Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)
1929-09-20 / 213. szám
SZEGED. SzerketztOség: Somogyi ucco 32. L cm. Teletont 13—33.'KlndOhlvnlol, KOlMODKOnyvl&i 6S Jegyiroda : Aradi ucco S. Telefon: 300. ^ Nyomda • Löw Llpúl ucca 1». Telefon • 16-34. TOvíroll és levélcím: Délmagyaronzág Szeged. Péntek, 1929 szeptember 20 Ara 16 fillér V. évfolyam, 205. szám msm ELŐFIZETÉS: Havonta belyben 3-2«, vidéken Budapesten 3»öO, KUlHHdOn 0-40 pengő. - ügyes szám Ara hétkSznap 16, vasár- és Ünnepnap ?•» iltl. Hirdetéseid felvétele tarifa szerint. Megjelenik. r»étfo kivételével naponta reggel. A keleti jóvátételek Románia és Jugoszlávia kölcsöneik kamatait és esetleg tőkéjét tartoznak visszatéríteni. Már most a békeszerződések ugy intézkednek, hogy se Ausztria, se mi nem kapjuk meg az átvett állami javakért járó összeget, hanem ezt jóvátételi számlánk javára irják és a jóvátételi összeg számszerű meghatározása alkalmával elszámolják. Az ismeretleneknek ebben a harcában a velünk szemben állóknak az érdekük az, hogy a jóvátétel összege minél magasabban és az elvesztett állami javak értéke pedig minél alacsonyabban állapiitassék meg. Ma még tudni sem lehet, hogy mekkora számok fognak majd itt szerepelni. Egyetlen hozzávetőleges adat van csupán: az osztrák kormány mintegy hatmilliárd aranykoronára teszi azoknak az állami javaknak az értékét, melyek cseh, jugoszláv, román és olasz tulajdonba kerüllek. Legalább ennyit vesztettünk mi is. Ha pedig ez igaz, akkor az emberi tisztességnek legcsekélyebb mértéke mellett sem lehet már tőlünk jóvátételt követelni Különösen nem lehet jogcime erre Csehországnak, amelynek területét egyáltalán nem érintette a háború és csak a háború utolsó hetében lépett be operettszerüen a hadviselők sorába. Sőt ha a konferencia becsületesen fogja fel hivatását, akkor el kellene engedni még azt az évi tízmilliót is, amelyet egyedül mi fizetünk a jóvátételre kötelezett három keleti állam közül. A forma, ahogy ezt a konferenciát összehívták, nem valami biztató, mégis bizonyos reménységgel nézhetünk elébe. A hangulat Versailles, St. Germain és Trianon óta lényegesen megváltozott. Az olasz szakértők becslése reánk nézve elég kedvező és a francia lapok azt irják, hogy oktalan módon nem szabad a szanálás müvét, melyben a győztes nagyhatalmak résztvettek, tönkretenni. A mőfi, ahogy a német tárgyalásokat lefolytatták, szintén reményt nyújt arra, hogy meghívás esej tén, amire számitanunk kell, a kisantant okveteilenkedéseilől eltekintve, ha nem is jóindulatu, de észszerű állásfoglalásra számíthatunk- Talán remélnünk lehet még azt is, hogy a most meginduló tárgyalások során a háború pénzügyi részét teljesen likvidáljuk. Kettős politikai gyilkosság Szófiában A nyílt uccán lőtték le a macedón szervezetek vezéreit Augusztus 31-én a hágai konferencián részt*ett hatalmak képviselői egy jegyzőkönyvet írtak alá, amely mestermüve a diplomáciai köntörfalazásnak és a lényeg megkerülésének. Es a jegyzőkönyv az érdekelt és névleg felsorolt államokat arra szólítja fel, hogy két delegátust küldjenek ki az átengedett javak, a felszabaditási adósságok és az osztrák, magyar és bulgár jóvátételi kötelezettségek megállapítása tárgyában Párisban összeülő bizottságba és ha, amennyiben, nézetünk szerint, ennek szüksége felmerül, mikor az ő érdekeikről van szó, az utóbbi államokat is szólítsák fel, hogy két képviselőjüket nevezzék meg. Jól méltóztassék figyelni: ezeket a cikornyásan felsorakoztatott szavakat nem mi írjuk, ezek szószerint vannak benne a hágai jegyzőkönyvben. Az értelmük röviden az, hogy Németország után, melynek jóvátételi ügyét a Young-féle tervezet nyugvópontra juttatta, rendezni kell a békeszerződésből származó pénzügyi kérdéseket keleten is. A rendezés céljából összeülnek azok, akik tőlünk pénzt akarnak és csak amennyiben ők szükségesnek látják, hívják meg a tárgyalásra azokat, akiktől pénzt akarnak. Ezek azonban még meghívás esetén sem állandó és egyenrangú tagjai a már összeült párisi konferenciának, hanem csak amennyiben az 6 érdekeik kerülnek szóba. Legjobb esetben külön fognak alkudozni velük és külön igyekeznek egyikből többet kicsikarni, mint a másikból. Legtöbbet abból a Magyarországból, amely területének és lakosságának kétharmadát elvesztette. Az elszámolás módja, amely szerint ez a konferencia dolgozni fog, majdnem olyan zavaros, mint a jegyzőkönyv megszövegezése és magyarázatra szorul. Kezdődik azon, hogy az utódállamok, amelyek Ausztriának és Magyarországnak kisebb-nagyobb darabjait kapták, ezeken a területeken különböző állami Javakhoz, vasutakhoz, bányákhoz, középülelekhez, erdőségekhez stb. jutottak, melyeknek árát megtéríteni tartoznak, ők tehát nekünk adósaink. Ezzel szemben mi a békeszerződés értelmében a volt ellenséges államoknak szépítő kifejezés szerint jóvátétellel, a valóságban hadisarccal tartozunk. Ennek a hadisarcnak az összegét a békeszerződés később tisztázandó nyílt kérdésnek hagyta. Mi a szanálási kölcsön felvétele alkalmával arra köteleztük magunkat, hogy husz esztendőn keresztül, tehát 1944-ig évenkint tizmilló aranykorona részletet fizetünk ennek a jóvátételi számlának terhére. Ausztria, amely nálunk jobban tudott siránkozni és a franciáknál ügyesen revolverezett a Németországhoz való csatlakozás politikájával, még nem fizetett semmit. Bulgária a fizetéseire szintén moratóriumot kapott. Szemben áll tehát az elvesztett állami javakért fizetendő ismeretlen nagyságú összeg a szintén ismeretlen nagyságú jóvátétel összegével. Komplikálódik ez a két ismeretlen kalkuláció az ugjmevezett felszabaditási adósságok tételével, amely viszont a kisantant tagjait terheli a háború alatt nekik kölcsönöket nyújtó nyugati pénzhatalmasságokkal szemben. A két teljesen uj államnál, Csehországnál és Lengyelországnál a nyugati győztesek 75ü—750 millió aranykoronában fixirozták azt az összeget, melyet felszabadításuk költségei fejében nekik fizetni tartoznak, míg (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Szófiából jelentik: Csütörtökön este 9 órakor kettős politikai gyilkosság történt Szófia egyik uccáján. Két ismeretlen férfi számos revolverlövést adott le három, egymással beszélgető, uccán jerókelőkre. A három járókelő közül kettő azonnal meghalt, egy pedig életveszélyesen megsebesült Az egyik halálos áldozat Barbaros György, aki intim barátja volt Protogerov tábornoknak, a macedón felkelők volt vezérének és exponált ellenfele Mihaj• lovnak, a macedón forradalmi bizottság vezérének. A másik lelőtt áldozat személyazonosságát még nem sikerült megállapítani. Az életveszélyesen sebesült a macedón felkelők szervezetének Ossop nevü vezére. A két merénylő elmenekült, csendőrség indult keresésükre. Szófiában a merénylet óriási izgal' mat keltett. Henderson angol külügyminiszter veselésével folytai fák a magyar—román közvetlen tárgyalásokat Genf, szeptember 19. A népszövetségi tanács ma délután tárgyalás alá vette az optánsügyben előterjesztett magyar kérelmet Henderson angol külügyminiszter, mint a kérdés előadója, hangsúlyozta, hogy csak azt akarja bejelenteni, hogy érintkezésbe «épett ugy Magyarország, mint Románia delegátusá val, ak'ktől kérdéseire megfelelő válaszokat kapott. Amennyire a2 idő rövidsége és egyéb elfoglaltság megengedte, a válaszokat behatóan áttanulmányozta. Arra a meggyőződésre jutott, hogy a közvetlen tárgyalások kilátást nyújtanak a megegyezésre. Ezért azt javasolja, hogy az érdekelt felek folytassák a közvetlen tárgyalásokat, még pedig az ö vezetése és segítsége mellett. Arra kérte a feleket, hogy kezdjék meg lehetőleg minél előbb az uj tárgyalásokat, valamely későbben megállapítandó helyen. Gróf Apponyi Albert a magyar kormány képviseletében az előadó előterjesztésére a következőket válaszolta: — Természetes, hogy Henderson javaslatát lehetetlen visszautasítani. Az a tény, hogy egy ilyen elfoglalt államférfi, mint Henderson, behatóan foglalkozni óhajt ezzel a kérdéssel, már magában I véve is elégséges volna arra, hogy a javaslatot j elfogadja, de elfogadja a javaslatot azért is. mert I ebben ujabb lehetőséget lát arra, hogy a brit külügyminiszter magas tekintélye és a pénzügyi bizottság segítsége mellett a tárgyalásokat kimozdítsák a mostani holtpontról. Megjegyezte, hogy teljes egészében fentartja mindazokat a jogi fentartásokat, amelyeket a közvetlen tárgyalásokkal kapcsolatban a magyar kormány nevében állandóan hangsúlyozott. ,TituleSM) a román kormány nevében szintén érvényben tartotta mindazokat a jogi fentartásokat, amelyeket eddig bejelentett. Bejelentette, hogy a román kormány emlékiratot fog benyújtani, amelyben pontról-pontra válaszol a magyar kormány legutóbbi beadványára. Ebben az emlékiratban a román kormány újból kifogja fejteni, hogy véleménye szerint a közvetlen tárgyalások minden keretek közt folyhatnak. Fnrugi khán, a fanács elnöke, köszönetet mondott a magyar és román delegátusoknak azért a békés és engedékeny szellemért, amelyről az előadói javaslat elfogadásával újból tanúságot tettek. A tanács ezután rátért a napirend többi pontjának a letárgyalására. A 19. szakasz Genf, szeptember 19. A jogi főbizottságban ma délután tárgyalták a kinai delegátusnak azt a i«-