Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-01 / 197. szám

OELMAGYARORSZ.4G Movtoftheizmiis — Néhány szó az Ady-vilához. _ Jó néhány héttel a legújabb Ady-víta vihar­zása előtt irtani egy rövid tanulmányt Juháss Gyula költészetéről, melyben anélkül, hogy Ady nagyságát, páratlan misszióját lekicsinyeltem vol­na, hitben, lélekben, világfölfogásban Juhász lí­ráját nyilvánítottam maibbnak, modernebbnek s e merész, kicsit önkényesnek látszó megállapítá­somat néhány nein egészen érdektelen gondolattal igyekeztem alátámasztani.. Adyt. ismétlem, értékelő szempontok alkalmazása nélkül, egy hosszú ana­litikus periódus utolsó óriásaként tüntettem fel, aki summázta mindazt, ami előtte emberi és ma­gyar lehetett, hogy saját húsán, vérén, idegein iga­zolva be a magányos in,ividium csődjét, egy ujabb, egv teljesebb szintetikus kulturfolyamat­nak vesse, meg alapját. Ady tehát zárókő, betetőzés, robusztus utolsó akkord s igy természetszerűleg tökéletes a niaga nemeben. Juhász pedig áhíta­tos, ünnepi föld-kultuszával, személytelen kato­likus miszticizmusával, mely nagyrészt éppen sze­gedi mivoltában gyökerezik, első megsejtője an­nak az uj embertípusnak, annak a tisztább em­ber-ideálnak, melynek megfoganásáról, lassú tér­hódításáról a jelek szinte kétségtelenül tanúskod­nak. Ady dacos, ellenszegülő, szerelmében zsar­,noki, önző, életében egyedülálló, nyugtalan láza­dó; Juhász Gyula leboruló, szerzetesi, akiben a művészet megvállódás s titokzatos szertartások temploma i vers. Juhász madonnás, fötolvadó, kincseit szétosztó, apostoli,' Ady körülhatárolt, me­rész, szinte felelőtlenül egyéni. És igy tovább. M párhuzam konklúziójaként aztán azt szögez­tem le, hogy Ady individuális eksztázisában, sze­mélves missziójának büszke tudatában valahogyan tényleg kivül esik már a mai szociálisabb világ­szemlélet körén s hogy ez utóbbi fölérzésében, majdnem vallásos apoteozisában Juhász Gyuláé az elsőség. Nem mondom, ez a kijelentés, bár szememben eléggé igazoltnak látszott, kicsit engem is megijesz­tett. Hiszen Ad.v minden volt. zseni és ideál, köl­tő és hitvallás s valahogyan brutálisnak érez­tem magam, hogy kitépve öt az egyedülállók fé­nyes csarnokából olyan misszió betöltésével ru­házom föl. mely mulandó s mely végeredmény­ben csak azért szent, mert állomása a "korok föl­tartóztathatatlan rohanásának. De igy kellett őt látnom, hogy hinni tudjak magamban, hogy Ady kizárólagos elismerésével, nagyságának végzetes időtlenségével el ne zárjam az utat a jelen más irányú törekvései előtt. Hiszen azonkívül, hogy valaki örök. még mulandó is lehet s talán még­se szentségtörés, ha egy uj emberiség mohó áhí­tatában megnyirbálom annak koszorúját, aki vég­tére mégis csak ember, akármilyen lángész lo­bogott is benne. Ekkor láttam he először, hogy Ady több lett saját magánál, hogy Ady nekem nem csak a szim­1929 szeptember I. bolista költőt, az úttörő művészt jelenti, hanem ennél jóval egyetemesebbet: a harc, a haladás és minden lehető modernizmus szimbólumát. Tá­madták, én védtem, gyűlölték, én szerettem, ki­kezdték, én cáfoltam, mert ő lett mindazok paj­zsa, győzelmi zászlaja, akik leszámolva a megcson­tosodással, a közönyös egyhelybenállással menni, haladni, építeni akartak. Már nem is gondoltam a verseire, hiszen azok Petőfi és Csokonai örök rig­musai közé keverődtek, csak őrá, az elvérzett bajnokra, a heroikus lázadóra, mert kellett a példa, az eszmény, hogy helyt tudjon állni az az uj generáció is hite jogosságáért, melynek én is tagja vagyok. Igv tehát Ady kettészakadt (ahogy körülbelül Petőfi is!) Az egyik Ady volt az iro­dalomtörténeti tény. a magyar költő, akinek vol­tak zseniális és kevésbé zseniális percei, aszerint, amilyen verset irt, a másik Ady pedig az eszme, a fiatalság, az uj, a radikalizmus, a haladás esz­ménye. Mikor Kosztolányi cikke megjelent s az egész sajtó fölhördült, majdnem mingyárt tudtam, hogy itt e két Ady-arc összegabalyitásáról van szó s hogy a fönti disztinkció segítségével könnyen ele­jét vehetnénk mindenfajta »árulásnak«, nevetséges különvéleményezésnek s itt-ott kirívó, kétségbe­esett önvédekezésnek. Kosztolányi, hogy Ady esz­méjét egy esztétikai jelenség irodalomtörténeti ér­tékévé redukálja, ami a komoly kritika szempont­jából jogos és szükséges is, elkeseredett filologiai pepecseléssel igyekszik kimutatni Ady szavaiból a költő ürességét, modorosságál, Ízléstelenségét s ez elhibázott módszer alkalmazásával, szubjektív föllángolásában annyira vetemedik, hogy Ady köl­tészetét a magyar nyelv »mélypontjának« kiáltja ki s mint lírikust a másodranguak szomorú táborába utalja. Hát ez sok! A kritikának helyt kell adnunk, mert ha megtagadjuk azt a kizárólagos jogát, hogy Ítélkezzék elevenek és holtak fölött, akkor «ddigi kétséges érdemeitől is meg kellene fosztanunk e különben sem szerencsés műfajt; de az ellen min­denesetre szót emelünk, hogy olyan v3laki, aki tagadhatatlanul nagy tehetség, személyes indula­tait zudilsa ránk kritika formájában. Ebben az esetben tényleg nincs Ady-revizió. csak istenke­dés és káromkodás s ahelyett, hogy eljuthatnánk a fönt ajánlott disztinkcióhoz, újra csak harco­lunk: a harcnak pedig sosem lehet igaza. Koszto­lányi az Írástudatlan Adv-rajongóknak üzent ha­dat s ő rnint írástudó egyszerűen a másik vég­letbe esett. Rug. vág, öl, ahelyett, hogy tényleg megkísérelné azt. ami a tömérdek Ady-irodalom­ban, ezideig igazun keveseknek sikerült. Kosztolá­nyinak mást keilett volna írni; akinek értéke any­nyira vitán felüli mint az övé, annak nem lett volna szabad megelégedni azzal a parányi ered­ménnyel, hogy ezután boldog-boldogtalan az ő nagyságának védőszárnyai alatt megdöfködje egy mégis csak óriási halott tetemét. Ez tényleg na­gyon kevés! Egv tanulságot azonban mégis levonhatunk eb­Iskolai idényre harisnyák, fehér neműek, kezty^k, alsó ruhanemiiek sib. legolcsóbb bevásárlási forrás, óriást választék 821 Pollák Testvérek Csekkes ucca és Széchenyi fér. Alulírottak mély fájdalommal, de isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy a legjobb anya, nagyanya, testvér és rokon özv. Endrényi lalosné szilS. Pacher Irén életének 65-ik évében, augusztus 31-én délután 4 órakor hosszú és kinos szenvedés után, a halotti szentségek felvételével, visszaadta lelkét Teremtőjének. A megboldogult hült tetemét szeptember 2-án délután 4 órakor he­lyezzük örök nyugalomra a belvárosi temető kupolaházából, az ugyanott lévő családi sírboltba. Lelke üdvéért az engesztelő szent miseáldozatot szeptember 2-án dél­előtt 10 órakor fogjuk a Fogadalmi templomban az Egek Urának bemutattatni. Szeged, 1929 auguszüfS 31. Rácz flnlal és neje Endrényi Irén Wenner tajoska Wenner Sándor és neje Endrényi Vilma Wenner Lulziha Dr. Hunyadi-Vas Gergely és neje Endrényi Margit Wenner Miklós gyermekei és vejei, unokái. Bäck Bndorné, Paciier Vilma Özv. Schäfer Mikiósné, Fächer inna testvé.ei. Rcn a jelűben 'egyen-egy zseblámpáin világhírű\ e'émmet, - mely a legnagyobb fénnyel a ieghojjíabb jdeigs 9ip v bői az egész csetepatéból. Ady zseni volt és sen­kisem alkalmasabb arra. hogy dogmává mereved« jék, mint éppen a zseni. Hivői vannak, fölkent pap­jai s ezek könnyen esnek abba a szélsőségbe, hogy a zseni minden szavát szentírásnak vegyék s köny­veiből olyan templomot építsenek, mely kizárj» minden más próféta és »felekezet« érvényesülé­sét. Mi nem csaphatjuk be az ajtót az uj le­hetőségek ármádiája előtt, ha tényleg a haladás lelkesültjei vagyunk, mi ebből a szempontból so­sem lehetünk mono'theisták, bármennyire is haj­lamos erre egyszerűsítő lelki beállítottságunk. Bo­ruljunk le Apollo előtt, de ne tagadjuk meg má­soktól is az isteni ihletettség jogát s mint •a bol­dog görögök, akik vagy kétezer istent számlál­tak, adjuk meg mindenkinek a magáét, nem fe­ledkezve meg az »ismeretlen istenről« sem. hi­szen ilyen is lehet. Mert mindenképpen furcsa lenne, ha annak az Adynak lennénk bérelt ink­vizitorai, aki mindig lázadott s aki jól tudta, hogy az idők változnak s mi hasonlóképpen. Berezeli Anzelm KűroH. DELMRGYIRORSZRG JEGYIRODA TELEFON 306 Harmónia Hangversenyrendezö Vállalat az 1929/30, évadban fi bérleti hangverseny kereté­ben rendezi ll-ik magvar ciklusát. okt. fi budapesti Filharmonikus Társaság 50 tagu zenekara Dohnányi Ernő dr. vezényletével, Nov. Szigeti József hegedűművész. Nov. Székely Zoltán hegedűművész. Dec. unday Piroska énekművésznő. Jan. BodÓ ErZSi énekművésznő. Febr. Kentner Lajos zongoraművész. Márc. Laurisin Lajos énekművész és Kerpely Jenő gordonkaművész Apr. Léner suariett kamarazene. a bérlök a napi jegy váltókkal szem ben 20—45a/° kedvezmény t élveznek. A 8 hangversenyre érvényes bérletjegyek 10 havi (szeptembertől juniusig) részletfizetésre kaphatók havi 1'20, 5'.ri0 pengő fizetés ellenében. A nyugtá­kat, valamint a hangversenyjegyeket kikézbesitjiik. Mindennemű felvilágosítást készséggel ad a H9HMOMI8 igazgatósága, Zrínyi u. 5. Telefon 12—38 és a Délmagvarország jegyirodája, telefon 3—06, ahol a bérletjegyzés is eszközölhető. Iskola- és aktatáskák marhabőrből legolcsóbban, legjobb kivitelben Uf'9>iMk9#bt böröndösnél 832 wt <3g RH JO c5 C aU KBlemenuccA2,

Next

/
Thumbnails
Contents