Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)
1929-09-08 / 203. szám
fsmr. SZEGED: Sxe№e*zt04ég: Somogyi uctn 22. L cm Telelőn: 13—33.-KledAhlvntrl, k»lc»önk3nyvlAr és legylroda : Aradi ucca 8. Telefon: 30Ö. - Nyomda : LHw I IjióI uctn lí>. Telefon • 16-34, «»«»«» Vasárnap, 1929 szeptember 8 MAKÓ: Szerkesztőség é* klndóhlvelolt Url ucca O. Teleion: ISI. izám.« »«»«» HÖDMEZÖVÁSÁRHELV : SzerkeszUSség és kiadóhivatal: Andrújsy ucca 23« Telelőn: 49 izára. «» « » « » « » « » V. évfolyam 195. szám vammm BlúUzete«! Ara havonta J-2J vldé-*e-» és a (övaraibai 3-«*<>. «UltlldSi №49 potin'». egyes sz&rn 19, vasár- és Ünnepnap 24 tUlér Edison betegágyánál Olvassuk a hirt: Elmeorvosi hivattak Edison betegágyához. Megbomlott a szerkezet, összezavarodott a műhely, amelyik az emberiséget a legtöbb és a legáldásosabb meglepetésekkel ajándékozta meg. Hol a határ, amelyik a lángészt az őrülttől elválasztja? Nem láttak-e benne őrültet, amikor bejelentette, hogy gépet alkot, amelyik az emberi beszédet visszaadja? Nem nézté'k-e akkor is tébolyultnak, amikor először magyarázta el, hogy a villamos áram segiiségével hogyan tudunk majd világítani? Hátha most is csak egy uj, minden eddiginél nagyszerűbb találmányt bejelentő szólörmelékek keltik azt a gvanut, hogy a legnagyobb teremtő zseni megzavarodott. Bennünk, bevalljuk, ez a sötét gvanu egyídeje él már. Amikor Edison nyolcvanadik születésnapját ünnepelte, helyesebben: amikor születésnapját ünnepelték, Edison a köszöntő szavakra olyan nyilatkozattal válaszolt, ami bennünk már akkor azt a félelmes kétséget keltette, vájjon a lángész ihlete, vagy a tébolyodott agy rögeszméje szólalt-e meg szavaiban. A világbéke, — mondotta akkor Edison, — megköveteli a világbiróság felállítását. Ennek a bíróságnak működését az őszinteség és becsületes békelörekvés eszméinek kell vezetni Edison legutolsó találmánya: a világbirósőg. Nem tudjuk, a tudomány számon tartja-e még pontosan találmányainak számát. Gazdag ötletei elgyökereztek a tudományos vizsgálódás minden terén. Ki tudná ma már, amikor a »modern technika vivmányai«-t beidegezte mindennapi életünk, hűen, vagy csak elképzeltetően megfesteni az Edison előtli és Edison utáni világok között a különbséget? Edison találta fel, — hogy csak a legnépszerűbbekről szóljunk, — a villanylámpát, a ' fonográfot, az első mozgó képeket, a telefon mikrofonját, a dinamót, a drótnélküli telefon kathodáramát. Edison nélkül nem telefonálnánk, nem repülnénk, nem világítanánk villanylámpával, Edison nélkül nem szaladnának a villamoskocsik s az autók, nem rádióznánk és nem járhatnánk moziba s meg sem tud uk mondani, mennyivel szegényebb, menynyivel középkoribb lenne nélküle az életünk. Edisonnak az egyik kimutatás szerint több, mint hatszáz, a másik szerint mintegy hétszáz önálló találmánya van. Edisonnak ez a hatszáz, vagy hétszáz találmánya olyan gyökeresen alakította át egész világunkat, hogy nem tudjuk, valamikor a történelemírás nem fog-e találmányaiban olyan korszakot lezáró és uj korszakot felnyitó jelentőséget lálni, mint Amerika felfedezésében, vagy Luther fellépésében lát a mai szemlélet. S mégis azt mondjuk, ez a hat- vagy hétszáz találmány minden történelmi hatásával eltörpülne amellett a találmánya mellett, amelyik a világbíróságot valósítaná meg s amellyel az Őszinte, séget s a becsiVetes béketőrekvést az eszmék világából a fizikai világ valóságai köze hozná le. Ha. mintahogy meg tudjuk mérni a fény terjedési sebességét, a hő fokát, az eleklromos áram intenzitását, éppenugy meg tudnánk mérni az őszinteség fokát s a béketörekvések becsületességét és mint ahogy a villamosságot fel tudjuk használni, éppenugy gyakorlati célokra fel tudnánk használni a világbiróságot is, — nagyobb előrehaladást tenne az emberiség a békésebb és bo'dogabb jövendő felé, mint amennyire Edisonnak hatszáz, vagy hétszáz találmánya vitte előre. Azt az elixirt kellett volna feltalálnia a legnagyobb feltalálónak, amelyik a népszövetség halódó gondolatát a világbiróság eleven uralmává, éiő hatalmává varázsolná. Amit Wilson álomtéglákból, szivárványszínekből, délibáb kárpitból rótt össze, azt kellett volna a gyakorlatiasság nagy szuverénjének élő hatalommá tennie. Ehez a magassághoz valóban az őszinleség és a becsületes béketörekvések leltek volna a lépcsőfokok. De hol van ma mértéke a közéleli becsületnek? A hazugság mindig a becsület tógáját ölti fel, a gyilkos szándék mindig jogol emleget, a rabló ösztön a magántulajdon szentségét hirdeti, a gályarabok a túlvilági üdvösség hitével csillapítják a rabtartók. Groteszk színpad a világi fórum. Farsangi vaudeville-eket mutat'; nak be a tegnap héroszai Tudás, tapasztalat, a történelem utmutatása, az emberiség lelkiismerete nem tudta eddig megteremteni az őszinteségnek és becsületes békének uralmát. S attól kell tartani, már, abból a titokzatos műhelyből sem kerül ki, ahonnan eddig hat, vagy hétszáz találmány indult el a világsiker útjára. Edison a villanylámpáról nem beszélt, hanem világított vele, a fonográfról nem beszélt, hanem elindította a titokzatos masináL A világbiróság volt az egyetlen találmánya Edisonnak, amiről csak beszélt. Hétszáz találmány után már csak szavakat talált Edison Alva Tamás is. S éppen azért hisszük, hogy a világ legtragikusabb betegsége nem akkor kezdődött, amikor elhívták betegágyához az elmeorvost. Ralíaszúr piispölc: „A kösélei demokratizálásai as orsszág külpolitikai érdeke megkíván fa, a £>assa érdeke pedig megparancsolja" Vasárnap a pUspöK Ismét ialállcoxilc Mayer Jánossal (Budapesti tudósítónk telefonjelenté se.) Baltazár Dezső püspök ma újságírók előtt nyilatkozott azokról a tárgyalásokról, amelyeket legutóbb Mayer János miniszterrel folytatott. Baltazár kijelentette, hogy meggyőződése szeriut Bethlen miniszterelnök vállalja az ő reformterveinek végrehajtását, mert a közélet demokratikus átalakítását a jelenlegi belső viszonyok követelik. Ezt az ország külpolitikai érdeke megkívánja, a haza érdeke pedig parancsolja. — Ha Bethlen még sem vállalná — folytatta a püspök —, a gyakorlati politikába akkor sem avatkozna bele, de bizonyos, hogy akadna politikus, aki az ő programját vállalná. Elmondotta ezután, hogy Mayer Jánost holnap vendégül várja zeleméri birtokán, ahol letárgyalják majd reformtervezetét. Eqy Sdegbefeg, meneküli volt pécsi ügyvéd rálőtt a kcvelségl $a$£éaMa$éra Büníeléseinek kitöltése elől íávozoíí el Pécsről, Bécsben nagy nyomorban élt Bécs, szeptember 7. A bécsi magyar követségen ma délelőtt egy magát Badai Gyulának nevező egyén Ziegler Vilmos követségi sajtóelőadó ellen reio'veres merényletet köi-e'et: el. A merénylő háromszor sütötte el fegyverét s a golyók egyike Zieglert combján sértette meg. A követségen a^l mondják, hogy Budai az utóbbi időben sürün járt fel a követségre és állandóan feltűnő exaltáltságot tanúsított. Budait a merény et elkövetése után a bécsi rendőrség azonnal letartóztatta és bekísérte a rendőrí'őnökségre, ahol Budai ugyancsak rendkívül exaltáltan viselkedett. A merénylő a rendőrségen beismerte, hogy Chalupny álnéven lakotl Bécsben, igazi neve dr. Budai Kálmán. Pécsett volt ügyvéd és a Dunántuli Déli Újság szerkesztője. Amikor lapja megszűnt, máshová is dolgozott. Sajtóvélségekért fogházra és pénzbüntetésre Ítélték, de amikor ezek kitöltésére került sor, 1927 decemberében eltávozott Pécsről. Először Bécsbe, majd Pozsonyba ment, de állandó foglalkozást nem tudott találni, mire 1928-bnn kitoloncolták. Azóta Bécsben él nagy nyoinoi-ban. Elmondotta, hogy kérte "a magyar hatóságokat, hofiy büntetéseit kegyelem utján engedjék el, de kérvényeire még választ sem kapott, kétségbeesése és egészségének összeroppanása érlelte meg azután benne a merénylet tervét, hogy igy esküdtbíróság elé kerüljön és ott felhívhassa a nyilvánosság figyelmét a vele történtekre. Amikor ma a sajtófőnöktől azt a választ kapta, hogy semmi hir sincs ügyében, elkeseredésében elkövette a merényletet, de a sajtófőnököt nem akarta megölni Pécsi jelentés szerint dr. Budai a legviharosabb multu tagja volt a pécsi ügyvédi kamarának. A kurzus idején megválasztották az ébredők elnökének, de különböző olyan dolgot követett el, amelyek miatt lemondásra kényszeritették. Ekkor tovább működött mint ügyvéd, de mindenkivel összeveszett. Végül egy, biró megsértése miatt három hónapra Ítélték. Ennek kitöltése elől menekült el az összeférhetetlen, roncsolt idegzetű ember. Ziegler attasé sérülései nem súlyosak, a lövések valószinüleg csak horzsolták testét. A; merénylet után az attasét a kórházban ambuláns kezelésben részesítették, majd utána elbocsátották a kórházból. Ziegler még a hivatalos órák vége előtt újra megjelent hivattalábanv ahonnan két óra tálban távozott.