Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-15 / 209. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1329 szeptember IS. A liberális polgári párt és a szociáldemokrata párt ^asárraaio déSeSott Örskor a Ssésl^ssiyi Roziban melynek tárgysorozatán a várospolitikai helyzet s a közigazgatási választások kérdése szerepel. A népgyűlés szónoka a polgári párt részéről: dP> D^tSr® János, a szociáldemokrata párt részéről: LáíSÍ' 03SSÖ. A hágai nemzetközi birésáp revizióia a Népszövetség közgyűlése előtt Genf, szeptember 11. A Népszövetség köz­gyűlése ma délután plenáris ölést tartott, amelyen letárgyalta a bizottságokban eddig előkészített anyagot. A közgyűlés többek kö­zött hozzájárult a hágai állandó nemzetközi biróság statútumainak revíziójáról kidolgozott tervezethez, valamint ahoz a jegyzőkönyvhöz, amely megkönnyíti és lehetővé teszi Észak­amerika csatlakozását a bírósághoz. Több ál­lam delegátusa nyomban bejelentette, hogy a két jegyzőkönyvet kormánya nevében alá­írja. Kínai rablók megtámadlak egy norvég bajőt és elhurcolták két tisztjét Váltságdíj: 500.000 dollár London, szeptember 14. A Botnla nevű norvég Közöst, amely szeptember 12-én a haicsaui gáton hajótörést szenvedett, kínai halászok megtámadták n Haal&ad kapitányt és Weslcrheim első tisztet elhurcolták. A rablók a két tengerészert 10 napon belül 580.000 dollár váltságdijat követelnek. A pekingi norvég ügyvivő táviratot intézett a kínai külügyminiszterhez az ügyben, hangsúlyozva, hogy a kinai kormány éppen most jelentette ki, hogy a kinai hatóságok a Kínában élő külföldi állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát teljes mértékben meg tudják óvni. Kínaiak, négerek, svédek, franciák és angolok a magyar nők lepencei békeiskolájában (A Délmagyarország munkatársától.') A nők nemzetközi békeligája ma már millió és mil­lió asszonyt hozott össze a közös eszme tá­borába. Fehérekben és feketékben, hinduk­ban, indiaiakban, malájokban, kínaiakban, a földkerekség minden népének civilizálódott asszonyában felébredi a hivatás tudata közre­működni, hogy politikák oktalan elcsuszam­lásait, ne ártatlan emberek véres áldozatai­val, hanem békés megegyezéssel lehessen re­iparálni. A békeligában hihetetlen energiájú asszo­nyuk dolgoznak, apostoli életük önfeláldszá­sával, legtöbbször szegényen s mindenüket a célnak adva járják a világrészeket, országo­kat és agitálnak. Majd valamennyi befolyásos politikus, képviselőnők, tudós professzornők, akik nagy poziciót töltenek be országukban s akiknek szavával számolni kell. Állandói kontaktusukat kongresszusokon és a kong­resszusok Titán vidám, szabad nyári iskolák­ban ápolják, ahol találkoznak, ifjúságot von­nak munkájukba, eladásokat tartanak és megismerkednek országokkal, népekkel. Az ilyen nyári iskolát ez évben Lelencén, Visegrád mellett nyitották, ahol most kinai diákkisasszonyok, néger ügyvédnő, stockholmi csillagásznő, internacionális diákság keresik a kölcsönös megértést a Duna hullámai mel­lett, a legszegényebb, a legmeggyötörtebb nép földjén. Kint voltunk Lepencén. Szép parkban nagy­terebélyes fák között fekvő székek, püdok a hallgatóságnak, virágokkal díszített asztal az előadóknak, köröskörül érdekes fejek, ottho­nias öltözetű kedélyes vendégek. Ezúttal Ha­vas Miksa miniszteri tanácsos tartott beszé­det a béke és kereskedelem összefüggéséről, Berend Miklósné a pacifista irodalomról. Disz­kusziók folytak, angol, francia, német viták csupa lelkes ember nagyszerű elgondolásá­ban. Érdekes profilok rajzolódtak ki a tömeg­ből. Elsősorban az iskola vezetője, Mme Camille D revet, ak kezdemé­nyezője és fáradhatatlan harcosa a fran­cia békemozgalomnak. Elegáns francia nő. Megszervezte a kinai asszonyokat és Briand hátamögött szervezi a német-francia békét — a tömegek lelkében. A férje repülőtiszt volt és ¡Arrasnál elesett. — És én Arrasnál emeltem a békének örök­ké zöldülő emléket — mondja. Amikor a német békeliga hozzámfordult, hogy a Ruhr területén levő beteg és éhező gyerekeknek rendezzünk valahol nyaraltatási akciót, Arrast választottam. Az ottani polgármester bará­tilag segített és amikor a francia sajtó táma­dott, megírtam Párisban: »Azért hozom oda a némfet gyerekeket, ahol német ágyuk dön­tőitek romba mindent, hogy sose cselekedje­nek többet hasonlót*. Arrasba vittem azonban a francia gyerekeket is / és ma évről-évre Arrasnál nya­ralnak, iíí találkoznak százával német és francia hadiárvák. Én pedig a német asszonyok kezét nem aka­rom többet elengedni. Miss Balch szikár, magas nő, a békeliga vezérlitkára, oly csöndes, oly szerény, hogy szavát se lehet hallani, de ha beszél, ki­gyulladnak a tüzek a hallgatók szemében. Itt van generál Croizer. A leghíresebb béke­agitátorok egyike, generális volt az angol had­seregben, végigharcolta a gyarmatokat s a világháború után nem akart iöbbet fegyver­hez nyúlni. Elvesztette nyugdiját, de Európa és Amerika nem ismer nálánál meggyőzőbb agitátort. — Lord Rothermere kért — mesélte —, hogy menjek be az angol parlamentbe, a vá­lasztásra való pénzeket rendelkezésemre bo­csájtja, ne tartozzam egyetlen párthoz se, le­gyek független, de beszéljek Magyarországról és dőntsem meg B&ldwint és kon­zervatsvjait. Nem mentem. Rothermere se fizessen. Tőle is független ak:.rok lenni. Két cseh nő, az egyik országgyűlési kép­viselő, a másik prágai városi tanácsnok la­kott Lepencén. Emmi Freundlich osztrák kép­viselőnő, egy kaliforniai farmernő, Oxen­süerna svéd bárónő, Nairua Sahlborn. a stockholmi egyetem vegyésztanárnője és még rengeteg kilünő személyiség. Madame Drevet mulattatja valamennyit, ugy énekel, mint a pacsirta. »Szép is vagyok, jó is vagyok.. A parkban visszhangzik a kannás, Paris és Berlin összeölelkezve, a kis Frommer fiu, a pisztolygyáros gyereke, generál Croizer-val tárgyalva, mintha elvziumi mezőkön járnánk. A külföldiek figyelik a politikánkat, a mű­vészetünket, a népünket, a tudósainkat. Je­gyeznek mindent és nem felejtenek... Akik az ország elismertetéséért kiáltanak, nem is tudják mennyit tett a magyar nők békemozgalma ezért az elismertetésért — Le­pencén. Hogy mennyit ér a munkájuk a béke meg­teremtésére, legjobb bizonyíték a genfi kon­ferencia egyik szónokának kijelentése: Nem elég a döntőbíráskodás, — mondotta ez a szónok —, nem elég Európai Egyesült Ál­lamok, béke akkor lesz, ha a világ asszonyai tiltakozni fognak a — hábpru ellen. L. V. ZEISS SZEMÜVEÖl kOlfinlegesséqek 34 J LIEBMANN IdMzeréu ssahúzlelében I Kelemen tt. — Ha-Ha mel eö Sieiner Sámáné luieiij uifáról kalapmodellekkel megérkezeti. 203 Legválaszlékosabb és legfinomabb ZÓlláU a Korzó-Sörözőben kaphatók. Friss Dreüer-s®r csapon. Mészáros Ferenc, tulajdonos. 264 BUDAPEST. Újonnan berendezett szép éttermek. Kisebb-nagyobb termek. Modern berendezésű szállodai szobák. Hideg és meleg vízvezeték. Tele.'on és rádió minden szobában Bár. 242 Cigányzene. Tisztelettel értesítem a n. é. hölgyközönséget, hogy IskoSa ucca 23, ssám aflati (volt Braus'wetter-liáz) Iparművészeti nöl szabóságot nyitottam. A legmodernebb, legmesszebb­menő Ízlésnek is megfelelő mű­vészies kivitelű ruhák a leg­fulányosabb árban készülnek. A nagyérdemű hölgyközönség szives pártfo­gását kéri ipanaUvésznö, az Üzem iuiafííOQOSa.

Next

/
Thumbnails
Contents