Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-13 / 233. szám

I« OßLMAGYAROBF" AG 102^ «tan » Ä ©ElNAÍsY/IIIORgüJIG RÍ®ÉNYr Öeril'UÖC ASftertOn • NIKII A Fordította: lUtlüSí \nÚOr . 74 Ezt au időszerűtlen vitát Pelham doktor megjelenése szakította félbe. Elsie felugrott. — Hogy van? — Jelenleg egészen rendben. A válla azonIran csúnyán össze van roncsolódva. Beadtam neki egy altatót, most pár óra hosszat aludni íbg. Reggel átjövök és hozok egy második ápolónőt. Gita is fölállt. — Jöjjenek át az ebédlőbe, — szólt. — Mondtam Toppernek, hogy kávét és szendvicseket készítsen. De érezte, hogy Geoffrey rábámul, hogy csodálkozik ruháján és púderes haján... Miért is volt olyan buta, hogy nem öltözött át mielőtt ezek idejöttek, —- Bocsássanak meg — mormolta — de egészen össze vagyok zavarodva. Topper majd kiszolgálja önöket. Nem tudom, hogy köszönjem ezt meg magának. — Evvel kiment a szobából és fölszaladt a. lépcsőn. Aztán egy ajtó csapódott. — Mit jelentsen mindez? — kérdezte Pelham. Csak most tudott először másra is gondolni, mint paciense állapotára. — Nem tudod kitalálni? — kérdezte nővére. — Pedig, ha magad nem találod ki, én sohasem fogom megmondani neked. Ha nem akarod meginni a kávédat gyere haza. — Hát te... hát te nem maradsz itt Gitával? — Nem, nem maradok. Nem tudom, hogy egyáltalában beteszem-e még a lábamat ebbe a házba. Kérlek gyere. Majd főzök neked kávét odahaza. — Jó, rendben van. És szemöldökét összeráncolva, lázasan kergetődző gondolatokkal ment ki a házból nővére után. XV. Gita meglepetten hunyorgott, amikor meglátta a napvilágot. Amikor lefeküdt, azt hitte, hogy egy kínos és álmailan éjszaka előtt áll. Azt se tudta, hogyan cibálta le magáról a ruhát, csak belevetette magát az ágyba. Mit törődött ő most mosakodással, szájmosással, szájmosással! Ugyitátszik. tüstént elaludt. Nem akart gondolkozni. Magára kapta pongyoláját és a halion keresztül lement az egyik fürdőszobába. A majorházban két fürdőszoba is volt, nagyon csúnyák voltak és a legközönségesebb igényeknek sem feleltek meg. Hideg zuhanyt vett, amitől agya ugy megtisztult, hogy az már egyenesen ijesztő volt. Mialatt vörösre dörzsölte magát a fürdőköpenyével, egy dalt kezdett dúdolni magában. Amikor kilépett a fürdőszobából, a hallban az ápolónővel találkozott. — Nos, hogy van a beteg? — kérdezte udvariasan. — A! vállát fájlalja. Épen most telefonáltam Pelham doktornak, hogy ne adjak-e neki még egy, morfium-port. Nem tudom, beengedhetem-e önt, — tette hozzá sietve. — Nem merném vállalni a felelősséget. — Persze, persze. Mikorra v&vják Pelham jWoktort? — Azonnal jön. Gita bólintott, fölsietett a hálószobájába és lassan fölöltözködött. Rájött, bőgj hidegségét és dühét kialudta és talán valauri rokonszenv-félét is kezdett érezni Eustace iránt, aki tehetetlenül, betegen fekszik a szobájában és lelkileg épugy szenved, mint testileg. Egy férfinek valószínűleg mégis csak joga van rá, hogy megbocsássanak neki, ha szerelmes és kétségbeesik, hogy szerelme tárgyát nem tudja megnyerni kedvességgel és jómodorral. Szegény nyomorult, egészen elvesztette a feiét. A szenvedély gőze megzavarta az agyát. Nehéz munkával megszerzett pszichikai differenciáltsága közönséges általánosításokba csapott. A szenvedélynek szenvedélyt kell ébresztenie... és mindez a sok régi badarság. Ugy érezheti most magát, mint egy őrült, ez pedig Eustace Bylant számára még a kudarcnál is rosszabb. Egyenesen sajnálta, mert nagyon tisztelte, sőt bizonyos fokig szerette is eddig. Nagyon örült neki, hogy nem halt meg. Élni fog tehát, könyveket fog irni, még talán hasznára is lesz ez a kis incidens. Talán nemi drámai érzék is marad vissza benne ezután a jelenet után, amely őt magát valószínűleg épp ugy meglepte, mint Gitát. Talán meg is nősül mégegyszer, bár egészen jól élt, mint agglegény.. Talán nem is fog hiányozni neki az otthon. Most már tul volt élete nagy szenvedélyén, ugy mint Lee Glavering avval az idegen grófnővel, avval a Zattianyval, akiről annyit hallott. Egészen bizonyos, hogy Clavering sohasem irt volna igazi nagy drámát, ha Zattiany nem üzi ki őt kissé berkeiből tropikus dzsungelekbe. A Clavering fantáziája most kétségtelenül forró és gazdag és bizonyosan hálás a nőnek, akár tudja, mit köszön neki, akár nem. Gita is nagy hálára fogja kötelezni Eustacet. Egy dolog azonban, amitől félt, nem kővetkezett be. Mult éjjel egyszerre csak megrohanta a rettegés, hogy ez a borzalmas esemény romba fogja dönteni mindazt, amit ezalatt a dúsan termő év alatt tanult, hogy vissza fogja hivni a száműzött képzeteket, hogy szivét megint olyan keménnyé, gyűlölködő ve, megnyomorgatottá fogja tenni, mint amilyen akkor volt, amikor kikerült régi életéből. De nem igy lett. Nem veszítette éf megértését, örömét, érdeklődését, jövőjébe ve* telt liilét. Az elmúlt éjre mindig borzadállyal fog visszagondolni, de azért régi iszonya m férfink iránt, nem támadt föl benne uji»' Pedig ez a második neurózis bizonyosan soiÜkai súlyosabb lett volna, mint az első. Nem kétséges, hogy most már sokkal kiegyensuly«h zoltaíb magabizóbb volt, igazságszeretete ég méltányossága fejlettebb. Sötétkék szoknyái és szvettert vett föl, piesen dobva félre kedvenc élénk színeit. M^f az arcát is bepuderezte, hogy friss piros, ságát elhalványítsa. Noblesse obiige! így ment le a hallba Pelham elé. Romantika volt g; láthatáron. . -„„ Pelham erősen a szeme közé nézett, amfafc belépett és hivatásszerűen megkérdezte: — Remélem, aludt egy keveset? -jj — Szégyen ugyan, de aludtam. Ugy №f»j szik a reakció. Hol van Elsie? Geoffrey kitérően válaszolt: J — Még egy kicsit fáradt volt. Bizonyára] át fog jönni később. 1 — Tudom, hogy haragszik rám, mert aif.; hiszi, hogy akarattal lőttem le Eustacét. SoHaw sem hittem volna, hogy képes föltételezni! ilyen őrültségeket. — Ó, meg vagyok győződve róla, hogy távo® áll tőle ez a gyanúsítás, ő nagyon szenzitrw természet, bár külsőleg nyugodtnak látszfi® és az éjjel nagyon megijedt. Remélem nem látta a paciensemet? — Az ápolónő azt mondta, hogy nent szabad. — Most azonban őneki is aludnia kellenö egy kicsit. A másik ápolónő csak éjszakái« jöhet. Talán arra a pár (kára maga .ülhetne be hozzá? Gita elsápadt, de azért komolyan felsltej — Természetesen. De art hiszi, hogy meg fog tűrni a közelében? Hiszen bizonyára tudja hogy én lőttem rá.„ és ez bizonyosan nagyauj bántja. (Folyt IttitMiMWMÉMMMWVIIIWll^MIMI^IMII1 Nagy érdemli közönség figyelmébe! Oszi és téli ciivatuldonságok nagy wáBasztékban beérkeztek. Szigorúan szabott áraink a íegszolidabbak. Divaíáru&dx a „KéU CsillagJ&ox. 44 wmmm <38 tJzleiáihelyezés. 269 Üzletemet Tisza Cafos körút 42 a. szám a'á Gra<-selly vaskereskedés mellé, helyeztem át Gz atkalomból felhívom a t. közönség b. Ügyeimét, hogy vásárlásaival fordulton bizalommal cégemhez, hot mindennemű ékszerek, retikUlök, evőeszközök, dísztárgyak, karikagyűrűk és menyasszonyi ajándékok, elsőrendű sváfei zseb és ébresztő órák a legszolidabb árban és kitűnő mfnőségbert sjerejhe'ők be kedvező fizetést feltételek melleit is PaT«»«t Ap Legmegbízhatóbb óra- és ékszerfavttó mfiheiy. BIÍü SJö£í»ü, ÍIB £85 B^Ö&CrCS*. Férfi ét női ruhák, függönyök « vegyileg tisztítása és minta utáni festése soronkivül, leszállított olcsó árak melleit készül 813 1 |X_(iAf! kelmefestő és vegytfsxtHö ipaHcler.cn Rákóczi fér (az o| adóhivatal és a ÜB&aCZa tűzoltó laktanya közt). Teleton 10-75 Fit küzleteV: Kazinczy ucca 11. Telefon C—94. Gizella tér 3l Telefon 10 - 55, Kiskunfélegyháza, Kossuth n. 15. I Szegedlek találkozó helye az Ü i István Király f zálloda h (NyugaM pályaudvar melleit.) Telefon (interurbán) 202—43., 294—34. Sürgönyeim t ^ Hotelisl. — Minden modern kényelemmel berendezett elsőrangú családi szálloda. 4 Minden szobában központi fűtés, hideg meleg folyóvíz és telefon Lifl. Szállodában ^f kávéház, cukrászda és fodrász lerem. — A keleti pályaudvartól közvetlen villamos •! Budapest V!„ Podmaniczky n. 8« összeköttetés 2 és 46-os kocsikkal. K. 54