Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-01 / 197. szám

DELiMAGVwHUHSZAG neiORnnmai 1929 szeptemner 1. Keck Lajo» S2ab£ágát Széchenyi tér, A kaposvári kiálii«ás szes@di szemmel Kaposvár dunántuli régi város, lakosainak száma körülbelül egyharmadát teszi ki Szeged lakostágának, mégis olyan imponálóan szép mezőgazdasági és ipari kiállítást rendezett, amelyet mi szegediek csak csodálattal teli irigykedésseJ szemlélhetünk. A vidéki városok által rendezni szokott általános kiállítások kereteit ugyan nem haladta tul, de meglátszott a rendezésen, hogy a város érdekeinek szem előtt tartásával, iparos, kereskedő és mezőgazda a város hatóságával karöltve iparkodtak a város és környékének gazdasági vérkeringését előmozdítani. Voltak kiemelkedő látványosságok. Az állatkiállitásban nem volt ritka példány a 450—520 kg. sulyu sertés. A híres muraközi lovak két, három, sőt négyezer pengős árakon is cseréltek gazdát Nagyon szépen voltak képviselve a kézműipari és a gyáripari termékek. Nagy látogatottságnak örvendettek és élénk feltűnést keltettek a tankszerü traktorok. Általában a kiállítás ugy erkölcsileg, mint anyagilag igen jól sikerült és bizony sokat gondoltam arra, hogy a mi Szegedünk, amely vagyoniiag sokkal jobban áll, mint Kaposvár és a kiállítás megrendezéséhez is volna legalább annyi jogcíme, mint más kisebb városnak, a rövidlátás és a szűkmarkúság folytán minden ipari és kereskedelmi vérkeringés előmozdításától visszariad. Sajnos, mi csak banketteket tudunk rendezni, amelyekre nehéz ezreseket áldozunk minden ellenszolgáltatás nélkül. Mi iparosok, az ipartestületben,idejében megindítottuk a mozgalmat, hogy Szeged ujjáépülésének ötvenéves évfordulójára egy nagy országos kiállítást rendezzünk, amellyel nemcsak kötelességet róttunk volna le, de az bizonyos lüktető életet is jelentett volna ipari és kereskedelmi életünkben. Sajnos, hajótörést szenvedett ez is, a nemtörődömség és a város hatóságának az iparral és kereskedelemmel szemben tanúsított szűkmarkúsága miatt. A kiállítás alkalmával voltak iparos nagygyűlések Is. A Szabómesterek Országos Szövetsége (Szósz.) a kaposvári fiókkal karöltve rendezte meg évi nagygyűlését, amelynek napirendjén szerepeltek a közismert ipari sérelmek: a forgalmiadó és fényüzésiadó, amelyek ellen a felszólalók egyöntetűen íoglaltak állást. Dr. Kohalóczy előadó és csekélységem hozzászólása után kimondotta a nagygyűlés, hogy a nyersanyagra nézve követeli az egyfázisú forgalmiadót, mig a munkadijat teljesen mentesíteni kívánja. A tárgysorozat kiemelkedő pontjai voltak még a közismert 4. és 47. paragrafusok, valamint a hitelkérdés. Ezekhez a szegedi kiküldöttek, Bohata Bálint és Kwts Milán sízóltak j hozzá. Ugyanaznap tartotta körzeti gyűlését az Iposz is, ahol Papp József elnök és Frühwirth Mátyás elmondották a már unalmassá és komolytalanná vált szólamaikat a kézmüveskamara szükségességéről. Szerintük ennek a hiánya a lerongyolódott és tönk szélére jutott iparunk bajainak kútforrása. Elmondották még, hogy alaptalanok azok a vádak, mintha ők álláshajszolás és anyagi érdekbői agitálnának a kézmüveskamara érdekében, mert teljesen önzetlenül, a saját költségükön járnak agitálni és ha a kézmüveskamara meglesz, az iparosok boldogok lesznek. A jelenlévő 60—70 iparos minden öröm és remény nélkül hallgatta a szólamokat s néhányan meg is jegyezték, hogy üres frázis az egész, mert ök tudni vélik, hogy nemcsak az igazgató ur kap tiszteletdíjat (ami rendjén is van), de az elnök ur is önzetlíenül veszi fel a havi ötszáz pengőt a kézmüveskamara nagyobb boldogulására. Kaposváron egyébként feltűnt, hogy minden ucca fásítva, kövezve, világítva és csatornázva van. A járdák szegélyei alacsony vasráccsal elkerítve, bezöldelve és szabályosan berakva szebbnél-szebb virágokkal. Minden uccája olyan szép és tiszta, mintha minden ház egy-egy szanatórium volna. Érdeklődtem a város vagyoni helyzetéről, hogyan tudják olyan szépen rendben tartani a várost. A válasz rövid volt: a város hatóságának egyformán kedves minden városrész, minden ucca, mint den polgár. Ha ez Szegeden is így volna, micsoda város lehetne, de így szégyenkeznünk kell, mert nálunk a rálátás a fontos, nálunk a muskátlis járdaszegélyek helyett, a bűzös nyitott árkok és a beledobott elhullott állatok dísztelenednek. Kövezetlen ucca, por- vagy sártenger, primitív világítás. A világhíres Széchenyi-tér után — a világcsufos külvárosi tüdővésztenyésztők következnek. Gombos István. Az első fecskék az uj szezon kiemelkedő filmjei jelennek meg hétfőn és kedden a Belvárosi és Korzó Mozik vásznán. A német és az amerikai filmgyártás remekei szerepelnek műsoron. A Korzó Moziban Lilly Damita a hires német filmstár brillíroz az Asszony a kínpadon cimü nagy társadalmi drámában. Damitának ez az első idei filmje, melyet a szezon folyamán még két elsőrendű nagy filmje fog követni. A Belvárosi Mozi budapesti megjelenést megelőzőleg bemutatja a Ha a fecskék visszatérnek c. idegenlégió-beli drámát, melynek főszerepét az előnyösen ismert Gustáv Eroelich játsza. Nem kevésbé érdekes az egyidejűleg bemutatásra kerülő Hollywood c. filmujdonság. Betekintést enged a hires starok életébe, asszisztálunk Dolores del Riónak, vendégei vagyunk Conrad Veidtnak, meglátogatjuk Greta Garbót, Emil Janningsot, Putti Lyát és a nagyszerű Charlie Chaplint. Ez a film 7 felvonáson keresztül a filmhirességek életének intimitásain kivül a felvételek rendkívül érdekes eseményeivel is megismertet bennünket A szeptemberi kapunyitás előtt Változatlanul drága tandif és magas iskolakönyvárak (A Délmagyarország munkatársától.) Még vidáman sütkéreznek gondtalan gyermekek a nyári nap melegében, a szülőket azonban már őszi gondok foglalkoztatják. Közelednek az iskolakötelezettséggel járó nehéz kiadások, amelyek súlyos terhet rónak nemcsak a sokgyermekes családokra, de egy gyermeknél is erősen érezhető anyagi megterhelést okoznak. Uj cipő, uj iskolaruha függelékei az uj iskola- j év kezdetének, ehez járulnak a könyvkiadások, s a tandijak. A már mindjobban sulyosb^ló | gazdasági helyzetben valósággal önfeláldozásból és a lemondások sorozatából képes csak a család fedezni az iskolaév kezdetének ezekét a feladatait. Kérdést intéztünk a szegedi könyvkereskedőkhöz, történt-e valami enyhülés a könyvek árainál, vagy emelkedtek-e az állandóan .Tallózó könyvkiadásokkal a könyvvásárlás t«dt&. A Bartos Lipót cégtől a következő felvilágosítást kaptuk: — A könyvek áraiban lényeges eltolMAs nem törlént, ellenben rengeteg uj kiadású könyvet jeleznek a tanrendek. Pikantériája a dolognak, hogy majd végig az Egyeteminyomda kiadványai hódiíják el a teret és az Egyelemi-nyomda, amely tudvalevőleg a kultuszminisztériummal áll összeköttetésben, nem fukarkodik az uj kiadványokkal. Három éve, hogy fennáll cs 200 uj kiadású könyvvel árasztotta el az iskolákat. Természetes, hogy az Alhcnaeum és a Franklin-Társulat is fokozott munkát fejt ki és az egyes iskolák növendékei 20 százalékának ingegn szállítja különféle alapra való hivatkozással a tankönyveket, — kipróbálás végett. A könyvkiadók versengései, a könyvkereskedők beállításában, elsősorban a könyvkereskedőt érintik kellemetlenül, de végeredményben ezt is csak a szülök sinylik meg. Mig éveken át »örökölhették« a gyermekek egymástól a könyveket, egyik osztálybeli a másiknak adhatta át féláron a használt iskolakönyveket, a folytonos ujilás melleit majdnem eltűnik az antikváriumi vásárlás lehetősége és évente uj könyveket kell vásárolni. Talán nincs szülő, aki szíves-örömest nem hoz áldozatot azért, hogy gyermeke modernebb, uj szellemben megírt könyvvel könynyebben sajátítsa cl a tudnivalókat, de méltán nagy az elkeseredés, ha közönséges üzleti és kereseti fogások irányítják a szellemében változatlanul konzervatív és fejlettségében a nyugati államok mögött maradó kiadványokat. Az iskolakönyvek így a mai helyzetben ötven-hatvan pengőbe kerülnek egy középiskolai tanuló számára. Majd ugyanannyit tesz ki az év folyamán használt füzetek árának összege is. A panaszok másik forrása a még mindég változatlanul magas tandíj és a háború utáni évekből csökevényként megmaradt fűtési járulék, amely annyira beidegződött a tanügyi kötelezettségek hálózatába, hogy hang nélkül tűri a szenvedő családfenlartó az ideiglenesnek indult sokféle tandijpótlék indokolatlan meggyökeresedését, holott itt volna az ideje anak, hogy a békebeli állapotoh térjenek vissza a tandijkérdésben. Ezek sérelmek, amelyek évröT-'évre megismétlődnek, amelyekre hiába várnak orvoslást a kultura érdekében amúgy, is sokszorosan megadóztatott polgárok, akiket az anyagi terheken kivül az a döbbenetes tudat is huz, hogy az iskolák szigorú utasítást kaptak a kíméletlen rostálásra. Óriási kiadások, protekciós rendszer, avult tanítás, numerus clausus és az ijesztő arányban érvényesített rostálás — ezek a kilátásai a gyerekek lanitlatására kötelezett családnak 1929-ben. HARMÓNIA bérlet- és hangversenyJEGYEI Délmagyarország jegyirodájában Irafkfl77ni1 hp 5 0 Magyarországi Munkások irúlllUllUE! US a Rokkant-és HvugdiiegYletébe. Minden belépő tagnak biztosítja a lövőjét. Beiratkozó« és befizetés helye Felsővé ros Zárda UCCA 15 minden vasárnap S—11-ig. 155 A vezetőség. Már most vegye meg vagy jegyeztessen elő használt 923 Tankönyveket Féláron Kovács Henrik könyvkereskedőnél Szeged, Kölcsey ucca 4. sz. Telefon 10—48. A Bocskaf—Hasiya vasárnapi bajnoki mérkőzésére jegyek a Dói« magyarorsrég jegyirodájában elővételi kedvezménnyel már válthatók