Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-10 / 204. szám

Dfil/MAGY' ~ u; 1929 szoptemDer iu. panaszainak megvizsgálására nézve követ, nem megfelelő. Annál biztosabban lehet megóvni a népek között a békét, mennél gondosabban vigyázunk és méltatják azt az emberi jogot, hogy mindenkinek szabadságában áll anyanyelvét, kulturáját és vallását háborítatlanul követni. A legnagyobb figyelem mellett fejtegette azután Stresemann, hogy önként értetődő dolog, hogy a Népszövetség hatodik bizottsága évről-évre foglalkozzék a kisebbségi kérdésekkel és minden évben jelentést tegyen a Népszövetség teljes ülésének. Nagy hatása volt Stresemann beszédének, amelyet a Népszövetség tagjai feszült figyelemmel kisértek. A terem az utolsó helyig el volt foglalva, a diplomaták és a sajtó páholyai zsúfolva voltak, a szónoki emelvényt körülfogták a delegátusok, hogy jobban hallhassák a német külügyminiszter beszédét. Stresemann eleinte kéziratból olvasta fejtegetéseit, beszédének utolsó részét azonban rögtönözte és nyilván ez volt a magyarázata a hatás közvetlenségének és melegségének. »Először a meglévő városi kell várossá lenni!« A kultuszminiszter Nagy-Szeged cikke A szegcdi választások előkészületei sokkal í tosabb volna, hogy ennek a városnak OmrAl^ L ITHI I Qinnl.'of roiMiol.' minf nliortnnn / 4 X I í 1 j* L«... ^ 300 nagyobb hullámokat vernek, mint ahogyan gondolni lehetett volna. Ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy a szegedi választások eredménye, a közigazgatási élet felfrissülésének iránya érdekli a politikai rétegeket is, elsősorban a kormánypárti rétegeket. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, Szeged egyik képviselője, aki először használta fel politikai jelszónak Nagy-Szeged álmát és aki jelen volt, talán közre is működött a Nagy-Szeged párt elkeresztelésénél, az egyik pesti lap vasárnapi számában terjedelmes vezércikket irt Nagy-Szeged cimen. Ez a cikk kétségtelenül a Nagy-Szeged párt érdekeinek szolgálatában íródott és feltétlenül hízeleg, vagy jól esik azoknak, akik szeretnek példakép lenni a magyar politikai élet firmamentumán, különösen ha a kormány egyik tagja minősíti őket, mozgalmukat és harcmodorukat követendő politikai példának. A kultuszminiszter cikke politikai cikk, pártpolitikái szolgál, de azért eltekintve politikai vonatkozásaitól, nagyszerű vitaanyagot dob Szeged várospolitikai gépezetébe. Mert a kultuszminiszter végre pontosan megmondja, hogy mit ért »Nagy-Szeged« alatt, hogyan képzeli Nagy-Szeged hangzatos tervének megvalósítását. Cikkéből az derül ki, hogy Szeged csak akkor lesz majd nagyváros, ha területe és lakosainak száma megközelíti a kétszázezret. Ezt pedig akkor érheti el, ha eggesül a szomszédos községekkel, Tápéval, Szöreggel, Dorozsrnával. A kultuszminiszter többizben tanúsított tájékozottságát most is dokumentálja, amikor hazai és külföldi, különösen osztrák és német példákra hivatkozik és a Nagy-Szeged-mozgalmat összehasonlítja Gross-Wien-mozgalommal, i Nagy-Budapest-mo7,ga\ommal és a porosz városok tervszerű fejlesztésére vonatkozó adataival és végső konklúzióként azt igyekszik bebizonyítani, hogy Szegedből csak az általa meghatározott uton és módon lehet európai Értelemben vett nagyváros. A cél elérésének pedig — és ez a cikkben a nyíltan bevallott politikum — az az alapföltétele, hogy minél nagyobbarányu győzelmet arasson a közigaz- i cjatási választáson a Nagy-Szeged párt, amely- j ről a vezércikk bevezető részében emlékezik « meg meleg dicsérettel a kultuszminiszter. Meg- j állapítja, hogy »ezen az uton (a Nagy-Szeged párt utján) valóban elérhető, hogy Szeged lakosságának szine-java kerüljön be a törvényhatósági bizottságba. Baloldali férfiak, mint Wimmer Fülöp, dr. Pap Róbert, Bokor Adolf összefogtak a jobboldal különböző árnyalataival, hogy olyan elsőrendű törvényhatósági bizottság legyen megalkotható, amely meg tud birkózni azokkal az óriási feladatokkal, amelyek századunk harmincas éveiben Szegedre várnak«. Ezután következik Nagy-Szeged tervének konkrét ismertelése. Hétfőn megkérdeztük a cikkben emiitett három egyéniséget a miniszteri Írásról. Wimmer Eűlöp a következőket mondotta^ — A ttd pártunk azt látta, nogy egymaga" nem veheti fel a választási küzdelmet és ezért helyesnek tartotta, hogy a párt városi és gazdasági szempontokból a polgári frontou induljon a harcba. Gróf Klebelsberg Kunó sokmindenről beszél cikkében, Dorozsma, Tápé és Szőreg Szegedhez csatolásáról stb., de nem beszél arról, ami nézetem szerint a lesfonmár a figyelmemet és most ís itt fekszik az íróasztalomon, még nem olvastam, azt sem tudom, mi van benne. Amikor ismertettük a cikk tartalmát Bokor Adolf ezeket mondotta: — Én semmi mást nem tettem, mint a város iránti polgári kötelességemet teljesítettem, amikor belépésemmel is növeltem a Nagy-Szeged párt megalakításának lehetőségét. Azért tettem, hogy Szegedet a belső harcoktól megóvjam, ezért engem külön dicséret, vagy elismerés nem illet. meg. Ami pedig a miniszternek azt a tervét illeti, hogy Szegedet össze kell építeni, vagy egyesíteni kell Dorozsmával, Szöreggel, Tápéval, hát őszintén megmondom, ezt megvalósíthatatlan utópiának tartom, Dorozsma idecsatolásáról szó sem lehet, Tápéval, Szöreggel pedig nem érnénk semmit. Inkább Szegedmegyét kellene megvalósítani, annak sokkal több értelme és haszna lenne. Dr. Pap Róberttől is kértünk nyilatkozatot a kultuszminiszter vezércikkéről. — Nem kívánok nyilatkozni —, mondotta határozottan minden bővebb indokolás nélkül. feltöltetlen uccája van, hogy a külvárosokban nincs csatorna és nincs vízvezeték. Nézetem szerint Szeged városiasitását itt kellene kezdeni. — Hangoztatnom kell most ebből az alkalomból, hogy Szegednek újból kölcsönt kell felvennie és ebből kellene elkezdeni a városiasilást, mert ilyen erélyes és gyökeres lépés • nélkül nem tudunk előre jutni Ki kell tehát egészítenem a miniszter cikkét: először a meglévő várost kell várossá tenni és csak azután (Budapesti tudósítónk telefonjelengondolhatunk a többire: — Szőregre, Tápéra tése.) A sakkverseny mai fordulóján a függőés Dorozsmára. partikat intézték el. Vajda nyert Steiner ellen. Kérdést intéztünk Bokor Adolfhoz is, aki- P™epiorka Colle ellen, Rubinsfein Birkmann ellen, ről szintén megemlékezik cikkében gróf Kle- Re"li lett a Colle-Havasi-parti. bel'bern Kunó' « verseny allasa: Capahlanca 6, Rubmstem 5>/2, . T, , I Vajda 5, Canal, Tartacower, Thomas 4, Havasi, — Oszmten bevallom — mondotta Bokor j Monticelli, Przepiorka 3Vs- Steiner, Prokeseh 2i/3, Adolf —, hogy én a cikket, bár felhívták rá l Van der Boseh 2, Colle H/s, Brinkmann 1 m I-.ím i w P PHILIPS KISKOMBINÁCIÓ A LEGJOBB TÖKEBEFEKTETÉS. R»A Mé<3 NINCS RAC*ÓJA és ei.ieKezerrNEH LÁTJA AZ IQÓT A VÍS&RUSRA,uaVGONDOLJON EUSÖSORB4N A PHILIPS KISKOMBINACIÓIU. A PHIUPS KISKOMBINÁCIÓ MANOSZEN, MCLV ARRA VAN HIVATVA. MOQY BUDAPEST MŰSO RAT UAKASAOA HOZZA. ez A KÉSZÜLÉK ANNVIT ÉS OLY JÓT NVUJT, HOGYF6L6SLSGESSÉ TESZI TÁVOLI. KÜLFÖLDI ÁLLOMÁSOK UTAN VALÓ KCRSSSÉLÉST, NEM FONTOS. HOGY SOK ÁLLOMÁST HALL. JUNK. OE ROSSZUL - INKABS EGYET, NA TÖKÉLETESEN. A PHILIPS KISKOMBINÁCIÓ EZT A CÉLT SZOL. CILJA. UGY VAN ÉPÍTVE. MOOY JOBBAT ÉS TÖBBET NVUJT. MINT SADHIELY HASONLÓ KIS KÉSZÜLÉK. OLYAN TŐKEBEFEKTETÉS, MELYET SOHASEM BÁN MEG. A PHILIPS KISKOMBINÁCIÓ NEMCSAK HÁLÓZATI RAOIÓVEVÓKÉSJÜLÉK. HANEM EGYBEN GRAMOFON ERÖSITÖ IS. ÉS EZEN KÜLÖNÖS TULAJDONSÁGA DACÁRA SGV PILLÉRRSL SEM ORÁGÁBB. KÉT KÉSZÜLÉK - EGYBEN. BAOIÓKERESKEDÓJE MÉG MA DÍJTALANUL BB. MUTATJA AZ ÖN LAKÁSÁN, HA CIMÉT KÖZLI VÉLS i&gj KISKOMBINÁCIÓ „CSAK EGY GOMBNYOMÁS"