Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-18 / 211. szám

SZEGED. Srerkeirlöséq: Somogyi ucca 32. L em Teleion: 13-33.-Klad6blvntal, IcHIctOiikOnyvtAi ét Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon : 306. - Nyomda : Lrtw Llpól ucca ÍO Telefon - 16-34. «»«»«< » Szerda, 1929 szeptember IS Ara 16 fillér V. évfolyam, 203. szóm mmaamamm ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-2U, vidéken és Budapesten 3-60. kUlfOldHn 6-40 pengő. — Egyes szóm éra hélltíírnap 16, vasár- és Ünnepnap - 4 ml. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megjelenik rtélfO kivételével naponta reggel. A város és a vármegye A közigazgatási bizottság újra elhatározta, hogy feliratot intéz a kormányhoz, a Szeged—bajai müut hiányzó szakaszának elkésejtése érdek^pen. | . — Ha nem tévedünk, éppen 28 éve annak, hogy ezt a műutat elkezdték _épiter.i, éppen 28 éve annak, hogy késlekednek elkészíteni azt a 12 kilométeres útszakaszt, amelyiknek befejezetlensége ezt az utat csak az egymásközti, helyi forgalom lebonyolítására teszi alkalmassá. de aminek kiépitése nélkül ez az országút az országos forgalom lebonyolításánál számba sem jöhet. Tudomásunk van arról, hogy nemrégen az érdekelt tulajdonosok s Dorozsma község képviselőtestületének kiküldöttei eljártak a megyei hatóságnál, az alispánnál s a főispánnál is s kijelentvén, hogy úgy Dorozsma község, mint az érdekeltség az utépilés költségének jelentékeny részét magára vállalja, kérték a vármegye vezetőit, hogy az utépités ügyét legalább a megyegyülés tárgysorozatába vegyék fel. A kormányt képviselő főispán s a megyét képviselő alispán teljesen azonos választ adtak a deputációnak: hiába vállalja magára a költség egy részét Dorozsma cs hiába vállalja magára a költség másik részét az érdekeltség, a megye még tárgyalni sem kivánja ezt a kérdést, mert ennek az útnak kiépitése Szeged felé irányítaná a forgalmat, Szeged számára pedig a megye nem épit utat akkor sem, ha a megyének egyetlen fillérjébe sem kerülne az ut Ilyen előzmények után határozta el tegnap * közigazgatási bizottság, hogy a — megyei hatóságokat is meg fogja keresni: indítson a várossal együtt akciót a hiányzó útszakasznak kiépitése érdekében. Hogy a megyének mi lesz a válasza — szóban, vagy cselekvésben, az egyremegy, — az nem kétséges, de hogy Szeged urainak tájékozottságáról nem lesz hízelgő véleményük, abban sem lehet kételkedni. Mi állította igy szembe a vármegyét Szeged «'árossal? Annak a nem eléggé" megfontolt mozgalomnak kezdeményezése, mely Csongrádmegye rovására akart uj megyét kikanyarítani Szeged körül. A vármegyének idegességét kétsegfflénűl nagy mértékben fokozza a kultuszminiszter urnák az az álláspontja is, mely Szeged város fejlődését a vármegye egy részének s a vármegye egyes községeinek Szegedhez való csatolása nélkül el kcpzeTu elonek §em tartja. Ez a kultuszminiszteri koncepció — mint a Délmagyarországban megjelent nyilatkozatokból megállapítható volt, — azok körében sem keltett osztatlan örömet és helyeslést, akik egyébként a legteljesebb mertékben meg vannak arról győződve, hogy a kultuszminiszter ur a város javát kivánja ennek a gondolatnak felvetésével is szolgálni. Ami}[ azonban egyfelől ennek az ötletnek felvetése semmivel sem hozott bennünket közelebb a terv megvalósulásához s még ahoz sem, hogy az ötletből terv legyen, addig másfelől a vármegye ellenérzését olyan nagy mértékben erősítette meg, az ötlet magát a várost a vármegye előtt olyan ellenségessé tette, hogy a közérdek szempontjai is vereséget szenvednek a megyei hatóságok előtt, ha ugy látják, hogy ezeknek a szempontoknak érvényesülése szolgálná a várost, vagy szolgálná a várost is. Abban mindnyájan egyetértünk, hogy ennek a müutnak, melyből - már csak tizenkét kilométer hiányzik, teljes kiépitése elsőrendű érdeke Szegednek is. Szeged és Baja között a közvetlen vasúti forgalmat fájdalmasan idegen országhatár szakítja meg, az országutat pedig megtöri egy kiépítetlen szakasz. Szeged és Baja között nincs közvetlen vasúti összeköttetés, de nincs egyenes utja a kocsi- és autóközlekedésnek sem. Nem tudjuk, hogy a közvetlen vasúti összeköttetés megteremtése érdekében megtörténnek-e a szükséges intézkedések, az intézkedésre hivatottakat elégszer s a kellő módon figyelmeztetik-e a helyhatóságok és érdekképviseletek? De azt látjuk, hogy az országút közvetlen kapcsolatának kiépítését nem kellő módon és nem kellő helyen szorgalmazzák. Előbb ellenségessé tették velünk szemben a vármegyéi, azután a vármegyét kérjük fel együttes akcióra olyan terv számára, amelynek megvalósulása a vármegye vezető köreinek, lehet hogy elfogult véleménye szerint inkább szolgálná Szeged érdekét, mint a vármegyéét. Abban mindnyájan egyetértünk, hogy a várost mai gazdasági elzárkózottságából ki kell emelni s legalább annyi gazdasági tápterületet kell hozzá kapcsolni okos forgalmi politikával, mint amennyit a vis major elragadott tőle. Ebben a szituációban azonban, ugy véljük, a városnak nem az az érdeke, hogy köröskörül ellenséges érzések emeljenek köré falat, hanem az, hogy barátságos érzés fogadja barátságos közeledését mindenfelé. Ha Szentes messze van is tőlünk, ne gondoljunk hetykén arra, hogy a vármegye is messze van. A város belterületétől két kilométerre már a vármegye kezdődik s negyven kilométerre még két irányban is városi földeken járhatunk. Több tapintat, több figyelem, több » körültekintés nem ártana a város diplomáciai | érinkezésében sem. Óriási iüxvésss §ulli kikötőben Felrobbant egy 250.000 literes benzintartály (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Alig néhány hete, hogy a hullt halpiacon óriási tűzvész pusztított, amely teljesen tönkretette a híres angol tengeri halkikötőt. Kedden ujabb tűzvész dühöngött egy másik negyedében. Az Angol-American Oil Compagnienak felrobbant egy benzintartálya, amelyben 250.900 IHer benzin volt. A robbanás ereje megrázkódtatta a közeli házakat, a tartály vasdarabjait 5—600 méterre hajigálta el. A tűzoltók az égő benzint nem tndják megközelíteni, úgyhogy meg kell várni, mig a benzin elég. A kikötőben horgonyzó petróleum ha< jókat a nyilt tengerre vitték. Az anyagi kár óriási,, Farinaeei as olass 1 rockij Hagy elégedetlenség a fasiszta pártban a nagytanácsi tagotc számánaK csöklteníése miatt Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Milánóból jelentik: A fasiszta nagytanács reformja, amelyet Mussolini szombati beszédében jelentett be, a fasiszta pártban nem talált kedvező fogadíatásra. A fasiszta nagytanács tagjainak csökkentésével Farinaeei képviselő, a fasiszta párt volt főtitkára, a fasiszta rezsim legfelsőbb szervezetéből kiesik. Farinaeei a felsőolaszországi fasiszták vezére, Cremona és környékén nagy népszerűségnek örvend és most ugy emlegetik, mint az oiasz Trocki]». A fasiszta párt egy része nagy elkedvcilrnedéssel fogadta a reformot, miután az eddigi 52 nagytanácsi tag közül alig 25 tartja meg tagságát. Az uj fasiszta nagytanács szeptember 30-án tartja meg ülését, amelyen a kizárt tagok már nem jelennek meg. es az asif a tengeri leszerelési konferesicia szsufielvélieít (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Genfből jelentik: Az öt tengeri hatalom között a leszereiési konferenciával kapcsolatban ugyanolyan vetélkedés indult meg, mint a hágai konferencia előtt A franciák és az angolok ismít nem tudnak megegyezni a konferencia színhelyében. Az angolok álláspontja az, hogy a konferenciát decemberben Londonban kell megtartani, ezzel szemben a franciák azt hangoztatják, hogy a flottaleszerelés megvitatása a Népszövetség hatáskörébe tartozik és igy a konferencia szinhelvének Genfet kell választani, November í~én tízezer francia katona hagyfa el a Rafiaavldéket Paris, november 17. A Havas Iroda tegnapi jeI leütésével ellentétben arról értesül a Petit PaÍ

üsien, hogy a második rajnavidéki zóna kiürítése már november elsején befejeződik és hogy összesen tízezer francia katona hagyja el a második zónát. Párisból jelentik: A jobboldali sajtó aggodalommal állapítja meg. hogy a Saar-vidéken a nagvnémet propaganda ujult erővel működésbe jött. A saarbrückeni áruházak kirakataiból a »legújabb párisi divat« felírásokat eltávolították és helyükbe az árucikkekre kiakasztották a »valódi német gyártmány» kiirásokat. A német szocialista párt hivatalos lapja a kiürítési tárgyalások híre után kevéssel cikket közölt, amely igy végződik: ».4 franciáknak, akik a kiürítésnél utolsók maradnak, jó lesz majd sietniük, mert különben a kutyák fognak majd a sarkukba harapni.c Az Intransigeant jelenti, hogy a saarvidéki lakosság 800.000 németje közül csak 24.000 a nagynémet, de ezek terrorizálják a többséget. A nagynémet propagandát Rüchlitig német nagyiparos vezeti.