Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-20 / 213. szám

SZEGED. SzerketztOség: Somogyi ucco 32. L cm. Teletont 13—33.'KlndOhlvnlol, KOlMODKOnyvl&i 6S Jegyiroda : Aradi ucco S. Telefon: 300. ^ Nyomda • Löw Llpúl ucca 1». Telefon • 16-34. TOvíroll és levélcím: Délmagyaronzág Szeged. Péntek, 1929 szeptember 20 Ara 16 fillér V. évfolyam, 205. szám msm ELŐFIZETÉS: Havonta belyben 3-2«, vidéken Budapesten 3»öO, KUlHHdOn 0-40 pengő. - ügyes szám Ara hétkSz­nap 16, vasár- és Ünnepnap ?•» iltl. Hir­detéseid felvétele tarifa szerint. Megje­lenik. r»étfo kivételével naponta reggel. A keleti jóvátételek Románia és Jugoszlávia kölcsöneik kamatait és esetleg tőkéjét tartoznak visszatéríteni. Már most a békeszerződések ugy intézkednek, hogy se Ausztria, se mi nem kapjuk meg az átvett állami javakért járó összeget, hanem ezt jóvá­tételi számlánk javára irják és a jóvátételi összeg számszerű meghatározása alkalmával elszámolják. Az ismeretleneknek ebben a harcában a velünk szemben állóknak az érdekük az, hogy a jóvátétel összege minél magasabban és az elvesztett állami javak értéke pedig minél ala­csonyabban állapiitassék meg. Ma még tudni sem lehet, hogy mekkora számok fognak majd itt szerepelni. Egyetlen hozzávetőleges adat van csupán: az osztrák kormány mintegy hatmilliárd aranykoronára teszi azoknak az állami javaknak az értékét, melyek cseh, jugo­szláv, román és olasz tulajdonba kerüllek. Legalább ennyit vesztettünk mi is. Ha pe­dig ez igaz, akkor az emberi tisztességnek legcsekélyebb mértéke mellett sem lehet már tőlünk jóvátételt követelni Különösen nem lehet jogcime erre Csehországnak, amelynek területét egyáltalán nem érintette a háború és csak a háború utolsó hetében lépett be operettszerüen a hadviselők sorába. Sőt ha a konferencia becsületesen fogja fel hivatá­sát, akkor el kellene engedni még azt az évi tízmilliót is, amelyet egyedül mi fizetünk a jóvátételre kötelezett három keleti állam közül. A forma, ahogy ezt a konferenciát össze­hívták, nem valami biztató, mégis bizonyos reménységgel nézhetünk elébe. A hangulat Versailles, St. Germain és Trianon óta lénye­gesen megváltozott. Az olasz szakértők becs­lése reánk nézve elég kedvező és a francia lapok azt irják, hogy oktalan módon nem szabad a szanálás müvét, melyben a győztes nagyhatalmak résztvettek, tönkretenni. A mőfi, ahogy a német tárgyalásokat lefolytatták, szin­tén reményt nyújt arra, hogy meghívás ese­j tén, amire számitanunk kell, a kis­antant okveteilenkedéseilől eltekintve, ha nem is jóindulatu, de észszerű ál­lásfoglalásra számíthatunk- Talán remélnünk lehet még azt is, hogy a most meginduló tár­gyalások során a háború pénzügyi részét tel­jesen likvidáljuk. Kettős politikai gyilkosság Szófiában A nyílt uccán lőtték le a macedón szervezetek vezéreit Augusztus 31-én a hágai konferencián részt­*ett hatalmak képviselői egy jegyzőkönyvet írtak alá, amely mestermüve a diplomáciai köntörfalazásnak és a lényeg megkerülésének. Es a jegyzőkönyv az érdekelt és névleg fel­sorolt államokat arra szólítja fel, hogy két delegátust küldjenek ki az átengedett javak, a felszabaditási adósságok és az osztrák, ma­gyar és bulgár jóvátételi kötelezettségek meg­állapítása tárgyában Párisban összeülő bizott­ságba és ha, amennyiben, nézetünk szerint, ennek szüksége felmerül, mikor az ő érde­keikről van szó, az utóbbi államokat is szó­lítsák fel, hogy két képviselőjüket nevezzék meg. Jól méltóztassék figyelni: ezeket a cikor­nyásan felsorakoztatott szavakat nem mi ír­juk, ezek szószerint vannak benne a hágai jegyzőkönyvben. Az értelmük röviden az, hogy Németország után, melynek jóvátételi ügyét a Young-féle tervezet nyugvópontra juttatta, rendezni kell a békeszerződésből származó pénzügyi kérdéseket keleten is. A rendezés céljából összeülnek azok, akik tőlünk pénzt akarnak és csak amennyiben ők szükséges­nek látják, hívják meg a tárgyalásra azokat, akiktől pénzt akarnak. Ezek azonban még meghívás esetén sem állandó és egyenrangú tagjai a már összeült párisi konferenciának, hanem csak amennyiben az 6 érdekeik ke­rülnek szóba. Legjobb esetben külön fognak alkudozni velük és külön igyekeznek egyikből többet kicsikarni, mint a másikból. Legtöb­bet abból a Magyarországból, amely területé­nek és lakosságának kétharmadát elvesztette. Az elszámolás módja, amely szerint ez a konferencia dolgozni fog, majdnem olyan za­varos, mint a jegyzőkönyv megszövegezése és magyarázatra szorul. Kezdődik azon, hogy az utódállamok, amelyek Ausztriának és Ma­gyarországnak kisebb-nagyobb darabjait kap­ták, ezeken a területeken különböző állami Javakhoz, vasutakhoz, bányákhoz, középüle­lekhez, erdőségekhez stb. jutottak, melyeknek árát megtéríteni tartoznak, ők tehát nekünk adósaink. Ezzel szemben mi a békeszerződés értelmében a volt ellenséges államoknak szé­pítő kifejezés szerint jóvátétellel, a valóságban hadisarccal tartozunk. Ennek a hadisarcnak az összegét a békeszerződés később tisztá­zandó nyílt kérdésnek hagyta. Mi a szanálási kölcsön felvétele alkalmával arra köteleztük magunkat, hogy husz esztendőn keresztül, te­hát 1944-ig évenkint tizmilló aranykorona részletet fizetünk ennek a jóvátételi számlá­nak terhére. Ausztria, amely nálunk jobban tudott siránkozni és a franciáknál ügyesen re­volverezett a Németországhoz való csatlakozás politikájával, még nem fizetett semmit. Bul­gária a fizetéseire szintén moratóriumot ka­pott. Szemben áll tehát az elvesztett állami ja­vakért fizetendő ismeretlen nagyságú összeg a szintén ismeretlen nagyságú jóvátétel össze­gével. Komplikálódik ez a két ismeretlen kal­kuláció az ugjmevezett felszabaditási adós­ságok tételével, amely viszont a kisantant tagjait terheli a háború alatt nekik kölcsönö­ket nyújtó nyugati pénzhatalmasságokkal szemben. A két teljesen uj államnál, Cseh­országnál és Lengyelországnál a nyugati győz­tesek 75ü—750 millió aranykoronában fixi­rozták azt az összeget, melyet felszabadításuk költségei fejében nekik fizetni tartoznak, míg (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Szófiából jelentik: Csütörtökön este 9 órakor kettős politikai gyilkosság történt Szófia egyik uccáján. Két ismeretlen férfi számos revol­verlövést adott le három, egymással beszél­gető, uccán jerókelőkre. A három járókelő kö­zül kettő azonnal meghalt, egy pedig életveszé­lyesen megsebesült Az egyik halálos áldozat Barbaros György, aki intim barátja volt Pro­togerov tábornoknak, a macedón felkelők volt vezérének és exponált ellenfele Mihaj• lovnak, a macedón forradalmi bizottság ve­zérének. A másik lelőtt áldozat személyazo­nosságát még nem sikerült megállapítani. Az életveszélyesen sebesült a macedón felkelők szervezetének Ossop nevü vezére. A két me­rénylő elmenekült, csendőrség indult kere­sésükre. Szófiában a merénylet óriási izgal' mat keltett. Henderson angol külügyminiszter veselésével folytai fák a magyar—román közvetlen tárgyalásokat Genf, szeptember 19. A népszövetségi tanács ma délután tárgyalás alá vette az optánsügyben elő­terjesztett magyar kérelmet Henderson angol külügyminiszter, mint a kér­dés előadója, hangsúlyozta, hogy csak azt akarja bejelenteni, hogy érintkezésbe «épett ugy Magyar­ország, mint Románia delegátusá val, ak'ktől kér­déseire megfelelő válaszokat kapott. Amennyire a2 idő rövidsége és egyéb elfoglaltság megengedte, a válaszokat behatóan áttanulmányozta. Arra a meggyőződésre jutott, hogy a közvetlen tárgya­lások kilátást nyújtanak a megegyezésre. Ezért azt javasolja, hogy az érdekelt felek folytassák a közvetlen tárgyalásokat, még pedig az ö vezetése és segítsége mellett. Arra kérte a feleket, hogy kezdjék meg lehetőleg minél előbb az uj tárgyalásokat, valamely ké­sőbben megállapítandó helyen. Gróf Apponyi Albert a magyar kormány képviseletében az előadó elő­terjesztésére a következőket válaszolta: — Természetes, hogy Henderson javaslatát le­hetetlen visszautasítani. Az a tény, hogy egy ilyen elfoglalt államférfi, mint Henderson, behatóan fog­lalkozni óhajt ezzel a kérdéssel, már magában I véve is elégséges volna arra, hogy a javaslatot j elfogadja, de elfogadja a javaslatot azért is. mert I ebben ujabb lehetőséget lát arra, hogy a brit kül­ügyminiszter magas tekintélye és a pénzügyi bi­zottság segítsége mellett a tárgyalásokat kimozdít­sák a mostani holtpontról. Megjegyezte, hogy tel­jes egészében fentartja mindazokat a jogi fentar­tásokat, amelyeket a közvetlen tárgyalásokkal kap­csolatban a magyar kormány nevében állandóan hangsúlyozott. ,TituleSM) a román kormány nevében szintén érvényben tar­totta mindazokat a jogi fentartásokat, amelyeket eddig bejelentett. Bejelentette, hogy a román kor­mány emlékiratot fog benyújtani, amelyben pont­ról-pontra válaszol a magyar kormány legutóbbi beadványára. Ebben az emlékiratban a román kormány újból kifogja fejteni, hogy véleménye szerint a közvetlen tárgyalások minden keretek közt folyhatnak. Fnrugi khán, a fanács elnöke, köszönetet mon­dott a magyar és román delegátusoknak azért a békés és engedékeny szellemért, amelyről az elő­adói javaslat elfogadásával újból tanúságot tettek. A tanács ezután rátért a napirend többi pont­jának a letárgyalására. A 19. szakasz Genf, szeptember 19. A jogi főbizottságban ma délután tárgyalták a kinai delegátusnak azt a i«-

Next

/
Thumbnails
Contents