Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-12 / 206. szám

ul^TSSZZ^JEZEZSS Csüiöríök, 1929 szeptember 12 hOictlinkönyvlAr és (egytroda • Aradi ucco S. Teleion: 30». - Nyomda : LHw LIpól ucca 19. Telefon - 16-34. «»«»«» V. éVIOlye&TO 108. SZáül ^immmaammm MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal I Url ucca 6. Telefon; 151. szúm.« » « » « * HODMEZÖVASAHHEIY : Szerkesztősén és kiadóhivatal: Andrássy ucca 2.5. Telefon: 49 szám. « » « » « »> « » «» Az uj generáció problémála Idestova egy hete már, hogy lezajlottak az iskolai beiratások és megindultak az üzemek, amelyek állampolgárokat nevelnek az uj Ma­gyarország számára. A tülekedés elült, a szü­lők zsebe megkönnyebbült, a tanulás meg­kezdődött és túlesve a beiratás izgalmain, át­menetileg lelohadt az aggodalom, hogy mi lesz a sorsuk a gyerekeknek, akik most lépték át az iskola küszöbét Nem az egyes gyerekek családapák szem­szögéből, hanem általános nézőpontból Ítélve meg a jelenségeket, az idei iskolaév megkez­désének körülményei nagyon komoly megíté­lésre tarthatnak számot Akár az egyetemeket akár a középiskolákat nézzük, irtózatos küzde­lem folyt a fiatalságnak az úgynevezett tudo­mányos nevelőintézetekbe való bejuttatásáért. Vannak középiskolák, amelyek nemcsak elsó osztályaikban, hanem még az ötödik és hatodik osztályban is hatvanas és hetvenes létszám­mal dolgoznak, szóval annyi növendéket szo­rítanak össze egy tanteremben, egy tanár ve­zetése alatt, hogy az az oktatás eredményes­ségét veszélyezteti. Mégis a szülők »tudomá­nyos* pályára adják gyermekeiket nem mint­ha arra számitanának, hogy valaha a tudo­mányt fogják művelni, hanem mert ebben az irányban vitorlázva lehet a kilencedik, vagy tizedik fizetési osztály révében kikötni. Mert hogy a szabad foglalkozások válság­ban vannak, az kétségtelen. Nincs ügyvéd, aki ügyvédnek, mérnök, aki mérnöknek és orvos, aki orvosnak szánná a fiát. Az ügy­védség már évek óta csak kevesek számára komoly foglalkozás és a fővárosban az ügy­védek jó része már évek óta nem ügyvédi munkából, hanem ügynökősködésből és a jó ég tudja, hogy még miből él. A mérnökök azt mondják, hogy a csonka országban megcsök­kent a szakmájukat értő műszaki erők elhe­lyezkedési lehetősége. Ezért akarnak a mér­nöki munkafentartási rendelet révén egy da­rabot lekanyaritani az iparosok kenyeréből. Az orvosokról még beszélni is felesleges. Ál­landóan azt hangoztatják, hogy a négy egye­tem Magyarországon annyi uj orvost termel, hogy betegek gyógyítása helyett az orvosok cgvmást lesznek kénytelenek felfalni. Ezért rettegnek az orvosok a társadalombiztosítás kiépítésétől. A kintlévők azt mondják, hogy a népjóléti miniszter államosítja az egészség­ügyi szolgálatot és a nem hivatali állásban levő orvosoknak a szárazra vetett hal sorsa lesz az osztályrészük. De mikor ilyen kilátások mellett is tul vannak zsúfolva a középiskolák s a minden oldalról jövő nyomásnak engedve, a kultusz­miniszter kényleien felemelni az egyetemekre felvehető hallgatók abszolút létszámát, ugyan­akkor mit tapasztalunk az úgynevezett gya­korlati pályák területén? Az iparosok, a vám­védelem árnyékában nagyra nő;t kartelektől eltekintve, létükért küzdenek, a kereskedelmi egyesületek pedig valósággal átveszik a há­borúban nagy hírnévre szert tett Höfer tá­bornok szerepét és veszteségiislákat adnak ki a kényszeregyezség és !i/.ctésképtelenség front­ján elhullott tagjaikról. Ila kézművesipari mozgalmak változatos megnyilatkozásait akar­juk közös nevezőre vezetni, ez a nevező nem lehet más, minthogy minden szakma sóknak találja magát. Ez a kontárok elleni eikesere- i a birtokon belül levők a képesítés megszer­zésének megnehezítését az egész vonalon. Ilyen állapotok mellett nem nagy kecseg­tető erő nyilatkozik meg abban a mondásban, hogy a fiatalság menjen gyakorlati pályákra. A szülők nem merik gyermekeik számára az esetleg nagyobb darab kenyeret biztosító gya­korlati pályák kockázatát vállalni. Talán első izben mutatkozik nálunk az idén az a visz­szás jelenség, hogy mig a humán jellegű is­koláknál minden eszközzel korlátozni kell a fiatalság odatódulását, addig az ipari szakis­koláknál és a kereskedelmi iskoláknál is a beirott növendékek létszáma jelentékenyen megcsappant De nemcsak a szakiskoláknál van ez igy. Sokkal kisebb az iparostanoncisko­lában beiskolázott növendékek létszáma is, mint a mult esztendőben. A képet pedig ki­egészíti még az a nagvon jól ismert jelenség, hogy a középfokú kereskedelmi és ipari ok­tatási intézeteket végzett fiatalság nem a ke­reskedelemben és iparban helyezkedik el, ha­nem szintén hivatalba törekszik. Ez a réteg szolgáltatja a segédhivatalok tiszt\ iseíSit és számvevőségek kifényesedett könyökű tinta­kulijait. így rajzolódik le a beiratások tükrében a sarkunkat taposó és néhány esztendő múlva elhelyezkedni kivánó uj nemzedék problé­mája. Vájjon tudunk-e megoldást találni a gazdasági válságnak mai állapotában az igy felmerülő kérdésekre? Az állam és a hivatal nem adhat mindenkinek kenyeret, mert kell olyanoknak is lenni, akik keresnek az állam számára. Könnyű azonban mondani, hogy a fiainkat ne diplomára, hanem életképességre neveljük, ha egyre szűkül az a terület, me­lyen ezt az életképességet érvénvesithetik. Sorcoí veteiíelc lel angolod a palet&szíinai arab lörszsekre London, szeptember 11. A gyarmatügyi mi­nisztérium tegnap esti hivatalos jelentése sze­rint most már nem kell tartani attól, hogy a palesztinai zavargások megismétlődnek. Teg­nap már nemcsak a városokban volt teljes a rend és a nyugalom, hanem a vidéki telepek ellen is megszűntek a támadások. Az arab törzsek az angol hatóságok erélyes rendszabályai folytán jobbnak látták feladni a harcot A Palesztinában állomásozó angol katonaság létszmát ily körülmények kőzött már nem emelik fel, miután az öt ezerfőnyi katonaság teljesen elegendő a rend és nyuga­lom biztosítására. A katonaság egyrészét később fokozatosan visszavonják, ehelyett azonban megerősítik a palesztinai angol rendőrséget Ma reggel Lon­donból száz angol rendőr indult el Paleszti­nába. Az angol hatóságok lázas gyorsasággal foly­tatják a vizsgálatot a vérengzések ügyében. Azokat az arab törzseket, amelyek alaposan gyanusithatók azzal, hogy résztvetlek a zsidó­ellenes zavargásokban, sarccal sújtották, ame­lyet azonnal be is hajtottak az illető törzsöu. Elfogtál* a néim<sí€>r®^á<gi l$€Pimlbam<erénylö]ke:í Harminchét letartóztatás — Beismerő vallomások ass í5s?se« esküvés részleteiről dett harcnak a magyarázata és ezért követelik Berlin, szeptember 11. Az elmúlt hetek szá­mos bombamérenylete ügyében folyó nyomo­zás tegnap két letartóztatásra vezetett. Krempe városka pályaudvarán, az itzehöhi kerületben letartóztattak egy volt stuttgarti rendőrkapi­tányt, amint éppen vonatra akart szállni, hogy elutazzék a városból. A lakásán megejtett ház­kutatásnál bombát találtak, amellyel, ugylát­szik, már a legközelebbi napokban ujabb bombamerényletet akartak elkövetni. A rend­őrség már napok óta figyePe a volt rendőr­kapitányt, akire a schieswig-holsteini bomba­merénylettel kapcsolatban terelődött a gyanú. A házkutatás során adatok jutottak a rendőr­ség birtokába, amelyek alapján most már kétségtelen, hogy ez a volt rendőrkapitány követte el a schleswigi bombamerényletet. Ezzel egyidejűen Hamburgban is letartóz­tatlak egy banktisztviselőt, akinek lakásán szintén pokolgépet találtak. Ez a bomba is ugyanolyan szerkezetű, mint a schleswigi me­rényletnél talált bomba. Ezt a tipusu po­kolgépet használták egyébként a lüneburgi kormányzósági palota ellen elkövetett bomba­merényletnél is. Ugy a volt rendőrkapitány, ! mint a banktisztviselő a nemrégen alakult ' parasztpárt szélső szárnyának tagja. I Az elmúlt éjszaka Hamburgban és környé­kén rendőri razzia volt, amelynek az volt a célja, hogy kinyomozza a bombamerényi e­lekkel gyanúsított többi személy rejtekhelyét. A rendőrség hír szerint az egész szervezetet leleplezte s a hurok most már egyre szűkebbre szorul a gyanúsítottak nyaka körül. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelenlik: A letartóztatottak száma az esti órákig harminckettőre emelkedett A Berlinben letartóztatott Salamon Ferenc báró kofferjében rendkívül terhelő anyagot talál­tak, amelyből kiderült, hogy Salamonék for­rada'mi összeesküvést szítottak. Erhardt kapitány berlini irodájában ház­kutatást tartottak és ideiglenes őrizetbe vették az iroda titkárnőjét. Az iroda vezetőjét még nem sikerült előállítani. A rendőrfőnökség a kora délutáni órákban megkezdte a letartóz­tatottak kihallgatását. Ezek közül hárman a bizonyítékok súlya alatt megtörtek és részletes vallomást tettek. Beismerték, hogy már rég­óta tudtak a bombamerényletekről, tagadják azonban, hogy jelen leltek volna a bűncselek­mények végrehajtásánál, vagy közreműködtek volna.

Next

/
Thumbnails
Contents