Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-01 / 222. szám

m\. oU-dUc. rri-i^ Ij.'.I^.k,. Mtí.det. i «-»f. BZBOED. Szerne»il0*«g: Somogyi occa az. L. cm. Telelőn: 13-33.'Klndóhlvnlol, hiUctdnkünyvtAr «* Jegyiroda : Aradi uccn 8. Tele ion: 306. * Nyomda : LHw Hpól ucca 19. Telefon : 16-34. TAvlroll «« levélcím: DéJmoqyororjiAg Szeged. Kedd, 1929 október 1 Ara 16 fillér l V. évfolyam, 2S4. szám Mindnyájunk kötelessége A zajló közélet, a nagy mérkőzésre való készülődés el tudja-e terelni a figyelmet a mindennapi s ami ennél tragikusabb: a minidennapos gondoktól? Alig van köztünk valaki, akit vagyoni helyzetének függetelnsége ¡függetleníteni tudna a megnehezedett élet problémáitól is s aki a jólét és gondtalanság páholyából tudná szemlélni a cirkuszi játékok izgalmas fordulatait Nincs közöttünk néző és nincs aktor, a rivalda nem választja tel egymástól a szereplőket és nézőket: mindannyian küzdünk s mindannyian egyre nagyobb kétségbeeséssel szemléljük ennek a küzdelemnek hiábavalóságát Október, itt az ősz s itt vannak az ősz gondjai. Hiába takarítottuk be a termést ez a termés a tél hónapjaira nem ad gondtalanságot A kereskedelem válsága, a tisztviselőosztály válsága, a földbirtok válsága, az iparosság válsága, hitelválság, pénzválság, a kamatpolitika válsága, az európai gazdálkodás válsága, a termelés válsága, — észre kell vennünk, hogy másról, mint válságról alig lehet már beszélni s egyre inkább nyilnak szét s egyre inkább mélyülnek el a ránknehezedő válság kontúrjai Nem kell nagy összefüggésekhez fordulni Akkor, ha a válság méreteit akarjuk megállapítani. Polgártárs, van-e fád télire, van-e liszted télire, van-e ruhája a gyerekeknek, cipője az asszonynak, van-e házbérre való s a fűszeresnek mióta tartozol? Nem kell elolvasni a gazdasági rovat híreit, hogy a válság híreivel találkozzunk. Mindenki érzi a maga válságát. Mindenki érzi, hogy keresni nem tud, munkája megfogyatkozott, állásának biztonsága megingott. A munkaadó érzi, hogy alkalmazottait kénytelen lesz elküldeni s az alkalmazott érzi, hogy teherré vált a vállalatnak, a munkaadójának nyakán. Senki nem fogadja el a maga személyére nézve a közgazdaságtan igazságait, melyek szerint nem szabad a válságot fogyasztásra képtelen munkanélküliek számának emelésével fokozni. Mindenki biológus, elcsodálkozunk: honnan vesszük mégis az energiát, kedvet, elszántságot harcolni gondolatok megvalósulásáért igazságok belát tatásáért, eszmék győzelméért? Mi füti a kedvet amikor nincs semmi, ami a szobát fűtené, mi táplálja a lelkesedést, ha nem tudjuk a beteg gyereket táplálni? Talán azért tudunk harcolni a közérdek parancsszavára, amikor már magunkért harcolni nem tudunk, mert a lelkünk mélyén mindenki érzi, tudat alatt mindenkiben él az a meggyőződés, hogy a politika, a közügyekkel való foglalkozás nem magánszőrakozás, nem egyéni kedvtelés, nem léha időtöltés. Minél nehezebbek az életnek és munkának feltételei, annál elhanyagolhatatlanabb kötele: ,ós a politizálás. ( Ha mi nem foglalkozunk a politikával, majd I Akinek panasza a politika foglalkozik velünk. Senki maga J vannak. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-2.0. vidéken és Bndapeslen 3-(>L>, (cUllifldSa «>•40 pengfi. — bgyes azám Assx hélköznap 16, vfuar- es Ünnepnap Ull. HlrdctéseU felvétele tarifa »xerint Megjelenek céHö Ulvélelével naponta reggel. №H nem tudja megoldani exisztenciális problémáit, mert ezek a problémák nem egyéniek, az egész gazdasági rend, az egész gazdasági uralmi rendszer s a gazdasági rend uralmi képviseletének: a politikai irányzatnak jelenségei. Jólétben élő társadalom s jólétben élő egyének megengedhetik maguknak azt a fényűzést, hogy másokra bizzák ügyeiknek intézését s a társadalom ügyeinek ellátását a társadalom ügyvédeire és orvosaira: a politikusokra bizzák. De minél súlyosabbak a problémák, minél nehezebbek az élet feltételei, annál keményebb parancs követeli meg mindenkitől, hogy részt kérjen azoknak az ügyeknek intézéséből, melyek bármilyen messze látszanak tőle, mégis csak az ő bőrére mennek, mégis csak., az ő exisztenciáját érintik. Csak a megelégedett ember lehet közömbös. van, annak kötelességei is éles 'kriíilaúja a mini&ssierelnök J&éiföi nyilaíteoszaláról „A magyar nép nem alkar még ufablt évíísedeMg fogfossztott sxolganép maradni" Frieüricíp, Nagy Emil és a sssociállsiáU válássá (Budapesti tudósítónk telefonjelenté se.) Bethlen miniszterelnök inai nyilatkozata az ellenzéki politikusok egész sorának nyilatkozatát vonta maga után. Ezek között a legérkesebb Friedrich Istváné és Nagy Emilé. Friedrici) István szerint a közvélemény ma már lelteke\és ba Bethlen hajlandó tettekre, agy jőj&ri»*«, de ha megint tempóról beszél és halogat, agy be kell látnia, hogy félre kell állnia az ntbóL , Hagy Emil V; joggal — ugy érzi, hogy ő maga J nyilatkozatában kijelenti, hogy az 6 akciójának nem feszitheti mellét a válság fallankszjával szembe s amit nem követ mindenki, nem követheti egyedül ő maga sem. »A magángazdaság szanálása« — ez volt a követelés s ebből a követelésből lett a leghangosabb jelszó. Először csak a viszonzás kötelessége adott hangot ennek a követelésnek. Az állami gazdálkodás szanálása ugyanis olyan mérhetetlen áldozatokat követelt a magángazdaságtól, hogy az állami háztartás szanálása után nem lehetett Ígéretek nélkül elhaladni a szanálás áldozatai, a szanálás rokkantjai mellett. Ám mivé lett ez a program is, hová közömbösült ez a jelszó is? Még mondogatjuk olykor, tollúnkra és nyelvünkre szalad még néha ez a szó, de a meggyötört arcvonásokat már inkább mosolyra torzítja s nem simítja békésre. Kenyér kellene, ruha és tüzelőanyag, — mit szavalnak még szanálásról, a magángazdaság talpraállilásáról, a termelő osztályok megmentéséről! Ezek a követelések, Ígéretek és fogadkozások inkább elkeseri'.ők már, mert csak azt mutatják, milyen felvállalatlan a feladat s milyen elvégezetlen a kötelesség. Itt az ősz és újra itt vannak az őszi gondok, a fűtetlen szobák, az elnyűtt ruha, a feslő cipő gondja. Olykor ráeszmélve a borzalmak országútjára, amit életnek nevez a költő és a semmi köze a Rothermere-akcióboz, mert 6 még Rothermere lorddal való tárgyalásai előtt demokráciát követelt Belátja, hogy ötven év mulasztásait egyszerre behozni nem lehet. Nem is akar megrázkódtatást, de törvényt akar arra, hogy — mondjuk — tíz év rmilva meg lesz az általános titkos választói Jog..- Kijelenti nyilatkozatában, hogy Bethlent nagyon szereti és elismeri, hogy a múltban nagy történelmi missziót töltött be, de fél, hogy e nagy poütika! tölgy megvénül és egy-két év múlva kSdfilése tragikus lehet és nagy értékeket ránthat magával. A sxociáldemoRratáK álláspontját a miniszterelnöki nyilatkozattal szemben a Népszavában »A rettegés polHikájs;« ci nü vezércikk szögezi le, amely megállapítja, hogy a szegénységnek és a szolgaságnak kettős nyűgét az emberek nem bírják el. Ha egy politikai irányzat tíz esztendő alatt nem tudott más eredményt felmutatni, akkor valóban nincsen jogosultsága aíioz, hogy további türelemre intse az ország népét. Foglalkozik a kedden reggel megjelenő vezércikk a miniszterelnöknek a tempóra vonatkozó kijelentéseivel és megállapítja, hogy a tempót veszedelmek nélkül senki sem diktálhatja egy népnek. A tempót a nép életritmusa diktálhatja csapán. A tempó ma már nem holmi ritmusprobléma a magyar nép számára, hanem a lényeg, mert a magyar nép nem akar még ujabb évtizedekig jogokból kitagadott szolganép maradni. A különbözö társadalmi osztályok együttműködésére vonatkozólag a miniszterelnöki felhívással kapcsolatban azt mondja a szociáldemokrata párt, hogy ilyen együttműködésre, olt ahol maga a kormányzat huz éles választóvonalakat a különböző társadalmi rétegek köré, burkolt pluralitással, érdekképviseleti rendszerrel, az albérlők jogaikból való fcitagadással és a jogfosztás ezernyi más változatával, — képtelenség. A miniszterelnöknek azzal a kijelentésével^ amely utal a szociáldemokrata párt és a közte lefolyt tárgyalásokra, megállapítja a párt, hogy nincsen tudomása arról, hogy a miniszterelnök kijelentései müyen kormányzat tényeket jelenteit be. A tárgyalásokat a pártvezetőség illetékes fórumai előtt ismertette és most sem mondhat mást, mint amit akkor hangoztatott, hogy likvidálni kell az ellenforradalma!! az egész vonalon, likvidálni a gyű. Ifilködés és bosszúállás szellemét és sürgősen, mindent megelőzően megalkotni, az általános titkom és aggálytalanul tiszta választásokat biztosító választójogi tőrvényt. Be/§lejí nyilaikossata Érdekes bejelentés a szociáldemolcratáltról A miniszterelnök Inkén tette meg terjedelmes nyilatkozatát. A gazdasági bajokról szólva, azt mondta, hogy azt abnormis, átmeneti helyzetnek tartja. A pénzpiac helyzetéről beszélve, kijelentette, hogy erőszakos eszközökhöz nyúlni nem lehet. Akadályokat lát egy nagy államkölcsön felvétele előtt is. Adót csak ugy lehet csökkenteni, ha leapasztják a kiadásokat, mondotta. Beszélt a revízió ügyéről is és azt mondott«, hogy ebben a kérdésben nincsenek elvi differenciák, de nézeteltérés van az időpont megválasztása és a tempó kérdésében. A hivatalos hatalom megszüntetéséről csak anynyit mondott, hogy ezt az állapoíot csak »»eg-