Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-01 / 197. szám

OELMAGYARORSZ.4G Movtoftheizmiis — Néhány szó az Ady-vilához. _ Jó néhány héttel a legújabb Ady-víta viharzása előtt irtani egy rövid tanulmányt Juháss Gyula költészetéről, melyben anélkül, hogy Ady nagyságát, páratlan misszióját lekicsinyeltem volna, hitben, lélekben, világfölfogásban Juhász líráját nyilvánítottam maibbnak, modernebbnek s e merész, kicsit önkényesnek látszó megállapításomat néhány nein egészen érdektelen gondolattal igyekeztem alátámasztani.. Adyt. ismétlem, értékelő szempontok alkalmazása nélkül, egy hosszú analitikus periódus utolsó óriásaként tüntettem fel, aki summázta mindazt, ami előtte emberi és magyar lehetett, hogy saját húsán, vérén, idegein igazolva be a magányos in,ividium csődjét, egy ujabb, egv teljesebb szintetikus kulturfolyamatnak vesse, meg alapját. Ady tehát zárókő, betetőzés, robusztus utolsó akkord s igy természetszerűleg tökéletes a niaga nemeben. Juhász pedig áhítatos, ünnepi föld-kultuszával, személytelen katolikus miszticizmusával, mely nagyrészt éppen szegedi mivoltában gyökerezik, első megsejtője annak az uj embertípusnak, annak a tisztább ember-ideálnak, melynek megfoganásáról, lassú térhódításáról a jelek szinte kétségtelenül tanúskodnak. Ady dacos, ellenszegülő, szerelmében zsar,noki, önző, életében egyedülálló, nyugtalan lázadó; Juhász Gyula leboruló, szerzetesi, akiben a művészet megvállódás s titokzatos szertartások temploma i vers. Juhász madonnás, fötolvadó, kincseit szétosztó, apostoli,' Ady körülhatárolt, merész, szinte felelőtlenül egyéni. És igy tovább. M párhuzam konklúziójaként aztán azt szögeztem le, hogy Ady individuális eksztázisában, személves missziójának büszke tudatában valahogyan tényleg kivül esik már a mai szociálisabb világszemlélet körén s hogy ez utóbbi fölérzésében, majdnem vallásos apoteozisában Juhász Gyuláé az elsőség. Nem mondom, ez a kijelentés, bár szememben eléggé igazoltnak látszott, kicsit engem is megijesztett. Hiszen Ad.v minden volt. zseni és ideál, költő és hitvallás s valahogyan brutálisnak éreztem magam, hogy kitépve öt az egyedülállók fényes csarnokából olyan misszió betöltésével ruházom föl. mely mulandó s mely végeredményben csak azért szent, mert állomása a "korok föltartóztathatatlan rohanásának. De igy kellett őt látnom, hogy hinni tudjak magamban, hogy Ady kizárólagos elismerésével, nagyságának végzetes időtlenségével el ne zárjam az utat a jelen más irányú törekvései előtt. Hiszen azonkívül, hogy valaki örök. még mulandó is lehet s talán mégse szentségtörés, ha egy uj emberiség mohó áhítatában megnyirbálom annak koszorúját, aki végtére mégis csak ember, akármilyen lángész lobogott is benne. Ekkor láttam he először, hogy Ady több lett saját magánál, hogy Ady nekem nem csak a szim1929 szeptember I. bolista költőt, az úttörő művészt jelenti, hanem ennél jóval egyetemesebbet: a harc, a haladás és minden lehető modernizmus szimbólumát. Támadták, én védtem, gyűlölték, én szerettem, kikezdték, én cáfoltam, mert ő lett mindazok pajzsa, győzelmi zászlaja, akik leszámolva a megcsontosodással, a közönyös egyhelybenállással menni, haladni, építeni akartak. Már nem is gondoltam a verseire, hiszen azok Petőfi és Csokonai örök rigmusai közé keverődtek, csak őrá, az elvérzett bajnokra, a heroikus lázadóra, mert kellett a példa, az eszmény, hogy helyt tudjon állni az az uj generáció is hite jogosságáért, melynek én is tagja vagyok. Igv tehát Ady kettészakadt (ahogy körülbelül Petőfi is!) Az egyik Ady volt az irodalomtörténeti tény. a magyar költő, akinek voltak zseniális és kevésbé zseniális percei, aszerint, amilyen verset irt, a másik Ady pedig az eszme, a fiatalság, az uj, a radikalizmus, a haladás eszménye. Mikor Kosztolányi cikke megjelent s az egész sajtó fölhördült, majdnem mingyárt tudtam, hogy itt e két Ady-arc összegabalyitásáról van szó s hogy a fönti disztinkció segítségével könnyen elejét vehetnénk mindenfajta »árulásnak«, nevetséges különvéleményezésnek s itt-ott kirívó, kétségbeesett önvédekezésnek. Kosztolányi, hogy Ady eszméjét egy esztétikai jelenség irodalomtörténeti értékévé redukálja, ami a komoly kritika szempontjából jogos és szükséges is, elkeseredett filologiai pepecseléssel igyekszik kimutatni Ady szavaiból a költő ürességét, modorosságál, Ízléstelenségét s ez elhibázott módszer alkalmazásával, szubjektív föllángolásában annyira vetemedik, hogy Ady költészetét a magyar nyelv »mélypontjának« kiáltja ki s mint lírikust a másodranguak szomorú táborába utalja. Hát ez sok! A kritikának helyt kell adnunk, mert ha megtagadjuk azt a kizárólagos jogát, hogy Ítélkezzék elevenek és holtak fölött, akkor «ddigi kétséges érdemeitől is meg kellene fosztanunk e különben sem szerencsés műfajt; de az ellen mindenesetre szót emelünk, hogy olyan v3laki, aki tagadhatatlanul nagy tehetség, személyes indulatait zudilsa ránk kritika formájában. Ebben az esetben tényleg nincs Ady-revizió. csak istenkedés és káromkodás s ahelyett, hogy eljuthatnánk a fönt ajánlott disztinkcióhoz, újra csak harcolunk: a harcnak pedig sosem lehet igaza. Kosztolányi az Írástudatlan Adv-rajongóknak üzent hadat s ő rnint írástudó egyszerűen a másik végletbe esett. Rug. vág, öl, ahelyett, hogy tényleg megkísérelné azt. ami a tömérdek Ady-irodalomban, ezideig igazun keveseknek sikerült. Kosztolányinak mást keilett volna írni; akinek értéke anynyira vitán felüli mint az övé, annak nem lett volna szabad megelégedni azzal a parányi eredménnyel, hogy ezután boldog-boldogtalan az ő nagyságának védőszárnyai alatt megdöfködje egy mégis csak óriási halott tetemét. Ez tényleg nagyon kevés! Egv tanulságot azonban mégis levonhatunk ebIskolai idényre harisnyák, fehér neműek, kezty^k, alsó ruhanemiiek sib. legolcsóbb bevásárlási forrás, óriást választék 821 Pollák Testvérek Csekkes ucca és Széchenyi fér. Alulírottak mély fájdalommal, de isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy a legjobb anya, nagyanya, testvér és rokon özv. Endrényi lalosné szilS. Pacher Irén életének 65-ik évében, augusztus 31-én délután 4 órakor hosszú és kinos szenvedés után, a halotti szentségek felvételével, visszaadta lelkét Teremtőjének. A megboldogult hült tetemét szeptember 2-án délután 4 órakor helyezzük örök nyugalomra a belvárosi temető kupolaházából, az ugyanott lévő családi sírboltba. Lelke üdvéért az engesztelő szent miseáldozatot szeptember 2-án délelőtt 10 órakor fogjuk a Fogadalmi templomban az Egek Urának bemutattatni. Szeged, 1929 auguszüfS 31. Rácz flnlal és neje Endrényi Irén Wenner tajoska Wenner Sándor és neje Endrényi Vilma Wenner Lulziha Dr. Hunyadi-Vas Gergely és neje Endrényi Margit Wenner Miklós gyermekei és vejei, unokái. Bäck Bndorné, Paciier Vilma Özv. Schäfer Mikiósné, Fächer inna testvé.ei. Rcn a jelűben 'egyen-egy zseblámpáin világhírű\ e'émmet, - mely a legnagyobb fénnyel a ieghojjíabb jdeigs 9ip v bői az egész csetepatéból. Ady zseni volt és senkisem alkalmasabb arra. hogy dogmává mereved« jék, mint éppen a zseni. Hivői vannak, fölkent papjai s ezek könnyen esnek abba a szélsőségbe, hogy a zseni minden szavát szentírásnak vegyék s könyveiből olyan templomot építsenek, mely kizárj» minden más próféta és »felekezet« érvényesülését. Mi nem csaphatjuk be az ajtót az uj lehetőségek ármádiája előtt, ha tényleg a haladás lelkesültjei vagyunk, mi ebből a szempontból sosem lehetünk mono'theisták, bármennyire is hajlamos erre egyszerűsítő lelki beállítottságunk. Boruljunk le Apollo előtt, de ne tagadjuk meg másoktól is az isteni ihletettség jogát s mint •a boldog görögök, akik vagy kétezer istent számláltak, adjuk meg mindenkinek a magáét, nem feledkezve meg az »ismeretlen istenről« sem. hiszen ilyen is lehet. Mert mindenképpen furcsa lenne, ha annak az Adynak lennénk bérelt inkvizitorai, aki mindig lázadott s aki jól tudta, hogy az idők változnak s mi hasonlóképpen. Berezeli Anzelm KűroH. DELMRGYIRORSZRG JEGYIRODA TELEFON 306 Harmónia Hangversenyrendezö Vállalat az 1929/30, évadban fi bérleti hangverseny keretében rendezi ll-ik magvar ciklusát. okt. fi budapesti Filharmonikus Társaság 50 tagu zenekara Dohnányi Ernő dr. vezényletével, Nov. Szigeti József hegedűművész. Nov. Székely Zoltán hegedűművész. Dec. unday Piroska énekművésznő. Jan. BodÓ ErZSi énekművésznő. Febr. Kentner Lajos zongoraművész. Márc. Laurisin Lajos énekművész és Kerpely Jenő gordonkaművész Apr. Léner suariett kamarazene. a bérlök a napi jegy váltókkal szem ben 20—45a/° kedvezmény t élveznek. A 8 hangversenyre érvényes bérletjegyek 10 havi (szeptembertől juniusig) részletfizetésre kaphatók havi 1'20, 5'.ri0 pengő fizetés ellenében. A nyugtákat, valamint a hangversenyjegyeket kikézbesitjiik. Mindennemű felvilágosítást készséggel ad a H9HMOMI8 igazgatósága, Zrínyi u. 5. Telefon 12—38 és a Délmagvarország jegyirodája, telefon 3—06, ahol a bérletjegyzés is eszközölhető. Iskola- és aktatáskák marhabőrből legolcsóbban, legjobb kivitelben Uf'9>iMk9#bt böröndösnél 832 wt <3g RH JO c5 C aU KBlemenuccA2,