Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-17 / 210. szám

1929 szeptember 17. DfiLMAGVARORSZÁG Budapesti megjelenés mun ftDlI • • a női Chaplin elöl/.' USiíM UríílLLU grandiózus vlcláiék» srerdo. c.sUiörlök Belvárost Moziban Bujdosó jegyesek I GEORGE G'BRIENa leW?Cs,ar 1 szerda. cslitiírjö* Korxö Mosiban Csak egy éjszakára...! Nem reprizt| srnaasBíBMBBBBasaBBBKaíiHMBiiw Jakab Lafos emlékezés a gyorsírók egyesületében Megtartották a liszlujiíást (A Délmagyarország munkatársától.') Nemcsak a szegedi gyorsírók emléknapja volt vasárnap délután, hanem az ország gyorsírói is megemlékeztek a magyar gyorsírók egyik legnagyobb alkotójáról, Jakab Lajosról. Ugyanakkor, amikor Szegeden összejöttek Jakab Lajos tisztelői, a fővárosban is, Győrött is emléknapot tartottak és áldoztak a kulturember emlékének. A Szegedi Gyorsírók Egyesülete vasárnapi" emlékezésén megjelentek dr. Traeger Ernő, a gyorsirási ügyek kormánybiztosa, vitéz dr. Szabó Géza városi tanácsnok, dr. Plcskó Zoltán főfelügyelő, a Duna—Száva vasutigazgatóság képviseletében, amelynek Jakab Lajos főfelügyelője volt, Jakab Lajos özvegye és gyermekei: dr. Ranschburg Nándorné, dr. Fischer Emiiné, Jakab Lajos és Árpád, özv. Thomay Józsefné, Thomay Béla törvényszéki biró, a Makói Gyorsírók Egyesülete képviseletében dr. Galamb ödön tanár, az országgyűlési gyorsiróirodát dr. Pap Sándor titkár képviselte. Dr. Széli Gyula megnyitó beszédében rámutatott arra a kulturális hatásra, amelyet Jakab Lajos másfélévtizedes szegedi munkássága erre a városra gyakorolt, ismertette Jakab Lajos vonzódását Szegedhez és azt az értékes munkásságot, amelyet ittmükődése alatt kifejtett. Dr. Traeger Ernő kormánybiztos mondotta el ezután emlékbeszédét. Szavaiból kiérzett a hála, a kegyeletes emlékezés és a soha nem szűnő elismerés kifejezése. Ecsetelte a nagy kulturharcos tevékenységét, amidőn a még alig munkált talajon hatalmas és maradandó palotáját építette fel a Bztenografiának. Dr. Katona Dávid ügyvezető-igazgató emlékezett ezután Jakab Lajosról, a piarista gimnázium lelkesülő gyorsírás tanáráról. Arról a vonzóerőről beszélt, amellyel Jakab Lajos hatni tudott mindenkire, aki őt gyorsirási ügyekben felkereste. Jakab Lajos volt a gyorsírók paterfamiliasa — mondotta —, Jakab La jos ' háza volt a domus familiae, ahol állandóan összejöttek a szegcdi gyorsírók és Jakab Lajos szive volt az a bástya, amely befogadta a gvorsirók apraját-nagyját Ezután felolvasták dr. Gopcsa László emlékezőíevelét, majd Kozma Bernát és a Győri Gyorsírók-őr emlékezéseit ismertették. Szünet után az egyesület évi rendes közgyűlése következett, amelynek, során Eckerdt Elek főtitkár számolt be az egyesület nagyarányú munkásságáról. Köszönetét fejezte ki a közgyűlés a szegedi sajtónak, amely minden alkalommal a legnagyobb készséggel karolja fel a gyorsírás terjesztésének és fejlesztésének ügyét és megnyitja hasábjait a cél érdekében. Köszönetet mondott a közgyűlés a kereskedelmi és iparkamarának, amely dísztermét állandóan átengedi az egyesületnek gyűlései tartására. Ezután a zárószámadásokat és a költségelőirányzatot állapították meg, majd dr. Pap Róbert elnöklésével megtartották a tísztujitást. Egyhangú lelkesedéssel választotta meg a közgyűlés az egyesület elnökévé dr. Széli Gyula felsőházi tagot. Dr. Széli Gyula megköszönte a közgyűlés bizalmát és javaslatára a tisztikar igy alakult: alelnökök: dr. Tóth Imre, dr. Pap Róbert, ügyvezetőigazgató: dr. Katona Dávid, főtitkár: Eckendt Elek, titkár: dr. Schöffer János, jegyzők: Domonkos Kálmán és Juhász Endre, ügyész: dr. Komis Béla, pénztáros: Barta Teréz, ellenőr: Komáromi Mária, könyvtárosok: dr. Dukovics Lőrinc és Krause János, háznagy: Országh József, előadó: dr. Katona Dávidné. Választmányi tagok: dr. Bach Imre, dr. Rohdaneczky Imre, dr. Boross Dezső, Bujár Károly, dr. Csonka Miklós, ifj. dr. Dobay Gyula, Dolch Anna, Grosz Marcell, Gönczi Elek, Hegedűs Antal, dr. Holló Samu, dr. Kall Károly, dr. Kappel Gyula, dr. Kállai Emil, Kertész János, dr. Magyar István, Neufeld László, dr. Révai József, Salzer István, dr. Simkó Elemér, Stark István, Szabó Klára, Szász János, dr. Szigeti Sándor, Szilber Dezső, dr. Szilágyi Béla, Szilágyi István, dr. Török Gábor, dr. Vadász Imre, dr. Vas Zoltán József, Vértes Miksa, Weisz Vilmosné sz. Fürst Sári. A felügyelőbizottság tagjai: Gábor Arnold, Kroó Ferenc, dr. Varga Kálmán, Weisz Milán, Wihnalek Ferencné. Unalmában kt akarta siklatni az orosházi és a vásárhelyi személy vonatos (A Délmagyarország munkatársától.) Bereck Bálint hódmezővásárhelyi gazdasági cseléd áprilisban a Vásárhely—kutasi vasútvonal mellett őrizte gazdája sertéseit. A csendes foglalkozás mellett azonban másfajta szórakozásra vágyott. A síneken babrálgatott, majd a talpfából kiszedte a tartócsavarokat és a sinek ütközőközébe helyezte. Egy csavart ugv helyezett el a sinen, hogy a vonat kerekének könnyű legyen a csavar fejére felszaladni. Két ilyen építményt állított össze: a vásárhelyi és az orosházi személyvonat pályájára. Mikor munkájával készen volt, mint aki jól végezte dolgát, leült a sinek mellé és ugy várta a fejleményeket. Tíz órakor jött az orosházi személyvonat és keresztül is ment a csavarokon minden baj nélkül. A mozdonyvezető azonban észrevette, hogy valami baja van a pályának, azért a legközelebbi őrháznál leszólt a pályaőrnek, aki azonnal kiment és ráakadt Bereck Bálint veszedelmes játékára. A gyanú azonnal Bereckre terelődött, aki a csendőrök előtt bevallotta tettét és azzal védekezett, hogy nem akart ő ezzel senkinek sem kárt okozni. A szegedi törvényszék Hábermann-tanácsa hétfőn vonta felelősségre a legényt kétrendbeli közveszélvü rongálás címén. Bereck a tárgyalás során nem tagadta, hogy szándékosan készített a személyvonatok elé olyan akadályt, amelyek könnyéül kisiklathatták volna a vonatokat. Mentségül azt hozta fel, hogy nem tudta, hogy ezáltal szerencsétlenséget idézhetett volna elő. Tettét azért követte el, mert nagyon unatkozott és szórakozásra vágyott. A törvényszék kihallgatta Kószó Pál pályaőrt is, aki vallomásában elmondotta, hogy Bereck Bálint elfogatásakor azt mondotta, hogy csinytevésböl szedte ki a csavarokat. Vida Vilmos pályafelvigyázó szerint ha a vonat gyorsabban megy, okvetlenül kisiklik. Dr. Balassa István védőbeszéde után a törvényszék meghozta Ítéletét, mely szerint Berecket kétrendbeli közveszélyü rongálás bűntettében bűnösnek találta és ezért négyhavi fogházbüntetésre ítélte. Bereck Bálint enyhítésért feiebbezett. Megérkeztek kötöttáru különlegességek köbét, mellény, pullower, (umper és coslUmükben w Óriási -választék, mese olcsó árak! POLLAK TESTVÉREKYff:"^ Három hónap alatt 1118 bűncselekmény történt Szegeden A rendőrség jelentése (A Délmagyarország munkatársától.) A közigazgatási bizottság hétfőn délután tartott ülésén a város közrendészetéről érdekes beszámoló jelentést terjesztett elő Buócz Béla rendőrfőtanácsos. A jelentés szerint a rendőrség az elmúlt három hónap alatt is rendszeresen megtartotta a heti gépjármű és vezetői vizsgálatokat A vizsgálat eredményeképen 26 személy-, 12 teherautóra, 42 motorkerékpárra és 2 autóbuszra adott ki forgalmi engedélyt. A forgalomból kivontak 11 személy-, 6 teherautót, 1 motorkerékpárt Ellenőrzési szemlét nyolc esetben tartottak. Tulajdonosváltozás 172, kerületváltozás 104 esetben történt A bérautók jelenlegi száma Szegeden 92, az autóbuszoké 26. Gépjárművezetői vizsgálatra 304-en jelentkeztek, akik közül 8 volt ismétlő. A vizsgázók közül 14-et utasítottak ismétlői vizsgára. — A közönség rendelkezésére "54 egyfogatú és 12 kétfogatú bérkocsi áll. Uj kerékpárrendszámot 663-at adtak ki. — Közlekedési baleset 54 esetben fordult elő, amelyek közül 2 halálos, 3 súlyosabb természetű, 36 könnyebb sérülés, 6 sérülésnélküli volt. — Uj útlevél iránt a három nyári hónap alatt 955 kérelmet terjesztettek elő. A kapitányság bejelentő hivatalánál 10.345 belföldi és 1834 külföldi jelentette be magát, viszont eltávozását 10.174 belföldi és 1757 külföldi jelentette. Szállodai kiés bejelentés 9306 volt. Külföldről (SHS területről) két személy költözött be, kiköltözés nem volt. — A közbiztonsági állapot kielégítő volt Nevezetesebb bűncselekmény junius 13-án fordult elő, amikor is Rózsa András Királyhalom 174. szám alatti lakost a búzában leszúrva találták. Rövid nyomozás után a tetteseket Gárgyán Ádám, Csóti József és Csányi Pál személyében kiderítette. Előfordult 1118 bűncselekmény, amelyek kö- | zül 758 esetben eredményes volt a nyomozás, 182 cselben folyamatban van és 178 eredménytelen. A bűncselekmények közül az ember élete és testi épsége ellen 116 irányult, ezek közül halálos kimenetelű 1 volt Vagyon elleni bűncselekmények száma 698, amelyek közül lopás 428 volt. öngyilkosok száma 39, eltűnteké 84, baleset 588 fordult elő, a balesetek közül 10 volt halálos kimenetelű. Az előfordult bűncselekményekkel kapcsom latban 64.771 pengő 60 fillér kárt jelentettek be, amelveknek najgyrésze a nyomozás során megtérült. — Kommunista irányú mozgalom nem volt. Sztrájk sem fordult elő. Bejelenteltek 72 gyűlést, amelyek közül 3-at nem engedélyezett a rendőrség, 2-őt nem tartottak meg. Politikai jellegű gvülés 19 volt, a többi gyűlés kizárólag gazdasági és kulturális jellegű volt. Véres hajnali szurkálás az Alföldi~uccában (A Délmagyarország munkatársától.) Egy két évvel ezelőtti pofon miatt véres verekedés játszódott le vasárnap hajnalban az Alföldi-uccábtn lévő Vecscrnyés-vcndéglő előtt. Záróra után meglehetősen italos állapotban "indult hazafelé Császár József 26 éves malommunkás. Az ucca végére ért, amikor összetalálkozott egy ismeretlen férfivel, aki őt megtámadta és egy éles késsel halántékon szúrta. Császár segélykiáltására többen odarohantak, de az ismeretlen szurkáló eltűnt. Császárt, akinek fejéből erősen patakzott a vér, a közkórházba szállították, ahol megállapították, hogy állapota rendkívül súlyos, életveszélyes. A rendőrség a kora reggeli órákban kihallgatta Császárt, aki semmire sem emlékezett. A rendőrseg erélyes nyomozás ulán 10 órára megtalálta a tettest, Németh István napszámos személyében. Németh a rendőrség előtt azt vallotta, hogy Császárt azért szúrta meg, mert az két évvel ezelőtt pofonütötte a bátyját. Aranyüiia s F. Molnár Bélámé, Kölcsev u. 7. Uj «kszerek keszi lése, légi ékszdek javítása, EzüsiőJrés és aranyozás! I

BELVÁROSI MOZI Szeptember 17-én Kedden i A radzsa menyasszonya. Napkeleti történet S felvonásban. Főszereplő; Azonkívül: Msmansu Rai. Burleszkek. rriüadlsok kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor KORZÓ MOZI Szeptember 17-én Kedden A végzetes randevú. Naevvtlági történet 6 telTo^ásban. Ffl—:ÖHve Bordere. Burleszkek és üermészefi felvételek. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és Ünnepnap 3. 5, 7, 9 óraker.