Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-04 / 199. szám

Előfizetési at a havonta 3-2U vldíHen é» a lOvArosban 3-60, kUlISldiSn 6-40 pengd, egyes sz&m le, vasAr- és Ünnepnap 24 illier SZEGED: Szerkesztőség: Somogyi ucca 22. I- em Teleion: 13-33. ^Kiadóhivatal, kHlcsdnkönyvtAr «s legyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 306. ^ Nyomda : LBw llpól ucca 19. Telefon • 16—34. «»«»«» Szerda, 1929 szeptember 4 QQ© C} V. évfolyam 191. szám MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal: tri ucca 6. Telefon: ISI. szám.« »«»«>• HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: AndráS'.y ucca 25. Telefon: 49. szím. « » « » «< » «< » „ n Budapest, Szeged és a betterment Végigolvastuk azt a polgármesteri jelentést, amit a székesfőváros polgármestere terjeszt törvényhatósága elé. Végigolvastuk s mi, aki­ket nem illethet az a vád, hogy Sipőcz Je­nőben a polgármesteri ideál megtestesitését látjuk, az irigykedés bizonyos nemével gon­doltunk arra a komoly munkára, ami ezt a polgármesteri jelentést megalkotta. Azok a polgármesteri jelentések, amelyek a mi köz­gyűléseink első számát foglalják le, valóban olyanok, mint a kabarék első számai, csak arra jók, hogy akik későn jönnek, ne mulasz­szanak az előadásból semmit. Érdektelenek és unalmasak, semmitmondók és jelentékte­lenek ezek a polgármesteri jelentések, az egész jelentés minden hónapban szórói-szóra ugyan­az, csak a számadatok változnak benne, mert pgyik hónapban harminc himló és nyolc mar­ii avészmegbetegedés történt, a másik hónap­ban nyolc volt a himlóbetegek és harminc a marhavészben megbetegedettek száma. A szöveg ugyanaz marad és ugyanaz marad az unalom is. Csak a hónapok neve változik és a hónapokkal együtt a megkövesedett szöveg számadatai. Az a polgármesteri jelentés azonban, ami Sipőcz Jenő aláírásával került a tegnapi na­pon a nyilvánosság elé, felöleli a magyar fő­város minden problémáját s minden kérdés­ben megjelöli a várt intézkedés irányát és tartalmát is. Ez a polgármesteri jelentés prog­rambeszéd; nincs olyan aktuális feladata a főváros közigazgatásának, amit ez a jelen­tés nem jelölne meg s ne tűzné ki vele szem­ben a megvalósítás felé vezető utat. A fő­város népe tisztán láthatja, hogy hová akarják vezetni azok, akikre vezetésük bizva van. De mit tudunk mi azoknak szándékáról és terveiről, akiket, ha nem is a város polgársága hizott meg a vezetéssel, mégis kezükben tart­ják ennek a városnak sorsát. Mi még prog­ramot sem kapunk. Készül a költségvetés anélkül, hogy tudnánk róla. A törvény ren­delkezései ellenére zárt ülésben beszélgetnek róla azok, akik még tiltakozni sem mernek a nyilvánosság törvényellenes kizárása ellen. Mit várhat ennek a városnak népe ezeknek bátorságától és helytállásától? Készül a költ­ségvetés, amibe újra beletemetík egy eszten­dő munkaprogramját és egy esztendő mulasz­tásait. A város polgársága mégcsak nem is sejtheti, hogy az önkormányzatában mit kor­mányoz ő maga. A fővárosi törvényhatóság elé terjesztett pol­gármesteri jelentésnek tartalmából ezen az általános érdekű megjegyzésen kivül most csak egy részt emelünk ki. Budapest polgár­mestere sürgeti a bettermentről szóló törvény megalkotását, mert bizik abban, hogy a bet­terment bevételeit a törvényhozás vagy egész­ben át fogja engedni a városoknak, vagy leg­alább részeltetni fogja belőle a városokat. A betterment és a telekértékadó közölt ugyan lényeges különbség van, de mindkét adónem­nek alapja ugyanaz s mindkél adónem ugyan­azt a megszolgálatlan jövedelmet akarja a köz számára lefoglalni. A szegedi törvény­halóságból a tájékozatlanság ugy söpörte ki a telekérlékadóról szóló s kormányhatósági jóváhagyással ellátott szabályrendeletet, mint a destrukció egy, sötét emlékét, olyan egy­értelmű felháborodással, olyan dörgő müha­raggal utasították vissza ezt a törvény szerint végrehajtandó szabályrendeletet, mint a vá­rosnak egy romlással fenyegető ellenségét. S imc, amit Szeged törvényhatósága kiseprőzött, azt Sipőcz Jenő, Budapest polgármestere, aki­ről sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy szolgálni akarja azokat a törek­véseket, miket a politikai gyűlölködés dest­rukciónak bélyegez, kéri, sürgeti, követeli a kormánytól. A telekértékadó mégsem lehet ta­lán az a sátáni gonoszság, mégsem lehet a destrukció rontó szelleme, ha a keresztény és nemzeti irányzat polgármestere sürgeti megvalósítását a betterment formájában a kor­mánytól. Időnkint, legutoljára a pénzügyi bizottság ülésén, nálunk is felvetődik a gondolat, bá­tortalanul és megalkuvásra készen, hogy ta- i Ián valamit kellene csinálni ezzel a jóvá- i hagyott s a törvény szerint végrehajtandó sza­bályrendelettel. S érdemes megfigyelni: a hoz­zánemértésnek, a tájékozatlanságnak milyen vakmerő megnyilatkozásai támadnak ilyeukör a legszerényebb hangú javaslatra is. Hogy, tobzódik a tájékozatlanság, hogy farsangol a hozzánemértés akkor, amikor a legigazságo­sabb s a szociális és • financiális szempontból egyként leghelyesebb és legracionálisabb adó­nemre kell rácsapni. De ha már nem a^ják meg a tudománynak azt a tisztességet, hogy, igyekeznének legalább megismerkedni .tanítá­saival akkor, amikor »kapásból« minden hon­záérlés nélkül hozzászólnak a kérdéshez, leg­alább okuljanak annak példáján, akit maguk közül valónak tartanak. Ha a tudománynak nem adnak igazat, adjanak igazat Sipőcz Je nőnek. Mert ha Sipőcz Jenő nem destruktív, akkor talán nem destruktív az sem, amit Budapest polgármestere nyomatékkal sürget. A Népszövetség kitörő lelkesedéssel ünnepelte MacDonaldot kedd esti hatalmas békeüeszétíéért »A reformációs teremben még nem hangzott el ilyen őszinte békebeszéd« Leszerelés, döntőbíráskodás és a kisebbségi kérdés megoldása (Budapesti tudósítónk telefon jele n­i tése.) Genfből jelentik: A X. népszövetségi köz­j gyűlésnek ma volt az első nagy napja. Mai-Donald . angol miniszterelnök a délutáni ülésen bejelen­tett és nagy feszültséggel várt beszéde nemcsak a népszövetségi delegátusok körében keltett igen nagy hatást, hanem a közönség között is. Beszédében Németországnak a Népszövetségbe való belépéséből indult ki és rámutatott arra, hogy amikor Németország bevonult a reformációs terembe, változás állott be a világpolitikában. Az­után pontról-pontra ismertette a munkáskormány politikájának alapelveit, amelynek a leszerelés és a kötelező döntőbíráskodás elfogadása is két fő­motívuma. Emelt bangón jelentette be, hogy Anglia hajlandó a folyó ülésszakon a hágai jegyző­könyv kőtelező döniöbiráskodási záradékát aláirni, mire a közgyűlés kitörő lelkesedéssel ünnepelte MacDonaldot, csupán a franciák, a jugoszlávok és a lengyelek tartózkodtak a tetszésnyilvánítástól. Bejelentette, hogy a jövő héten visszavonják a Rijnavidék­rol a megszálló angol rsapatok első részét. Azután az egyiptomi kérdés rendezéséről beszélt és azt hangoztatta, hogy a népek felszabadítása olyan követelés, amit az angol nemzet önmagának állított fel. Rátért azután a kisebbségi kérdésre és azt mondta, hogy az európai nemzetek szellemi fokát az fogja megmerni, hogyan oldják meg ezt a problémát. A kisebbségi probléma sohasem fog el­tűnni, mert a nemzetek rétegeződését nem lehel eltüntetni. a kisebbségi kérdés megoldásúié! függ a béke fentartása és a többségi nemzetek helyzetének biztosítása is. — Bárhogy próbálják is Kurópa térképéi meg­j rajzolni — mondotta —, sohasem tudják elérni, ' tiogy olyan területeket alJkitsan.k ki, amelyeken • egye'len faj lakik. A megoldást abban kell keresni. hogy a vegyes lakosságú államok többsége telje­sítse azt az előjogát és kötelezettségéi, hogy ki­sebbségeinek jólétéről gondoskodjék. A többség­nek az az érdeke, hogy a kisebbség jól érezzfl magát és büszke legyen arra, hogy tagja annak AZ­államnak, amelyhez tartozik. Beszélt a palesztinai eseményekről és sajnálkozás­sal állapította meg, hogy milyen rengeteg áldozata van a vérengzésnek. Azt hangoztatta, hogy az angol hatóságoknak feladata a rend fentartásá­ról gondoskodni és hasonló események megismét­lését megakadályozni. Végül a Népszövetség gazdasági kérdéseiről be­szélt MacDonald és azt mondotta, hogy a védő­vámok rendszere minden országra súlyos terheket jelent. Csak a megszervezett szabad kereskedelem hozhat segítséget a munkanélküliséggel szemben. Beszédének vége a béke dicsőítése volt, hevesen támadta azokat az államokat, ame­lyeknek alapelve az egoizmus és katonaai hatal­mukat arra akarják felhasználni, hogy hegemó­niára törekszenek. — Amely állani katonai készülődéseket folytat — mondotta MacDonald —, arról biztosan fel­tételezhető. hogy háborút fog inditani. A közgyűlés MacDonaldot beszédének befejezé­sével viharosan ünnepelte. Beszéde a legyőzött államok képviselői között rendkívül kedvező hatást tett, a semlegesek pedig kijelentették, hogy a reformációs teremben még nem hang­zott el ilyen őszinte békebeszéd. MacDonald után Adatéi szólalt fel és bejelen­tette, hogy a japán kormány mindent meg fog tenni, hogy a tengeri leszerelést elősegítse. . Párisból jelentik: A jobboldali sajtó ugy véli, hogy Genfben folytatódik a Franciaország és An­golország közötti mérkőzés. A munkáskormány xalószinüleg ujabb követelésekkel lép fel és való­színűleg követeli, hogy a nemzetközi bank szék­helye Laaúaa feavi-o,

Next

/
Thumbnails
Contents