Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-15 / 209. szám

192D szentem ner Trf. nf 4r.V » • O M „Szegény muzsikusok Nyilatkozat és válasz a nyilallt ozaira i I* Az Országos Magyar Zenész Szövetség szegedi csoportjának vezetősége az alábbi nyilatkozat közlésére kérte fel szerkesztőségünket: A b. lapjuk vasárnapi számában »Szegény muzsikusok« cimen az Országos Magyar Zenész Szövetség budapesti központjának a beszélőlilm behozatala ellen hozott határozatáról cikk jelent meg, mely a zenész szövetség állásfoglalását kedvezőtlen világításban tünteti fel. Ezzel szemben bátorkodunk a budapesti gyűlésen és Szeredi Gusztávtól a Zenészek Lapjá-ban e tárgyban felhozott érvekből egynéhányat idézni: »Távol áll az a szándék a szövetségtől, hogy a technika fejlődését megakassza. A technika fejlődjék, de a technikának a művészethez semmi köze, mert a művészetet nem lehet mechanizálni. A művészet, zene, nem az anyag alkotása, hanem a léleké. Ahol pedig gép van. ott nincs lélek s ahol nincs lélek, ott nincs művészet, zene. Igaz, hogy nem lehet az országot az ujitások elől elzárni, — azonban legyenek azok olyanok, amelvekl'ő! hazánknak és lakosságának előnye származik. Minden földrésznek, minden országnak megvannak a saját életfeltételei. Ha a behozott ujiiások az életfeltetelek jobbá alakulását akár kulturális, akár gazdasági tekintetben előre juttatják, akkor utat kell nyitni annak, de tiltakozni kell az olyan ujitás ellen, mely helyzetünket még súlyosabbá teszi. Már pedig 600 zenész kenyere talán van olyan fontos kérdés gazdasági szempontból, néhány idegen külföldi dollármilliomosnak megélhetésünket veszélyeztelő üzleti érdekével szemben, hogy ez ellen a legerélyesebben tiltakozzunk, sőt a társadalmat is megmozgassuk, hogy ez a megmozdulás egy csomó i egzisztenciát és a magyar földet a maojiar { kultúrának megmentse.» j Ami pedig az emiitett cikk végén felhozott j és a rádió utján is közismert két zenedarabot illeti, tisztelettel megjegyezzük, hogy az ilyen beállítás, mintha ez a két darab merítené ki a mozizcnemüsort, sok ambiciózus zenész érzékenységét érinti, azokét, akik fáradtságot nem ismerve szolgálják a kulturát. Hogy a mozgóképszínházakban ma már milyen változatos és nívós zenei műsorok vannak, annak megítélését nyugodt lélekkel a nagyközönség Ítéletére bizzuk. II. A nyilatkozatra Tonelli Sándor dr., aki a »Szegény muzsikusok« cimü cikket irta, a következőket válaszolja: Nagyon sajnálom, ha bárki Is félreértette, vagy félremagyarázta a múlt vasárnap megjelent cikkem intencióját. Hogy ez megitat ne történhessék meg, idézem a nyilatkozattal szemben cikkemnek egy mondatát: »A valóság az, hogy kezdetben minden technikai ujitás tökéletlen. Valóság az is, hogy a technikai ujitások kezdetben eltolódásokkal járnak és több-kevesebb embernek veszik el a kenyerét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ilyen újításoknak akármilyen indokkal az útjába lehetne állani.« Egyebet most sem mondhatok, legfeljebb még néhány példával alátámaszthatom ezt a megállapításomat. A könyvnyomtatás feltalálása idején a kódexek írása és rajzolása nagyon kifejlett és csodás technikával dolgozó művészet volt, mégis megbukott a kezdetben tökéletlen és egyáltalán nem művészi könyvnyomtatással szemben. A takácsok elpusztították az első szövőszéket, de ma a szövőszékek annyi embernek adnak kenyeret, amennyiről a rombolók álmodni sem mertek. A vasút forradalmat idézett elő a fuvarosok világában, akik féltették kenyerüket és ma sokkal több fuvaros szállít a vasúti állomásokra, mint annak idején egyik városból a másikba. Az autótaxi feleslegessé tette a konflist, de senkinek sem jutott volna eszébe, hogy az első autók behozatala alkalmával tízezer koníliskocsis érdekeire való hivatkozással kérje az autóbehozatal eltiltását. A taxisoffőrök hiába tiltakoznának a repülőgépek ellen és tiltakozásuknak még akkor sem volna hatása, ha bebizonyítanák, hogy aki repülőgépre ül, esetleg kitörheti a nyakát Mióta rádió van, nagyon sok ember odahaza marad és nem megy korcsmába vagy kávéházba. De mit szólna a közönség, ha betiltanák a külföldi rádió-készülékek behozatalát, azért, mert a rádió még nem egészen tökéletes és veszélyezteti a korcsmárosok és kávésok kenverétí Az ilyen megállapítás nem rokonszenv, vagy ellenszenv kérdése, hanem a világ jelenségeinek obiektiv meglátásán alapszik. A zenész szövetség ott vétette el a dolgát, mikor egy tisztán gazdasági jellegű kérdésbe belekeverte a művészet ügyét és a művészetre való hivatkozással tiltakozik a beszélőfilm ellen. Én megengedem, hogy a beszélőfilm zenéje kezdetben nem lesz olyan tökéletes, mint a zenekar muzsikája. De hát lehet ezért eltiltani? Végül pedig a magyar kulturát se féltse a zenész szövetség a beszélőfilmtől. A magyar knltura nekem is van olyan kedves, mint a tiltakozók bármelyikének, akik ma amerikai és német filmekhez szolgáltatják a kisérő zenét. De tudom azt, hogy tilalomfákkal még soha, mióta ez a világ áll, kulturákat nem teremtettek és meg nem mentettek. PORCELLANPÜDER 1146 legjobb a világon Egyetlen puder mely * pórusokat ne-n t«mi el; alat a az arcbflr él. 'élekiik és ei»pUl. Háromfele nagyságban mlndenUII kapható. VASÁRNAPI KONFERANSZ Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim, a makói kirándulás mégis csak véget ért és az igen tisztelt Szinész hölgyek és urak visszaérkeztek Szegedre. Szegények, alig várták már a megváltó költözködést, mert Szeged mégis csak édes város, ha — szidják is olykor a kritikus urakat. A bucsu — érzékeny és könnyes — csütörtökön este történt meg emlékezetes és diszes keretek között Díszelőadás volt a makói színház gerendái kőzött a Hollósy Kornélia Színház negyedszázados ünnepe összekapcsolták a két eseményt: búcsúztak Makótól és emlékeztek 25 év előttre. £s ez a jelentős este meg is látszott $ színház falán, nézőierén. Girlandok, páltnalevelek, virágok, zászlók és sujtásos megyei hajdúk jelezték az ünnepi külsőségeket és a nézőtéren, a nyári színkör páholyában egymásután villogtak meg a fénylő plasztronok, az ünnepi frakkok és a ragyogó estélyi toalettek. És Hevesi Sándor is ott volt, a Nemzeti Színház igazgatója, aki elhozta a Maros mellé a klasszikus szinház hódolatát Hollósy Kornélia iránt. És eljöttek a színészek képviselői is: Géczg István és Fehér Gyula. Különös látvány volt amikor szétnyiltak a függönyök és ott ültek a színpadon a szinpártoló bizottság fénylő frakkjai. Beszéltek és ünnepeltek a jubileumon: Tarnay Ivor alispán, Purgly Emil főispán, Hevesi Sándor, Géczg István és Pálfg József, a szegedi intendáns, mert ez az ünnep egy kicsit a diadalos szegedi szinház ünnepe is volt.. Az ünnepi műsor: Hunyadi-nyitány, egy-egy fölvonás az Aida, a Szibéria és a Cigánybáró játékából. És amikor éjfél felé befejeződött a jubileum és egyben a színházi szezon, a közönség feiállott és ugy tapsolta a búcsúzó szegedi színészeket akiktől .nem akart megválni. Az álló nézőtér előtt meg kellett ismételni a Cigánybáró fináléját... hevesi Sándornak különösen Tárag Ferenc alakitasa tetszett és a szünetben el is mondotta, hogy a kilünő szinész ma a — Nemzeti Szinház tagia lehetne... Ugyanis, amikor néhány év előtt eljött Kolozsvárról, a Nemzeti Szinház azonnal szerződéssel kínálta meg, de még mielőtt aláírták volna a blankettái, — Táray leszerződött Bárdos Artúr színházához... mert néhányezer koronával nagyobb gázsit kinált... A bucsu után Nikelszky makói polgármester hálás köszönetet mondott l'álfv intendánsnak és Tarnay Ernő igazgatónak a szegedi színház öthetes kirándulásáért. Makón végre színházai játszottak — mondotta — és megszerettették a színházat a sokszor kiábrándult közönséggel. »Remélem jövőre is lesz szerencsénk« — fejezte be köszönő szavait... A makói kirándulást különben egy raport fejezte be: a makói előadások átlagbevétele mintegy 670 pengő volt.. A társulat már pénteken reggel átköltözött Szegedre és a szinész urak és hölgyek megjelenése természetesen feltűnést keltett. Különösen az uj tagok felé fordult az érdeklődés... De este már megkezdődtek a próbák a színpadon, természetesen a Csongorból, — szombaton Vörösmaithy szavaival nyit a színház... Az első operett: Lehár Hercegkisasszonya, a főszerepekben Hont Erzsébet. Patkós Irma és Tnlnay. Táray Ferenc a Bizánc-ban szól először a szegedi deszkákról, Könyves Tóth Erzsi pedig — a tervek szerint — Biró Lajos Hotei Imperiál-jának Annájában... Egyelőre azonban gondok ülik meg az igazgatói iroda környékét: a kis Patkós Irma ugyanis beteg és alighanem meg fogják operálni... Az & betegsége miatt lőtték el a kapunyitást két nappal szombat estére... mumus.? kedden este a Belvárosi étteremben (Fclceíe&as Wagner-^áx) ORAT TART. Ssdnokok.- dr, Szabó Cászló és Pásztor József. Vacsora Icezde/e 8 óiaJtor. Daliás Tolnay ur előrehaladott tárgyalásokat folytat Pesten a Városi Színházzal, — ajánlatot kapott hogy játsza el a Martos—Márkus operett, a Katica főszerepét. A tárgyalások még folyamatban vannak, de ha a kitűnő bonviván néhány hétre Pestre megy vendégszerepelni, szó van arról, hogy addig Fenyves Sándor jön helyette cserébe, akire két év előttről még emlékezik a Nagyérdemű Közönség... Tolnaynak egyébként vendégszereplési ajánlatot tett a Magyar Szinház és a Király Szinház is ... Pálfg intendáns kijelentette a KONFERANSSZnak, hogy az idén sem maradnak el a tanyai előadások. sőt ez alkalommal három helyre is kiruccan a szinház: Alsó- és Felsőtanyára, illetve Röszkére. A terminusok ügyében megindultak a tárgyalásokMakón egyébként volt egy érdekes bemutató is, Paul Bagner pacifista drámáját, az Ismeretlen katonát adták elő (Táray—Könyves-Tóth Erzsi), amire Szegeden is sor fog kerülni... Berlini hírrel is szolgálhatok: a német Reveilersek magyar énekesei — a négy Abel —, akik között a vezető tenorista a mi szegedi Balassa Józsefünk, — a gramofon és a rádió után rákerülnek a filmre is. Népszerűségük ma már olyan nagy Németországban, hogy a legkö ' *>i jövőben megkezdik a Fier Abels hangosfilmjének felvételeit... Beszámoltunk már arról a kirobbanó, elementáris sikerről, amellyel egyszerre a magasba lendült a mi Dayka Margitunk utja. Színházi körök« ban in ¿a ma is a kis Mallcrhordú lá nu lelcsilte-