Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-06 / 201. szám

SZEGED: szerkesztősig: Somogyi ucsa 32. I. em Telefon: l3-33.^KtddóhlvalAl, külcííJnKlínyvíAr é* Jegyiroda : Aradi ucco S. Telelőn* 306. ^ Nyomda : LBw Llpól ucea 19. Telefon : 16-34. «»«»«» Pénáefe, 1929 szeptember 6 V. évfolyam 193. szám MAKO r Szerke»zlOs£g és kiadóhivatals l'rl ucco 6. Teleion: 151. »z6m.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: SzerkeszlOség éí kiadóhivatal: AndrASSy ucco Teleion: 49. szhm. « » « » « » « » « » tlOtlzciea) Ara havonta 3-21» vldé«eo 6» a lövAro»bnn 3-6U, KUllíildiín tt-43 peagd. Egye» szám *ö, vatár. és Ünnepnap 24 JHlér ftifllfiAÜ Szeged Legbeavatottabb tudósítónk értesülése szerint Szeged belekerült a nagypolitika középpontjába és a Szegeden történő katonai jellegű intézkedések a kisantant diplomáciai jegyzéke alapján alkalmasint foglalkoztatni fogják a Népszövetség legközelebbi ülésszakát. Legbeavatottabb tudósitónk minden tekintetben megbizható értesülését a következőkben foglalhatjuk össze: Móra Ferenc ásatásai alapján a kisantant tudományos körei tudomást szereztek róla, hogy Szeged környékén hajdan igen jelentős jazig-szarmala, hun és avar telepek voltak. Ezek a hirek lassan átszivárogtak a kisantant politikai köreibe is. Azért lassan, mert politikusok tudvalevőleg a világon mindenütt csak véletlenül szoktak tudomást szerezni tudományos jellegű dolgokról. A Szegedet járó nagypolitikusok például igen szívesen vacsoráznak paprikást a külvárosrendező nagybizottsággal, de nagyon csekély érdeklődést tanusitanak az olyan problémák iránt, hogy mi volt valamikor a kultúrpalotában összegyűjtött ősök vacsorája. Elég az hozzá, mikor az emiitett hir a kisantant politikai köreibe is átszivárgóit, valamelyik kisantant minisztériumban kisütötték, hogy ha Szeged környékén voltak ilyen telepek, akkor a telepek lakóinak leszármazói nem tűnhettek el nyomtalanul. Némelyek azt vélték, hogy az utódokat a Klebelsberg, Hauser és Aigner telepek lakóiban lehet feltalálni, melyeknek már neve is ősi turáni eredetre utal. Mások azonban a valószínűség több látszatával azt a véleményt kockáztatták meg, hogy ezek az utódok azokban a tanyai magyarokban keresendők, akik nyár végén és ősz elején naponta nagy tömegekben szekereznek be a városba és órákon keresztül táboroznak a város legszebb részénj a belváros legforgalmasabb uccáin. A kisantant, melyről a szentgotthárdi és hidasnémeti incidens óla tudjuk, hogy kifejlett kémszervezettel dolgozik, gyanúsnak találta a szekereknek ezt a mindennapos bevonulását a városba és legügyesebb Sherlock Ilochmeccit mozgósította annak megállapítására, hogg mi rejlik e szekerezés mögött. így jött a katonai titoknak nyomára, melyet a Népszövetséghez intézett jegyzékében lefektetett. Nyomozásuk során a kisantant titkos ügynökei Szegeden mindenütt és mindenkitől azt a felvilágosítást kapták ugyan, hogy a szóban forgó jazig-szarmaták, hunok és avarok a város közélelmezését szolgálják, ez a magyarázat azonban nagyon kézenfekvő okoknál fogva nem volt elfogadható. Azt ugyanis még Belgrádban és Bukarestben is tudják, — Prágáról nem is beszélve —, hogy olyan városokban, mint Szeged, a közélelmezést normálisan vásárcsarnokokban és piac.!ereken szokták lebonyolítani. A városnak o'gan összcmocskolását és állati illatokkal való telilését azonban, mint Szegeden történik, még Üszkübben és Craiovában se tűrnék meg. Nyilvánvaló volt tehát, hogy az álnok magyaroknak valami rejtett céljuk van ezzel a tanyai szekérpiacnak nevezett bűzös intézménnyel. így jöttek rá az ügynökök arra, hogy ez a kocsitábor hadászati célokat szolgál. Szeged városának polgármestere, Somogyi Szilveszter, szabad időiben szorgalmas tanulmányozója a régmúlt idők históriájának és megállapította, hogy a huszita reformáció idején, — az volt a legutolsó eset a történelemben, mikor a csehek hősként viselték magukat — a cseh gyalogságnak legnagyobb erőssége a szekértábor és szekérvár volt. Ütközet előtt összeláncolták a szekereket és ezeket fedezékül használva, dacolni tudtak minden ellenséggel. Somogyi polgármester bizonyára ilyen természetű katonai gyakorlatozás céljából rendeli be a szekeres jazigokat, hunokat és avarokat a város kellős közepébe. Támogatja ezt a feltevést az is, hogy a magyar katonai szervezetek egyöntetű üdvözlésekkel köszöntik egymást A leventék jelszava például: •»Szebb jövőt!« A szekértábor hunjainak és avarjainak egyöntetű köszöntése, amelyet minden autóval szemben használnak: i>A zanyádU Egy hatásos ellenérv szerepelt mindössze ezekkel a megállapításokkal szemben, az, hogy a kocsitábor és lőleg a kocsitábort vontató lovak összetöfeöri! ése bizonyos agrochemiai jellegű működés révén, melyet már illatáról is éiczni lehet, esetleg a fc'iirf termelékenységének emelését célozza és a Szegeden néhány éve felállított Alföldi mezőgazdasági intézet j kísérleti céljait szolgálja. A vélemények itt J divergáltak. Azok, akik Magyarországot meg I akarták rágalmazni a Népszövetség előtt, arra | hivatkoztak, hogyha ez igaz volna, a kísérleteket a polgármester nem az aszfalton és köves uccákon végeztetné. Ezzel szemben nyomatékosan rá lehetett mutatni arra, hogy az aszjaltnak és uccaburkolásnak mindenfelé akkora folytonossági hiányai vannak, hogy attól ugyan kényelmesen el lehet végezni az agrochemiai kísérleteket. Szóval-az eredmény az lelt, hogy a kisantant nem vádolta meg Szeged városát formális hadikészülődésekkel és a trianoni szerződésbe ütköző cselekmények elkövetésével, de a szekérlábor ügyének lisztázását s a köznyugalom és béke biztosítása érdekében a jazigszarmata, hun és avar szekértábor eltávolítását kérte a város belső területéről. Az indokolásban még arra is hivatkozott, hogy Magyarország az állandó kultúrfölény emlegetésével amúgy is állandóan sértegeti szomszédait és lehet, hogy ezt a mindennapos mozgósilást is sokat emlegetett kultúrfölényének sértő hangoztatására fogja felhasználni. Legbeavatottabb tudósitónk értesülése szerint a Népszövetség titkári hivatala a bonyolult ügynek egy japán diplomata elnöklete alatt működő szakbizottságnak javasolja kiadni, amely a bonyolult kérdést-a helyszínén fogja tanulmányozni. A város tiszti főorvosához már felszólilás is érkezett, hogy tanuljon japánul, hogy a bizottság elnökét ideérkezése alkalmával anyanyelvén tudja üdvözölni. A Journal de Geneve leleplezései nagy IzpaiiB&f kelíeífek a Népszövetség leszerelési bizoííságában Briand beszéde nem '¿eltett jó benyomás! Genfben (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Genfből jelentik: A Népszövetség közgyűlésén ma délelőtt a jelenlevő közönség zugó tapsa között Hymans után Briand francia miniszterelnök lépett a szónoki emelvényre. Beszéde elején lelkes hitvallást tett a béke mellett. Ismertette a Népszövetség tevékenységét, amely ezévben minden térre kiterjed, Rámutatott arra, hogy kezdetben sokan kishilüséggel, sőt gúnnyal nézték tevékenységét, ma már azonban nem kételkednek, hanem érdeklődéssel fordulnak feléje. Rámutatott ezután Briand azokra az eseményekre, amelyek a béke érdekében történtek. Utalt a tocarnoi szerződésre, majd részletesen ismertette a párisi szerződest. E szerződés rendkívül nagy haladást jelent a népek életében s ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a népszövetségi egyességokmány vonatkozó szakaszai nem zárják ki a háború lehetőségét s ezt a súlyos hibát ki kell küszöbölni. Méltatta a továbbiakban a hág ti tanácskozások eredményeinek jelentőségét. Szélott ezután a leszerelés kérdéséről és hangsúlyozta, hogy az államoknak eleget kell tenni azon kötelezettségeknek, amelyeket elekintetben á népszövetségi egyességi okmány előír. Foglalkozott ezután az Európai Egyesfiit Államok kérdésével, Ez a kérdés nem uj — mondotta — s már régen foglalkoznak vele uay az elméleti, mint a gyal-or| lati politikusok. Meggyőződése, hogy a földrajzilag I egymásra utalt népek között szoros egvüttmükö| dést kell teremteni, mert ennek politikai és szociális szempontokból is rendkívül nagy a jelentősége. Reméli, hogy ez a kérdés a jövő közgyűlésen már konkrét formát ölthet. Rátéft azután a döntőbírósági egyezményhez történt angol hozzájárulásra és kijelentette, hogy Franciaország is hozzájárult a döntőbíróságról szóló általános okmányhoz, amelyet a mult évi közgyűlés dolgozott ki. Briand lendületes szavakban hirdette, hogy nem szégyen az a népekre nézve, ha a döntőbíráskodáshoz fordulnak a vitás kérdésekben és alá vetik magukat a biróság rendelkezéseinek. Befejezésül hangoztatta, hogy a Népszövetség hivatva van súlyos problémák rendezésére. Beszéde elhangzása után percekig zúgott a tn p? és számosan siettek Briand üdvözlésére. Genfből jelentik: A Népszövetség harmadik bizottságának, a leszerelési bizottságnak, tárgyalásait szenzációs meglepetésként vezette be a Journal de Geneve csütörtöki cikke, amely feltétlenül megbizható forrásból részletesen közli a kisántánt államok Magyarország ellen irányuló katonai szerződésé'. Az adatokat általában precíznek tartják és ezek után nyilvánvaló, hogy a leszerelési bizottság vitája izgalmas lesz. Genfből jelentik: Briand csütörtöki beszéde általában nem kelirtle azt a benyomást, mint régebbi beszédei. A legérdekesebb az, hogy Briand beszédét ezúttal kritikával sem iHcUék, a csodálkozás bizonyos érzésével fosadták és ncy érzik.