Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-29 / 221. szám

1920 szeptember 23. ÖÉLMAGYARÖRSZAG V7 ^fSmm^^mß^m ,fitt,. i •«>•• * .... íví i Sport negyedlik hahtoki mérkőzését iátsza a Bástya Budapesten Tegnap délután elutazott a Bástya Budapestre, hogy Kispest ellen lejátsza negyedik bajnoki meccsét. A mérkőzés ma délután a Sárkány-uccai pályán kerül döntésre. A Sárkány-uccai pálya nem ismeretlen a Bástya előtt, mert már sok nehéz meccset abszolvált ezen a nehéz sporttelepen. Nem egyszer győzött már itt a piros-fekete csapat éppen akkor, amidőn a legsúlyosabb helyzetben volt, de mindenkor nagyon nehéz volt a győzelem, mert Kispestnek lelkes, sőt fanatikus közönsége van, a kisméretű pálya pedig nehéz. Most ismét elég súlyos körülmények között veszi fel a harcot a szegedi csapat. Egy olyan együttessel fog itt szemben állni, aki épp olyan körülmények között kezdte meg az őszi szezont, mint a Bástya, akinek épp oly fontos a -pontszerzés, mint a szegedieknek. Lelkileg mindkét csapat egyformán depremia alatt áll, nyomja őket a szerencse szeszélyes játéka, a pech és ez bizony egy kissé megzavarja a nyugodt koncepciójú játékot. Az a kérdés, melyik együttes lud jobban uralkodni idegein, továbbá melyik együttes akcióit kiséri a szerencse. Tudásban, elfogulatlanság nélkül mondva, a Bástya áll elől. Egyénileg j Ss több standard játékos felett rendelkezik, I de mint együttes is összeforrottabb. Viszont nagy előny Kispestnek a honi pálya, a honi közönség. Mindent összevetve, nincs ennek a mérkőzésnek favoritja. A mérkőzés teljesen nyilt. Papírforma szerint a Bástya 1—2 gólos győzelme látszik valószínűnek. A csapatok összeállítása a következő: Bástya: Beneda — Kronenberger, Riesz — Tóth, Péter Wahl — Varga, Kitti,. Possák, Schwaríz, Solti. Kispest: Dénes — Rozgonyi, Dudás — Raiz, Purczfeld, Csendes — Senkey II., Paczolay, Petőcz, Konyor, Kiss. Emmerling sérülése miatt nem utazhatott a csapattal, a kiváló hátvédet a fiatal Riesz fogja helyettesíteni. A Tisza és a Csónakázó ma közös háziversenyt tart Szeged két ismert evezősegyesülele, a Tisza Szegedi Evezős Egylet és a Szegedi Csónakázó Egylet ma, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja közös háziversenyét. A nagyszerűnek ígérkező versenyen igen népes mezőnyök indulnak. Hz üt kicsinyített aSakban feemsifateff népszerű füzei a modern halozatiy telepnélkíili № B raoio ismerietését tartalmazza. Megtudható belőle hogyan építhet ilyen váltóáramú rádiókészüléket és miképen alakíthatja át könnyű és egyszerű módon egyenáramú telepes készülékét váltóáramú, telepnélküli készülékké. M 85 1 füzet ingyen kapható bármilyen ráifiszafciízMen. A start az úgynevezett »Líppay« lejárónál^ a cél pedig a »Regdon «-fürdő előtt lesz. A versenyszámok a következők: I. Szkiff (4 induló). II. Női négyes (2 induló). III. Négyes (6 indtüó). IV. Doublót (4 induló). V. Vegyes par-oir (3 induló, 1000 méteres táv). VI. Nyolcas (4 induló). A mai amatőrmérkőzések SzTK—UTC, Hunyadi-téri pálya. Biró: Vazér SzVSE—HTVE, Vasutas-pálya. Biró: Horváth. Zrinyi-KAC—MAK, KEAC-pálya. Biró: PeiényJ. KEAC-SzAK, KEAC-pálya. Báró: Béles. KTE—SzIKE, Kistelek. Biró: Hldvéger. Pataki Imrs, a szegedi BT tagja, fogja vezetni ma Kispest B)—VAC B)-mérkőzést, amelv mint előmérkőzés szerepel a Bástya—Kispest ligameccs előtt a Sárkány-uccai pályán. FISK PNEIJ t

a legoa&daságosablh. «63 jkcrzeli képviselet _ SCHWaRZ E. és FIA, SZEGED. "•C-ítT Telefon 12, lö-öQ. A szefjeái vásár alkalmára zománcáru és 1cony&afelszerelési UzleHemet &?i?»nös faonddal szereltem fel. Sincs tef»át arra semmi saílkséjj, az én nagyszerlten felszerelt raKidram melleit a vásárosoK silány zománcáruit vegye a szegem i. t. Közönség idegenektől. 395 Minden veoő. aki nálam a mosi következő vásár szombat, vasárnap, 3étif&, Kedd és szerdáiig bezárólag bármit is vásárai, annaK olcsó KiraKai áraimból Külön f© százalék Az ezen idő atatt eszközét vásárlások feészpéiflzz©! fizetendők. ^ 9 !ík m # A S A V & fp 2 ománcámháaa, &. köz* & ® O S Q» 1& í§ fi 1 ponti hmcsamok melleit. Könyvek Emil Ludwig könyve a háború előzményeiről Egymilliónyi halott, hárommilliónyi rokkant, sok százmilliárdnyi hadiadósság, lecsonkitott országok, ldpusztitott dinasztiák, elbírhatatlan aíSók, világbirodalmak összeomlása, egész földrész bolsevizilódása, mérhetetlenül felfokozódott fegyverkezés: íme nagyjából ez a mérlege annak az irtózatos bűnnek, amelv 1914 juliusában borította öt vildjrrész népét Hogy történt ez a rémség? Ki okozta ezt a világkatasztrófát? Kinek a lelkén szárad az embertelen nyomor, amely a világra szakadt? A világháború okait a felelős emberek viselt tettein keresztül adott egyéniségének leleplezése utján felderíteni: ez volt az a feladat, amelyre Emil Ludwig az uj könyvével, »Tizennégy juliusaa vállalkozott. A mai iró — historikus és publicista nemzedék soraiból erre á feladatra aligha akadhatott volna megfelelőbb ember, mint az az iró, akinek Napóleonról, II. Vilmosról, Bismarcról és egy sor más históriai személyiségről irott könyvei ma milliószámra forognak a világ minden nyelvén közkézén. A már-már dohosodó háborús akták porából a nyakatekert diplomáciai Szirtes Könyvek csavarodott mondatai közül a szerecsenmosdató memoároknak a felelősségeket üayesen elkenő sorai közül csak az ő, a sorok között is olvasni tudó nagy pszichológiai készsége és az oknyomozó históriairásban jártas tolla tudja az igazságot kihámozni, amely gyakran egészen halk lelki rezdül ésejí finom szövésű fátyolába burkolózik s igy rejti el a tömegek élői ijesztő szikár csontváz testét. Ludwig ott fogta meg a dolgot, ahol egyedül lehet hozzá közelférkőzni: nehogy az események és a történelem meghamisításával tehessen őt vádolni a hivatalos diplomáciai kiadványok valamint a felelős államférfiak és katonák memoárjai szövegéből kiválogatja azokat a tényeket cs mondatokat, amelyek döntően határozták el az események menetét. Ezeket szószerint való hűséggel közli és ehhez fűzi aztán a maga hol gnnyos interpretálását, hol keservesen igaz Ítéleteit, főként pedig — és ebben jelentkezik Ludwig nagy tudása — a mondatok mögött rejtőzködő egyéniségeknek megkapóan élethű, megdöbbentő vaíóságu portréit. Ludwig könyvet a ftévai Irodalmi Intézet hozta ki magyarul Supka Géza fordításában és bevezető tanulmányával, akinek a magyar kiadásnál való közreműködése annál is nagyobb jelentőséggel bír, minthogy már öt évvel ezelőtt megjelent, a világháború indítékait felejtő kötetében bizonyságát szolgáltatta annak, hogy az ös<«£es idevágó anyagot alapjában ismeri és kritikai következtetéseiben is Ludwigéhoz hasonló itétetvt vont le. Modern párnázott bútorok részletre is £££&!&!&