts én járás előtt. A kereskedelmi miniszter ugyanis leiratot intézett a polgármesterhez, akit arról értesített, hogy a bajai müut teljes kiépítésének dolgát a nála járt küldöttség kívánsága alapján áttanulmányozta, a kívánságot teljes mértékben jogosnak és indokoltnak tartja és annak teljesítése elől nem is zárkőzik el abban a mllanatbant mihelyt fedezet lesz rá. A polgármester nagy őrömmel közölte ezt a miniszteri értesítést kedden délelőtt az újságírókkal, akik megkérdezték, hogy mikor következik be a miniszter által jelzett idő, amiker lesz fedezet az útépítés költségeire. — Ja, egy miniszternek biztosítania kell a maga sz'ámára ilyen ajtót — mondotta a polgármester —, mert hiszen minden akadályra, minden eshetőségre el kell készülnie. Az ! azonban bizonyos, hogy a leirat hangja maga • igen jó indulatu... — örvendezett a polgárI mester. SZORHEBUNDA HA JO, ROSMANNTŐL VALÓ! We9lektnté» vételkényszer nélkUl.) 41« (Kárá«z ucco -5.) Harancizugással és szémegvonással akarták lehetetlenné tenni Dénes István kisteleki programbeszédét Nagy ¡lelkesedéssel Gnnepellék Délmagyarország munkatársától.) Dr. nes István, a dorozsmai kerület ellenzéki Pviselőjelöltjének eddig nem engedték el^idani programbeszédét. Dózsa István főjJ^abiró azzal indokolta meg a programlo£zéd betiltását:, hogy a nép hangulata izgaDénes a betiltás miatt tiltakozva, kijpetiíette, hogy a kormánypárti jelöltek iz^m^tták föl a népet. Vasárnapra azonban j^^lgabiró semmi szín alatt nem volt haja gyűlést engedélyezni, hanem csak fo, amikor tudvalevőleg el vannak utalva a dolgozó tömegek, ftedden délután azután dr. Dénes István ¡ggferthatta első programbeszédét Kisteledén' A Teml>1°oi-féren többezer főnyi közön. Wa ös$Te' amely a dr- NaM Lá"10 és úén r István társaságában megjelenő dr. nes Istvánt nagy lelkesedéssel fogadta. ]6 lí-8, nyitotlák meg azonban a gyűlést, régi o recept szerint, el kezdtek zúgni A szónok nem akarta tovább ^^atni a beszédét, mire Pily István főlésji TT1"6 köteIezni akarta a tovább beszéIcoíi" nez a jelenet ismétlődött m»g ak^sra' 2?ldőn Marót hy István emelkedett szóh^'J1" ö sem volt hajlandó tovább beszélni ^ közben, kijelentve, hogy nem akar fos ^ választáson fellépett Magyar Já.eilenzéki jelölt sorsára jutni, aki — mint etfn ¿tes — túlkiabálta a harangot, 'közben ^lhalfmef1PaUant ° ¿"¿¿éten és rövidesen tóán dr- Dénes István emelkedett ÍS rö^dcm kifejtotfe ellenzéki prog^liütVí n birálta a kormány pénzügyi , ^ a költségvetést, amelynek hat^thil- lékít az admin -ztráció emészti fel. dr. Dénes az állam bevételeiről b'egJfSTER KEOTOIS ^?4 ve0y balosért Síisár^ mm fc-^'J1 k>'r'r<e 5, 7. 9, vaeár- <-s fltinepnap 3. 5. i, l órakor az ellenzéki képvlsel0feI5Ilet szélt, a főszolgabíró rászólt: ' — Ne tessék burkoltan izgatni! J. Dénes ezután a választójogról beszélt és követelte, hogy adják meg a népnek az általános titkos választójogot, mert a külföld előtt csak annak a kormánynak lehet súlya igazán, amely a nemzet millióira támaszkodik. A revízió kérdéséről szólva kijelentette, hogy Trianon revíziójáért a na«v nemzetek csak akkor szállhatnak sikra. ha a mraqar név lerázza magáról a reakció jármát. Ne engedjék a földművelő népet elpusztulni, kivándorolni, hanem alkossanak becsületes földreformot. _ Amikor Dénes beszéde kapcsőn egy anekdotái akart elmondani egy püspökről, Pity főszolgabíró rászólt Dénesre, hogv ne pro fa. nizálfa a katolikus püspököt. Erre Dénes azt mondotta, hogy a református püspökről szól az anekdota. A főszolgabíró dühbe jött és megvonta a szót Dénestől, ami ellen a többezer főnyi tömeg hangosan tiltakozott és követelte, hogy Dénes folytassa beszédjét Pity azonban nem engedte tovább beszélni Dénest Dr. Nagy László lelkes beszédben támogatásra szólította fel a választókat, majd a gyűlés véget ért. A tömeg ekkor lelkesedéssel a Kossuth-nótát kezdte énekelni, dr. Dénes Istvánt vállukra kapták és diadalmenetben vitték Kistelek uccáin keresztül. A,lelkes tüntetés mély benvomást keltett Kistelek lakosságára és bizonvosra veszik, hogv Dénes győztesként fog kikerülni a választási, küzdelemből. A kisteleki csendőrség nemsokára m*gstv kalta a lakosság impozáns tüntetését és a tömeget Dénes autója körül szétoszlatta. A dorozsmai programbeszédet pénteken mondja el Dénes István. O^ber Ib-án, .zerdén • Kor** "ox, ,7-én. ^-d^man.kon „ ,, I Le a férfiakkal. Vigíálék atrakcóla: g Főszereplő Azonkívül: Wcmer Futterer. aurlesrUe"U.'adÍFOk kezdete 5, 7, 9, yanár- *» II:' •(•(.•nai 3. 5. 7. '.» UJépiíési tervezgetések — a válasslások előü (A Délmagyarország munkatársától.') Lassanldnt átidomul az egész közigazgatási apparátus a választások izgalmas hangulatához. A városházán az utóbbi időben alig történik olyan valami, aminek szoros kapcsolata ne lenne a választásokkal, a kormánypárt választási érdekeivel. Mostanában napirendre kerülnek mindazok az égető problémák, amelyeknek megoldását hosszú évekig hiába sürgette az érdekelt lakosság, de megoldásukra most sem kerül a sor, legfeljebb ugy tesznek az illetékesek, mintha komolyan gondolnának rá. A polgármester maga is érzi a helyzet fonákságát és mentegetődzik is, amikor tájékoztatja a sajtót a nyilvánosságmentesen tartott bizottsági ülésekről. — Nehéz erről a dologról beszélni — mondotta, amikor az útügyi bizottság keddi üléséről kértünk tőle információkat —, mert összefüggésbe hozhatják a dolgokat a választásokkal, de hiába, most aktuális a dolog. Konkrétumok ugyan nem történtek, csak tervezgetések, én ezekről sem beszélek szívesen, mert tudom, hogy a kivitel nem mindig a tervező jószándékán múlik és bizony a tervnek csak nagyon kis részét tudja valóra váltani Ezután elmondotta a polgármester, ho«y az útügyi bizottság ülése iránt kívülről nem igen mutattak nagy érdeklődést, mert a bizottság külső tagjai közül egyedül Korom Mihály jelent meg. Az ülésen arról volt szó, hogy a kereskedelmi miniszter legutóbbi utrendelete értelmében minden útépítéshez az állam a költségek egyharmadrószérel hozzá iárul, ha egyharmadát maguk az érdekeltek, egyharmadát pedig a törvényhatóság vállalja magára. Ezen az alapon szó lehetne az ujszegedi ut vámházáig tartó szakaszának kis kockakővel való burkolásáról, a balnstyai utnégvs/ög kiépítéséről és a csorvai ut ótkilométeres szakaszának kiépítéséről. Ezeken kívül szükség lenne a Szaba.ika felé vezető ut háromkilométeres szakaszának és a királyhalmi ut másfélkilométeres szakaszának kiépítéséről is. Ezek az uldpitések kőrülbelül hétszázezer pengőbe kerülnének. A városi útalapnak százhuszonhatezer penaője van hozzá, a lakosság mintegy hatvanezer penffő ér-, tékü munkaerőt ajánlott fel, az államra eső egyharmad kétszázhannincezer pengő, tehát még 291.000 pengő fedezetéről kellene gondoskodni. A bizottság abban állapodott meg, hogv kölcsön formájában biztosítja ezt a hiányzó összeget -Dea bajok, az akadályok már is jelentkeznek —, mondotta azután a polgármester. Az első baj az, hogy az állam a költségek egyharmadát nem egyszerre boesájtja rendelkezésünkre, hanem tiztizenöt év alatt, kisebb részletekben.* A második baj, hogy a bankok nem szívesen adnak Ilyen célokra kölcsönt A harmadik baj pedig az, hogy nem tudjuk, milyen módon építsük meg ezeket nz utakat. Egyszerre csak ugy építhetnénk, ha nyilvános pályázatot imánk ki rá és a vállalkozó hitelbe, részletre vállalná el a munkát. De ezt is csak akkor tehetjük meg, ha a kereskedelmi miniszter egyösszegben utalná ki az állami hozzájárulást. Különben kénytelenek lennénk részletekben építeni, olyan tempóban, ahogyan pénzünk lesz hozzá. m