Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-13 / 207. szám

OELMAfí Y \ROfTsfZAfi 5 IIP«I»II»I«IIII>ihm— fc. .HOJA fj:« r,ww JUHI J mmmmiimm.m'iimmmiii 11 1.» hogy a kirakat jelentőségét még egy közismert tartják az üzleteket. emberi gyöngeség is fokozza. Az emberek általában Végül bejelentette, hogy előadásának második, este könnyelműbbek, mint nappal, az esti órák- részét, amikor gyakorlati példákkal fogja bemu­ban inkább hajlandók níígyobbarányn vásárlá- tatni a helyes és gazdaságos kirakatvilágitást, a sokra. Sok nagyvárosban ezért késő este is nyitva , jövő hét csütörtökjén tartja meg. Kihallgatása előtt hipnotizálták a Tuka~pör egyik lanufáf A bizonyítási eljárási befejezték 1929 szeptember 15, 5 A helyes kirakaívMáptás A Szegedi Légszeszgyár és Villamtelep igaz­gatósága az ipartestület elektromos szakosztályával karöltve csütörtökön este félnyolc órai kezdettel rendezte meg második, nagy érdeklődéssel várt világítástechnikai előadását a kirakatrendezők és ae üzlettulajdonosok számára a kirakatok helyes világításáról. Az előadást, amely iránt feltűnő nagy érdeklődés nyilvánult meg, a légszeszgyár Iíölcsey-uccai mintatermében György Vilmos gázgyári üzemmér­nök tartotta meg, Klein Ottó egyetemi műszerész bevezető szavai után. György Vilmos azzal kezdte meg előadását, hogy a modern város egyik tényezője a helyes kira­katvilágitás, mert a szépen, Ízlésesen megvilá­gított üzleti kirakatok igen nagymértékben nö­velik egy város szépségét, városiasságát. A kirakat teszi a várost nagy várossá. Most mindenki Nagy­szegedről befezél, arról a svép városfejlesztési programról, amelynek egyik leglelkesebb vezére a kultuszminiszter, de Nagyszeged terve mindaddig nem valósul­hat meg, amig a világítás falusias Sze­geden. A gázgyár őszi progn^mjába felvette a szegedi kirakatvilágitás rekonstrukcióját. De a szépen, helyesen megvilágított kirakatra nemcsak városszépészeti szempontok miatt van szükség, hanem üzleti szempontból is, mert a meg­felelően megvilágított kirakat vonzóvá, feltűnővé teszi a kirakatot és elsőrendűvé varázsolja niég a másodrendű portékát is. György mérnök ezután azt fejtegette, hogy a kirakatnak az esti órákban sokkal nagyobb a jelentőségük, mint nappal, amikor a szépen el­készített üzleti poriálé sokkal jobban érvényesül, mint maga a kirakat, vagy a kirakatban elhelyezett áru. Ennek az az oka, hogy a kirakat belseje kívülről kapja a természetes megvilágítást, ami az üveg mögé már lefokozva juthat. Az üveg viszont visszatükrözi a szemben lévő tárgyakat és ez a tükörkép zavarja a kirakat képét. Ezen a bajon lehetne segíteni, még pedig kétféleképen. Az egyik megoldás az lenne, ha a kirakatot nappal is kivilágítanák, de legalább tízszer olyan erős fénnyel, mint éjjel, hogy ellensúlyozza a természe­tes külső világítást. így a tükörkép eltűnne az üvegről. Ez a megoldás azonban rendkívül drága lenne. A másik megoldásról viszont csak akkor lehetne beszélni, ha kevesebb lenne a városban a por és nagyobb a vagyonbiztonság. Abban az eset­ben ugyanis, ha eltávolítanák a kirakatok elől az üveglapot, megszűnnének a látási zavarok, de a kirakatok belseje védtelen maradna. A nappali kirakatok problémája egyelőre te­nát megoldhatatlannak tenkintendő. Éppen ezért növekszik a kirakatok esti megvilágításának a je­lentősége. Este olyan a kirakat, mint egy modern szinház színpada, amelyhez a szép portál adja a keretet. A portál maga másodrendű jelentő­ségű, csupán arra alkalmas, hogy a vevők bizal­mát növelje az üzlet iránt. A kirakatvilágitás prob­lémája két részből áll: az olcsóság kérdéséből és abból, hogy jól legyen megvilágítva. Felesleges pazarolni a fényenergia!, Pozsony, szeptember 12. A Tuka-pörben csütörtökön befejezték a bizonyítási eljárást. A zárt tárgyalást reggel még folytatták, dél­ben az elnök a pört újra nyilvánosnak jelen­tette ki. Tuka védője a nyilvános tárgyalás meg­nyitása után kétnapi haladékot kért, hogy a katonai szakértőkhöz ujabb kérdéseket intéz­zen. Ezután foglalkozott Slöger rendőrségi ki­hallgatásával s közben azt állította, hogy Stö­ger 1 a rendőrségen kihallgatása előtt hipno­tizálták. A védő követeli, hogy a bíróság pszihiatert hivjon meg s az mondjon véle­ményt Stöger elmeállapotáról, jelesül arról, vájjon Stöger hipnózisra alkalmas-e vagy sem. Oltlyk védő szintén támadja a rendőrséget, (A Dél magyar ország munkatársától.) Meg­írta a Délmagyarország, hogy a városházán ismét foglalkoznak a kamaraszínház felállítá­sának gondolatával, de most már egészen ko­moly formában. A tervet ugyanis a polgár­mester is magáévá tette és igyekszik a leg­határozottabban lehetőséget teremteni a má­sodik színpad üzembehelyezésére. Ismeretes, hogy az ipartestület uj székházában lévő nagy­termet szemelték ki a kamaraszínház szá­mára. A terem bérletét maga az ipartestület elöljárósága ajánlotta fel a városnak még a nyár elején, amikor javában dolgoztak a kő­művesek az épülő székházon. Akkor meg is indultak az ipartestület vezetősége és dr. Páljy József tanácsnok-intendáns között ebben az ügyben a tárgyalások, de végleges megállapo­dás nem jött létre, mivel a dolgot egyik tár­gyaló fél sem tartotta sürgősnek. Az ipartestület elöljárósága azonban, hogy ezzel is tanúsítsa szándékának komolyságát, az ipartestületi székház eredeti terveit átdol­goztatta ugy, hogy a nagyterem alkalmas le­gyen a kamaraelőadások tartására is. Leg­utóbb, amikor ismét fölmerült a kamaraszín­ház problémája, mindenki biztosra vette, hogy a megoldásnak ez a módja kerül kivitelre, hogy az ipartestület készségesen köti meg a várossal a nagyteremre a bérleti szerződést. Már arról is beszéltek, hogy a kamaraelőadá­sokat a jövő hónap végefelé kezdi meg a szinház, ebből a célból helenkint egyelőre kétszer, de lehet, hogy később többször is igénybe veszi a nagytermet és minden estéért nyolcvan pengőt fizet az ipartestületnek bér cimén, vagy, pedig a bruttó bevétel tiz szá­zalékát. Most azután döntő fordulat következett be ebben az ügyben. Az ipartestület vezetősége hír szerint meggondolta a dolgot és ma már nem hajlandó berbeadni hetenkint még két estére sem a nagytermet, amelv a legnagyobb ilyenfajta helyiség Szegeden. A nagyterem­nek ugyanis nincsen bcépih ff színpadja, a színpadot '.ehói doszi.ákból kellene pódiumsze­amit a főügyész visszautasít. Oltlyk, aki Stő* ger védelmét is vállalta, követeli, hogy hall­gassák ki újra tanuként Schrammnét és pe­dig Bécsben, hogy lehetséges legyen szembe­síteni Stöger fiútestvérével. Kívánja továbbá, hogy a bíróság szerezze be a köztársasági valamennyi katonai és polgári bíróságától a katonaszökevényekre vonatkozó aktákat, sze­rinte ki fog tűnni, hogy az 1921. évi mozgó» sitás nyomán Csehországból több dezertálás volt, mint a töt földről. A védelem valamennyi ujabb bizonyítási indítványát elutasította a bíróság, mire az elnök a bizonyítási eljárást befejezettnek je­lentette ki és a tárgyalás folytatását hétfőre halasztotta. rüen összeállítani a terem stílusának meg­felelő kivitelben. Ezt a színpadot előadás után mindig szét kellene szedni, mert a terem egész befogadó képességére szükség lehet sz ott rendezendő táncmulatságok alkalmával. Az ipartestület vezetősége ezt a rendszert nagyon nehézkesnek tartja és állítólag ezért mond le arról a jövedelemről, amelyet a kamaraszin-i ház befogadása jelentene számára. Pedig ez a jövedelem nem megvetendő, évente körül­belül hat-hétezer pengőt jelentene. Kérdést intéztünk ebben az ügyben drj Páljy József tanácsnokhoz, aki elmondotta, hogy az ipartestület vezetőségének elhatáro­zásáról még nem értesült, de ha tényleg meg­történik, hogy az ipartestület nagytermet nem! bérelheti ki a város a kamaraelőadások szá­mára, akkor a város más megoldást fog ke­resni. Igen alkalmasnak látszik erre a célra a Széchenyi Mozi épülete, amelyben kész szín­pad van, csupán az öltözők problémáját kell megoldani. — A kérdést — mondotta Pálfy tanácsnok — mindenesetre rövid időn belül el kell in­tézni. nwimiii—ininiiiwiinMiiw|iwwl|wwiiwwHiBwiiHiiiii nwmwi" IIIIIIIW 1111 11 w Vajda és teas! pfBzelmei a budapesti sakktornán (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) A nemzetközi sakkverseny tizedik forduló­ján ma Capablanca győzött Steiner felett, Thomas Brinckmann felelt, Vajda Van der Boseh felett, Ha­vasi Prokeseh felett, Colle Rubinstein felett. Tarta­kower Canal felett. A Przepiorka—Monlicelü-játsz­ma függőben maradt. A mesterek állása: Capablanca 7i/á (1), Tarta­kower 7, Vajda 6i/2) Rubinstein 6 (1), Thomas 6, Havasi 51/2 (1), Colle 4Va, Przepiorka 4 (2), Ca­nal 4 (1), Monticelli, Steiner 3>/s (1), Van der Boscbf 3, Prokeseh 2i/j (1), Brinckmann 11/2 (!)• Pénteken a függőben maradt játszmákat fejő­zik be. mert ebből a pazarlásból csak a gázgyárnak van haszna A kirakatvilágitás célja a kirakat megvilá­gítása, tehát a kereskedő ne világítsa meg a« uccát, mert ez a város mérnöki hivatalának a kö­telessége. György mérnők bemutatta eziután azokat az armatúrákat, lámpaernyőket, reflektorokat, ame­lyek alkalmasak a kirakatok helyes megvilágítá­sára. A cél az, hogy a fényforrást a néző ne lássa, ne tudja, hogy honnan jön a fény, csak a meg­világított árut láthassa. A legtöbb kirakatnak az a hibája, hogy üvegfala egészeu 1 menyezelíg ér, tehát az armatúrák elrejtéséhez nincsen hely. Ezen általában ugy segítenek a kirakatrendezők, hogy az üvegfal felső peremére megfelelő szélességben függönyt festetnek. Ez nem is szép, nem is prak­tikus. Sokkal helyesebb, ha sürü szövésű szövetből készített függönyöket alkalmaznak és azokat is fekete szinü anyaggal bélelik ki. így a fényforrás nem világit át rajtuk. Magyarországon még nem igen tértek át a modern üzlethelyiségek építésére, ezért az üzlet a kirakaton keresztül kap világos­ságot, a kirakatok hátulsó falát tehát üvegből készítik. Ez az üveg is zavarja tükröző felületével a kirakat hatását. Ezen a bajon ugy lehet segí­teni, ha az üvegfalat sürübb szövésű tüllfüggöuy­nyel vonják be. György Vilmos ezután néhány vetített képpel illusztrálta előadását, bemutatott néhány képet a helytelenül világított és a helyesen világított kirakatokról, majd azzal fejezte be előadását, BELVÁROSI MOZI Szeptember 13., 14. t>én Péntek, siómba), vasárnap f^SFFSf fLü*!ŰjdfilC€& rarádés Elakiiásáva!: CsókoSom a keséi Maámm® V'idani váluzdluk egy vlaghirll mc ódia kúriit ö (elvonásban. Asaakivü!: BURLESZKEK. Etfadásük kezdeía 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, U órakor. KORZÓ MOZI Szeptember 13., 14. 15-én Pénltk, szombat, vasárnap Nem rcpris! Az idény e!ső vígjáték estéi! Vem reprlxí Zoro és Hiíf'3 a dzsungelben. A stizón clsö és legpr. arabs vtojáéka 10 felvonásban ZORO és MURU »szerep étével. Azonkívül: BURLESZKEK. Előadások kezdele 5, 7, ü, vasií-- és ünnepnap 3, 5, 7. y Arakor. Az Ipartestület nem haflandó helyiséget adni a megalakítandó kamaraszínháznak ? „A város más megoldási fog keresni" — mondja Pálfy intendáns

Next

/
Thumbnails
Contents