Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-08 / 203. szám

io DÉOf A GY A ROH S 7 ifi 1939 szeptember $. I iskola öllönyö Télikabátok. Legjobb anvag. EisűrendU kivitel. Földes Izsó Siaárwliás Kirisx ucca 7. lewfánvcsakb árak. 87 Ausztriai nyaralás Nem akarok oly elfogultsággal Béesröl szólai, mint egy igen előkelő bécsi lap szólott egyik juliusi számában a mi Budapestünkről- Járt a mi fővárosunkban a bé*si iró, — elismeri. Hogy szép város, de nem talált falai közt semmi »magyarischt«. Minden középületünkben valamely külföldi minta lemásolását látja s megállapítja, hogy a másolók is német eredetű művészek voltak. Szóval, a mi fővárosunkban egyáltalában nincs magyaros jelleg. A bécsi iró kereste a magyaros szint, az alföldi gémeskutat és talán egy foszlányi délibáb után is kutatott a Duna partján. Hát Istpneml Budapest is csak olyan, mint Bécs. Európai város, nemzetközi sajátságokkal s nem követelhetem, hogy az emberek gatyában járjanak az Andrássy-ulon, mint nem várhatom, hogy a Burg kórnyékén a bécsi hölgyek idomtalaa steieri kalapban sétáljanak psztrák mivoltuk feltüntatése céljából. Bécsről lakói maguk is, mint »unser armes \Vien«-rőI beszélnek. S ebben a fájdalmas sóhajtásban van valami ami az embert megkapja s részvétre indítja. A közös nyomorúság, balsors talán közelebb hozta egymáshoz Budapest és Bécs szivét. Eltűnt a régi fény, csendesebbek lettek az emberek. Ugy éreztem, hogy még jobban szeretem most a »szegénye Bécset, mint a régi, hivalkodó császárvárost. Budapest sokkal szebb, Bécs még ma is élénkebb, forgalmasabb. Bámulatba ejtett a rengeteg, sok népjóléti intézmény, pl. minden kerületben hatalmas meleg fürdők épültek, hql teljesen ingyen lubickolhatnak télen, nyáron a gyerekek. Alaposan téved, ki azt hhiti, hogy Bécs, vagy Ausztria bármely helye olcsóbb, mint a magyar»országi fürdők. Igenis, néhány évvel ezelőtt kifizetődött a bevásárlás és olcsóbb Is volt az élet. ínyedül Sleiermarknuk a/. 1029. évi hivatalos kimutatása szerint 273 fürdő- és üdülőhelye van. Felavattak minden kis falut Somincrírischcvé, ahol néhány üres, nélkülözhető szoba van. Az élelmi cikkek átlagos árai: marhahús 3 S, borjúhús 4 S, disznóhús 4 S, tej 0.4 S, tojás 0.26 S. Ezekből az árakból kiszámíthatjuk, hogy olcsón csak az élhet ott, kinek a tej és tojás a fötápláléka. A legnagyobb eltérést persze a lakások árában találjuk, mert bérbeadnak minden nélkülözhető s kicsi helyiséget. Láttam, hogy ag egyik család a pajtában húzódott meg, hogy kiiídhasH »szobáit«. Klagenfurtban egy éjszakára pedJasszobábSn 18 S fizettem, Salzburgban egy fóldsíipti szobáéit 21 S, Oberwölczön pedig egy szabÓUük kis, udvari szobáért 3 S fizettem. Természetes, hogy minél primitívebb az üdülőhely, annál ©1 sóbb. A legigazságtalanabb az az ember, aki az osztrák falvak árait folyton Balatonfüred áraival hasonlítja össze. Gasteinban, Ischlben, vagy a Semtneringen épugy meg kell fizetni a nyaralást, akárcsak Siófokon. Arról pedig ne is ábrándozzak az ember, hogy bevásárlásokat eszközöljön. Mindenütt a cseh ipar hódjt. Hosszabb ideig Steiermark egyik kis községében voltam, hol a szabó nem gráei, hanem cseh szövetet ajánlott megvételre. A Bála-cipő épugy ostromolja olcsóságával Ausztriát, mint Magyarország kapuit. Az egyik bécsi lap azt irta, hogy az aratás nem volt a legjobb, de rögtön megjegyezte, hogv nem is az aratás, hanem az idegenek, a nyaralói; száma érdekli elsősorban Ausztriát. Mindenütt erről fqlyl a szó s boldogan állapították meg, hogy a kis Ausztriában julius folyamán 2 millió idegen nyaralt. Ki is számították rögtón ktUőnböző kulcsok s adatok alapján, hogy hány millió S-et hagynak ezek az országban. Ma már kategóriákba osztják az idegeneket, — az első csoportba azok tartoznak, kik naponként 100 S felül költenek A magyarokat az utolsó kategóriába sorozzák, mert keveset költenek (átlag 10 S fejeckint), többnyire a középosztályhoz tartoznak, szerényen élnek, leginkább Grác környékén nyaralnak, hogy megspórolhassák a hosszabb, vasqti utazás költségeit. i:dig a vasút olcsó s e tekintetben is tanulhatunk Ausztriától. Az osztrák vgsfitj'.; kiadják az u. n. körutazási jegyeket, melyek arra is jogosítanak, hogy a szárnyvonalakra a0 s£á?.aléisos kedvezményes jegyet váltsunk. Annyi bizonyos, hogy ugy 3 saiósagok, mint a magánosok mindent elkövetnek, hogy jól érezze •nwgát az ember, Csalogatják a* Utegenekei. dédelgetik őket, csak hagyják ott a pénzüket. A nagy előzékenységet, figyelmet mutatja a következő esetem: Késő este érkeztem Oberwölzbe s szenvedélyes horgász lóvén, rögtön megkérdeztem házigazdámtól, lehet-e majd halászni a községben. Másnap reggel végigmegyek a kis városban, midőn egyszerre elembe áll egy ismeretlen ur s bemutatkozik: »Wieser, polgármester vagyok. A házi gazdája jelentette nekem reggel, hogy halászni szeretne, — ime, átadom az irásos engedélyt!« A város kapujára a következő tilalmat függesztette ki a városi hatóság: »Minthogy a mélyen tisztelt vendégek kőzött gyöngébb idegzetüek is találhatók, megtiltjuk a kocsisoknak 4 S bírság alatt a városban az ostorral való csattogtatást«. Apró történetek ezek, mozaik-kövecskék, melyekből azonban kibontakozik a gyönyörű kép. előzékenynek, fistyelmesnek lenni a vendégek iránt s mindent elkövetni, hogy odacsalogassák, lekössék az idegeneket. A régi osztrák udvariasság, kedélyesség még nem veszett ki. Mogorva, elégedetlen embereket alig láthatunk. Mindenütt bizonyos jóleső derű környékezi az embert. Salzburg egyik legelőkelőbb szállodájának étlapján az ételek csoportját bölcs; mondásokkal ajánlják a vendégeknek. Az italok előtt a következő biztató szózat hangzik: csak any-f nyit igyál, amennyit erőszakkal magadba tölt-1 hetsz. Ugyancsak egy másik vendéglő falára ökölnyi hetükkel ily figyelmeztetést irtak; »ess' schref' und sauf, aber neí raul'.« Minden nagyon szép Ausztriában: gyönyörű vidék, egészséges a levegő,, jók és kedvesek m emberek, de senki se mondja, hogy ott olcsóbba»! lehet nyaralni, mint idehaza. „ Czelzel János. Kúp Gyula és TÄrsa ¿Si'mvVÄÄSS meg ny itotíam leien van. - Divatszalonom ugyanotl ax I. eme956 P. REICH ERZSI. ftSajüf kedwezmémr a Délmagyarország előfizetőinek A magyar értelmiség szellemi szükségleteit a mai súlyos vjszonyok között sem tudja elfojtani. Ezért alakult meg Budapesten, bevált amerikai és német példa szerint a Könyvkedvelők Szövetkezete amely az olvasók tizezreí számára termel jó, szép és kedvükre való könyvet olyan úron, qmit mindenki meg is tud fizetni. Több, mint 600.000 tagja van ma a néunet. Könyv kedvelők Szövetkezetének, amely a mieinkhez hasonló válságos gazdasági viszonyok nyomása alatt néhány évvel ezelőtt indult útjára és ma vezet szép és jó könyvek, olcsó árak, raeiondlis terme• lés tekintetében. A magyar könyvkiadásban is uj korszakot jelent a Szövetkezet megalakulása, első kiadványai megmutatták, hogy tartalomban, kiállításban elsőrangúi tud nyújtani, aránytalanul olcsóbban, mißt bárki eddig. A Szövetkezet, melynek szerkesztőbizottságában ptt látjuk Bálint fajost, dr. Görög Imrét, Hevesi Ivánt, Kilián Zoltánt, Leleszy Bélát, Teréscsényi Györgyöt, modern regénysorozattal kezdte meg kiadói tevékenységét és a gyönyörű kiállítású, félbőrkötésü sorozat első köteteit kitűnően választotta meg. Karin Michaelis világsikerű társadalmi regényéi (Az ügyvéd ur esaládja), Dale Collins hatalmas erejű tengeri története követte (istenítélet). A harmadik kötet Ligeti Ernő Kék barlangja és az októberi-e és novemberre bejelentett kötetek is az élő regényirodalom legjavából valók. A könyvek kiszemelését a Szövetkezet szerkesztőbizottsága végzi és a Szövetkezet tagjainak javaslata és kritikája alapján épiti és fejleszti tovább a kiadói programot. Valóban ideje, hogy maguk az olvasók jussanak szóhoz és érvényesítsék szempontjaikat a könyvek és irók megítélésében és megválasztásában. A Szövetkezet tagjai ingyen kapják a Világirodalom illusztrált havi szemlét, amely a fogékony, de agyonterhelt magyar értelmiségnek ad eleven, könnyű és megbízható tájékoztatást, független kritikát, Írókról, Írásokról, minden szellemi mozgalomról, amely a közönség széles rétegeit érdekli, életükre és gondolkodásukra hatással van. A Szövetkezet kitűzött céljai közé tartozik, hogy erősítse Budapest és a vidék, Csonka-Magyar+ ország és gz utódállamok magyarságának kulturális kapcsolatát és a mozgalom ejsősprban Erdély piagyarsága között keltett élénk visszhangot; A »Délmagyarország« az első nagy vidéki napilap, amely a magyar Könyvkedvelők Szövetkezete mozgalmának jelentőségét felismerve, aho: csatlakozik. A »Délmagyarország« minden jelentkező előfizetője helyett befizeti a szövetkezeti részjegy értékét. Minden jelentkező előfizető tehát tagjává lesz a KönyvkedvelSk Szövetkezetének, ingyen kapja a Világirodalom, illusztrált havi szemlét és lapunk kiadóhivatala költségmentesen, 2 pengő 80 fillér tagilletmény mellett küldi meg a Szövetkezet félbőrkötésű regényeit. A »Délmagyarország« olvasóinak ezen szép, kulturális kedvezményéről lapunk más helyén talál részletes felvilágosítást az olvasó. \ Piezon heállia előli ielhlvom a n. b. vevoközönséget az és megrendelésekeí mér eszközölni szíveskedjenek, mivel eredeti modellek már rendelkezésükre állanak, uaQf választék szőrme «« préisa bőrökbe sziks szőrmeáruháza 3S3KE Wieni modellkiállítás! tanulmányutamról hazaérkezve meghívom a nagyérdemű liölgyközönségt a párisi Paquin, Lelong Pafou és több hírneves szalonok eredeti ruha, Mpp eny és estélyi ruhák schníttjei megtekintésére 1 Braun Mlhályné nőidivalíerme. Kelemen ucca 3. sz.