Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-12 / 206. szám

1929 szeptember 12. Dfi^M-tTV ' •""íltSZAG 3 „Gazdasági Párt" A legnagyobb figyelmet keltve célja, terve és szándékai felől alakult meg és szervezkedik a virilis választók Gazdasági Pártja. A pártszervezők állandóan azt a célt hangsúlyozzák, hogy pártállásra, felekezetre és foglalkozási ágra tekintet nélkül össze kell gyűjteni a klikkekhez nem tartozó, kottériákhoz nem fűződő, magukat törzsfőnökök alattvalói közé nem számító független polgárokat, akik kizárólag gazdasági kérdésekkel akarnak foglalkozni s minden felekezeti és pártpolitikai szempontot elutasítanak maguktól. A célnak ily módon történt kitűzése ellen aligha emelhetnek kifogást azok, akik a Nagyszeged pártjának kívánnak propagandát csinálni. Hiszen joggal mondhatják azt a Gazdasági Párt vezetői, hogy ők azt a programot szolgálják, amit a Nagyszeged-párt hirdet, csak más, szerintük megfelelőbb emberekkel vállalkoznak ugyanannak a programnál- megvalósítására. A Gazdasági Párt vezetői elégedetten mutatnak rá arra is, hogy az ő céljuk is az erőknek, még pedig a polgári társadalom erőinek összefogása s ha valóban csak a polgári érdekek képviseletére vállalkoznak s arra, hogy a város gazdasági és kulturális érdekeinek független és önzetlen védői lesznek, akkor elvi alapon még a másik párthoz tartozók sem emelhetnek kifogást a Gazdasági Párt szervezkedése ellen. A Gazdasági Párt hívei arra hivatkoznak, hogy bármennyire is helyes lenne az az alapelgondolás, ami a Nagyszeged pártjának életrehivója volt, vizsgálni kell azt a kérdést is, hogy az a párt megfelelő s alkalmas férfiakra bizza-e az általuk is helyeselt programnak megvalósítását? A Gazdasági Pártot — ezt objektíve meg lehet állapítani, — az a súlyos elégedetlenség serkentette életre, mely a virilistává! asztottak kijelölését kisérte. Ugy látják, hagy az erők egyesítésének s a polgári társádiilom összefogásának programját nagyrészt olyanokra bízták, akik eddig politikai érvényesülésük útjait éppen a mesterséges széttagoltság fentartásában, az ellentétek kiélesitésében keresték s akkor, amikor a társadalmi béke fentartásáuak programját hirdetik, olyanok jutottak szóhoz s nemcsak szóhoz, de diktátori hatalomhoz, akik eddig éppen a társadalmi békétlenség intézményesítésében tündököltek. Ez az elégedetlenség azt hirdeti, hogy ebből az alakulásból éppen a személyi garancia hiányzik. Békétlenkedők nem hirdethetnek békét s ha hirdetnek is, azt a gyanút ébresztik fel, hogy nem a maguk programja, hanem a maguk érvényesülése számára hirdetik és kérik a békét. De ha még őszintének is kell tartani ezt a programot, — aminek őszinteségében mi nem is akarunk kételkedni, — akkor is joggal felmerül a kérdés: helyesen szolgálják, helyes uton keresik-e a társadalmi békét azok, akiknek megalakulása szinte a megalakulás első perceiben olyan hatalmas, pártokon fclülálló s felekezeii türelmetlenséggel nem sziíott, komoly férfiak komoly megmozdulásával járó ellenhatást keltett fel, mint amilyent a Gazdasági Párt szervezkedésének eddigi hatalmas sikerében fel lehet s Tel is kell ismerni A Nagyszeged-párt alakulásának hirdetett célja az volt, hogy megelőzze és feleslegessé tegye a küzdelmet. S a Nagyszeged-párt ugy alakult meg, hogy megalakulásával küzdelemre serkentette, harcra ingerelte nem a pártszervezők politikai ellenfeleit, hanem azokat a polgárokat, akik ugyanazt a célt tűzték ki maguk elé s ugyanazt a programot helyeslik, mint amit a Nagyszeged-párt maga elé tűzött ki s megalakulásának jogcíméül jelölt meg. A Naggszeged-párt tehát nemcsak hogy az ellentéteket nem küszöbölte ki, hanem még azok között is ellentéteket szitott fel, akik ugyanazt akarják és ugyanazt vallják. Ha a Nagyszeged-párt inkább akarja programját szolgálni, mint amennyire jelöltjeinek megválasztására törekszik, akkor az lenne a kötelessége, hogy programjának érintetlen fenlartásáoal revízió alá vegye valamennyi tárgyi vonatkozású intézkedését és személyi vonatkozású elhatározását. Ha egy jelöltet a morális elégedetlenség hatása alatt még beszorítanak is a listára s helyette valakit kihagynak, ezek mind olyan részletkorrekturák, melyek a helyes alapgondolat megvalósításának alapnibáit már nem küszöbölhetik ki, a helyes alapgondolat megvalósi1 ásának alaphibáit már nem is enyhíthetik. Deák Ferenc példázata jut az eszünkbe: ha a mellényt rosszul gombolták be, ki kell gombolni az egészet élőiről. A program jósága a megvalósulás helyességén múlik. A béke programja, ha békétlenséget szül, nem a béke érdekét szolgálja. Az erők egyesítésének programja, ha az erőket szétforgácsolja, nem a társadalmi összefogű» gondolatát valósítja meg. Nem lehet gáncsolni a Nagyszeged pártjának programját, kifogásolni csak ennek a programnak éppen a program alapelveivel szöges ellentétben álló megoldási módjait lehet. A jelek arra mutatnak, hogy a Nagyszeged-párt programját a Gazdasági Párt hívebben szolgálja. R. G. ' őikalap kül5nSeges$égek a legnagyobb választékban a minden elképzelhető szinben kaphatók i É W^ £ w» 1 Széchenyi tér 2 ! KlllVteln €51 Kárász ucca 19. és Hí Alföld fiegroagyobb ttőikalap raktára. Egy szélhámos álhirlapiró csalásai a házasságszádeigéstöl — a cukorpanamákig (A Déhnaggarország munkatársától.') Szegeden az októberi hónapokban meglehetős élénk tevékenységet fejtenek ki az úgynevezett álhirlapirók. A legveszedelmesebb szélhámosok közé tartoznak és ahol lehet, érzékeny károkat okoznak. Rendszerint nehéz őket rajtacsípni, mert rendkívül óvatosak és a legkisebb gyanút megneszelve, odább állnak. Egy üyen szélhámos álhirlapiró került most a bíróság elé, hogy apró és furfangos szélhámosságaiért számoljon. Csalásai azonban annyira fondorlatosak voltak, — kiderült az is, hogy hasonló ügyekért nem először és nem másodszor került összeütközésbe a hatóságokkal —, hogy a járásbíróság áttette az ügyet a törvényszékhez, mert ugy találta, hogy a szélhámos üzelmei a csalás büntettet is kimeriük. Az álhirlapirót a Délmagyarország leplezte le. A szélhámos közönségésen Weisz István névre hallgat. Beteges csökönyösséggel mindenütt mint a Délmagyarország munkatársa adta ki magát, de ilyenkor a Weisz István nevet dr. Vészi István névvel cserélte fel. Sohasem mulasztotta el előkelő rokonaira hivatkozni és büszkén emlegette rokonságát Vészi Józseffel is, a Pester Lloyd főszerkesztőjével. Az ilyen bemutatkozás után igen tájékozottnak bizonyult a zsurnalisztikái dolgokban és bő előadásai sokszor megszédítették a becsapásra kiszemelt áldozatokat. Nagyobb nyomaték kedvéért vizitkártyákat is nyomár tott, amelynek felső baisarkában ötágú korona díszelgett. Először egy felsővárosi patikában bukkant fe*. Kis apró stikliket követett el. Illatszereket, piperecikkeket csali ki. Félévre elő is fizetett a lapra, de az előfizetés árát természetetesen elfelejlette beküldeni. Szélhámosságára igy gyorsan rájöttek volna, tehát egy hónapra mégis beküldte a kiadóhivatalba a pénzt A gyógyszertárban azután tovább szélhámoskodott. Behálózott egy felsővárosi családot, amelynek a lányával akart házasságra lépni, ide küldözgeite a gyógyszertárból kicsalt holmikat. miután azonban pénzre is volt szüksége, kedvezményes cukrol ajánlott, megvételre a gyógyszerésznek, aki előleget folyósított arra a cukorra, amit sohasem kapott meg. így folytatódtak az apró szélhámosságok, a doktor ur mint purífikátor is fel akart, lépni és nagy leleplezéseket ígért lapjában a felsővárosi közegészségügyi viszonyokról, Közben azonban gyanút fogott az a család, ahova benősülni igyekezett és a család egyiktagja szekesztőségünkbén érdeklődött. Vészi dr. ur kiléte felől. A Délmagyarország ekkor már figyelemmel kisérte a Szélhámos üzelmeit Miután a szélhámos bejelentette, hogy; melegen érdeklődik a levente ügyek iránt és arról riportot szeretne írni, meg fogja látogatni az egyik levente órát. Ezen az órán azután a Délmagyarország munkatársa is megjelent A szembesités igen komikus körülmények között folyt le. Az álhirlapiró lekötelező szívélyes séggel próbálta emlékélv idézni a valóságos munkatársnak: — Hát kolléga ur nem ismer? Ejnye, ejnye, hiszen egy szerkesztőségben dolgozunk! .. Ennyi vakmerőség után már csak az volt hátra, hogy rendőrt hívjanak. A Délmagyarország munkatársa rendőrért sietett, de mire azzal visszatért, a szélhámos kisiklott a leveníeoktatók kezei közül és megszökött Megtették ellene a feljelentést, a rendőrség meg is állapította a kilétét, azonban nem tartóztatták le és igy tovább garázdálkodott és annak dacára, hogy az eljárás folyt ellene csalás vétségéért, vigan űzte tovább az apró csalásokat A kánikulai napokban az Ujszegedi Népkör strandján hűsölt,- de a pihenés közben sem feledkezett meg jövedelmező üzleteinek lebonyolításáról. Több rendbeli ujabb szélhámosságát most már azzal tetézte, hogy a strand szolgájának is adott el cukrot azzal, hogy azt a Délmagyarország szerkesztőségeben átveheti. Foglalót persze itt is kellett adni, a szegény becsapott ember pedig tegnap megjelent a Délmagyarország szerkesztőségében és kérte a cukrot. Weisz István ez ujabb ügye a többi mellé kerül, a törvényszék pedig bizonyára hoszszabb gondolkodási időre alkalmas terrénumot jelöl majd ki számára, hogy a jövőben ne szerencséltesse Szegedet tevékenységével. BELVÁROSI MOZI S^eoiember 12 tő: 15 CsütdrWktöl vasárnapig dnÉ^SálSSC© parádét alakifásával: Csékottom a kezét Madame Vidám vaiuzc' k egv vi áRliirü mc ódia körfii 8 telvunásban. Azonkívül: 3UELESZKEK. Előadás k ke'det« :>. 7. 9. vasár. es Cn.icpnap 3, 5. 7, 9 órakor. KORZÓ MOZÍ Szeptember 12-én Csütörtökön Bernhardí Goelzke «, Werner Piftschan. Azonkívül Kresszin, a léglörő. air4 Elör.dásnk kezdete 5. 7, 9. va«á*- és ünnennnp 3, 5 7, 9 órak"r BHmranBBBHmnmnm ens meíielliciáüifási fanöliüánptamrél ¡sazaerkezve meghívom a nagyérdemű hölgyközönségt a párisi Paquin, Lelong Patou és több hírneves szalonok eredeti ruha, kcippeny és estélyi ruhák schnittjei megtekintésére isn Braun Mlháiyné nőídivaííerrae, Kelemen ucca 3.