Délmagyarország, 1929. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)
1929-08-02 / 173. szám
SZEGED: SzerkeaztOaég: Somogyi UCCB az. L cm. Telefon: 13-33.^KlndOhlvoíol, kUlctOnkOnyvt&r «* legylrodn : Aradi ucca S. Telefon: 306. — Nyomda : Löw Lipót ucca 19. Telefon t te—34. «»«»««• Péntek, 1929 augusztus 2 V. évfolyam 165. szám MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Uri ucca 6. Telefon: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és klodóhlvatal: Andrássy ucca 23. Telefon: 49 szám, « » « » « » « » « >» Előfizetést ara havonta 3*2U vldéKea és a fóvórolban 3-89, KUlfiSldSn 6-40 pengtt. Egyes sz&m 16, vasár- és Ünnepnap 24 Itllér Páneurópa IV. Henrik francia királyt nálunk leginkább arról a szállóigévé vált megállapításáról ismerik, hogy Páris felér egy misével. Másik hires mondásával egy tyúkot kivánt minden alattvalójának fazekába. Kevesebben tudják róla, akit a franciák a jó király mintaképének szoktak tekinteni, hogy Ő volt az, aki elsőnek vetette fel az európai egyensúly és bizonyos mértékig az Európai Egyesült Államok gondolatát. Gondolatában egy olyan államszövetség-féle lebegett, amelynek a négy nyugati uralkodó, a német-római császár, a francia, spanyol és angol király áll az élén és az uralkodóknak ez az aeropágja van hivatva dönteni az államok között felmerült vitás kérdésekben, a háború és béke ügyében. Hogy ez a terv, amelyet már IV. Henrik idejében udvarias sakkhuzásokkal igyekeztek a különböző kabinetek meghiúsítani, nem valósult meg. azt felesleges hangsúlyozni azok előtt, akik történelmet tanultak, újságot olvasnak, sőt talán tevőleges résztvevői voltak minden idők legnagyobb háborújának. Most azonban, ugy látszik, a közvélemény kénytelen lesz egy ilyenlajta gondolattal foglalkozni. Ez a gondolat Páneurópa iféven röppent bele a köztudatba és mint komoly javaslat fog szerepelni a Népszövetség szeptemberi ülésszakának tárgysorozatán. A javaslat hivatalos előterjesztője, Briand, tegnap Franciaország külügyminisztere, ma miniszterelnöke, az a francia államférfiú lesz, aki legtovább mert elmenni annak elismerésében, hogy nincsenek rendben az ügyek ugy, ahogy a párisi külvárosi békékben tíz esztendőnek előtte elrendezték őket. A végső konzekvenciákat e megállapításokból még nem merte levonni, de a háborús pszichózis melleit, amely Franciaországban és Belgiumban sokkalta erősebb, mint a kontinens bármely más országában, már az is sokat jelent, ha egy felelős állásban levő politikus eddig a pontig eljuthatott A most felvetett^ vagy helyesebben talán uj életre keltett Páneurópa gondolata azonban nem Briandtól származik. A szülőatyja ennek a gondolatnak egy szokatlanul termékeny agyú és a világ életjelenségeire nagy elevenséggel reagáló osztrák arisztokrata, gróf Coudenhove-Kalerglii, aki liz év előtt, a horogkeresztes mozgalmak és fajvédő elméletek idején azzal lünt fel, hogy nagyon kemény sorokban bírálta és szedte szét az ausztriai antiszemitizmus tarthatatlanságát. Ő vetelte fel néhány év elolt az Európai Egyesült Államok gondolatát, melynek propagálására Páneurópa cimen folyóiratot indított és ugyanilyen címen egyesülelet is alapított. Briand, aki ennek az egyesületnek egyik elnöki tisztét elvállalta, csak az osztrák gróf gondolatát viszi a Népszövetség elé, némileg megváltoztatott formában. Coudenhove-Kalerghi gróf 'alapgondolata ugyanis az, hogy a históriai és politikai értelemben vett Európát csak a sajátképeni kontinens államai alkotják, Oroszország és Nagy Britannia kivételével. Ox*oszország szerinte már nem Európa, hanem Ázsia. Nagy Péter cár ugyan országát át akarta tolni Európába, de erről az igényéről Oroszoiszág, mikor a bolsevizmus karjaiba velette magát, önként lemondott Nagy Britanniát viszont óriási gyarmatbirtokai és különleges érdekei kapcsolják ki az európai államok közösségéből. Homogén egyseget csak a többi államokból lehet és kell teremteni, fleltéve, hogy sikerül eloszlatni¡azokat az ellentéteket, melyek ezeket az államokat most egymástól elválasztják. Briand nem tesz ilyen megkülönböztetéseket és nem kiván korlátozásokat felállítani. az Európa Egyesült Államok tagsági jogai tekintetében. Egyúttal nem nyilatkozik arról sem, hogy mi legyen az a kiinduló pont, amelyből az általa kontemplált Páneurópának ki kellene sarjadzani. Pedig ezen múlik az egész gondolat életképessége és megvalósításának lehetősége. Az a Páneurópa, amely a jelenlegi állapotokat akarja megkövesileni és Európát továbbra is két részre akarja osztani: olyan államokra, melyek szuverenitásuknak is teljes birtokában vannak és olyanokra, melyek a jogoknak csak bizonyos hányadával rendelkeznek. szimpatikus lehet egyesek előtt, de nem elégítheti ki a többieket. Ezek aláírhatják esetleg a Páneurópa aktáját, aminthogy beléptek annak idején a Népszövetségbe, aláirtak a Kellogg-paktumot és kötöttek különböző döntőbírósági szerződéseket, de mindenki tudni fogja, hogy az egcsz elhatározásnak a belső őszintesége mindkét oldalról hiányzik. Hiányzik az egyik fél részéről, amely, csak az igazságtalanságokat akarja stabilizálni és hiányzik a másik oldalról, amely csak alkalomra vár, hogy a helyzetet a njaga javára megváltoztassa. Igazat kell adnunk Müllernek, a német birodalom szociáldemokrata kancellárjának, aki azt mondotta, hogy a Páneurópa gondolata nagyon szép és minden eszközzel törekedni kell a megvalósítására. Ebből a szempontból az a lendület, amellyel Briand a gondolatot képviseli, csak elismerésreméltó lehet. Da éppen, mert a gondolat oly magasztos, óvakodni kell tőle, nehogy idő előtti erőszakolásával, mikor még a szerződő felek egy része egyenjogúságának elismerését sem érte el, kompromittálják és későbbi megvalósításának útjába akadályokat gördítsenek. Heves ellenszelekke! küzdve resti! a Gráf Zeppelin Amerikába Poiyaulas a léghajó fedélzetén Friedrichshajen, augusztus 1. A Gráf Zep. pelin ma reggel félnégy órakor Eckener kapitány parancsnoksága alatt elindult amerikai útjára. Az indulásnál nagy közönség volt jelen, amely kendőlobogtatással búcsúzott a léghajó utasaitól és személyzetétől. A léghajó először északnyugatnak fordult, majd nyugatnak és Basel irányában eltűnt a szem elől. Amikor a léghajó elhagyta a hangárt az a hír kapott lábra, hogy egy ember a hangár tetejéről a léghajó fedélzetére ugrott. Ezt a hirt a hangárt ellenőrző hivatalnok is megerősitelte. Az ismeretlen egy rövid kötél, darabbal ereszkedett le a hangár tetejéről, azután a léghajó burkolatára kúszott. Minthogy az illetőt hosszas kutatás után sem találták meg, nehogy a léghajó időveszteséget szenvedjen, elhatározták, hogy megkezdik az utat. ! A vakmerő utas igy a léghajón maradt. Azt ' hiszik, hogy a votyautas egy elbocsájtott munkással azonos. CBudapesti tudóitónk telefonjelentése.) Parisból jelentik: A Gráf Zeppelinnek az ut első szakaszán heves ellenszelekkel kelleit megküzdenie. Legutóbbi utja alkalmával a Friedrichshafen—lyoni utat négy óra alatt tette meg a léghajó, most pedig az ut megtétele hét és félóráig tartott. A Rhone völgyében a léghajó sebessége egyre fokozódott, délutánra már elérte a száz kilométert is. A Zeppelin a Bhone torkolatától Gibraltár felé vette útját, mert Bordeauxból időközben olyan időjárási jelentést kapott, hogy a Bisoaya öbölben rossz idő várhaló. Hamburgból jelentik: A hamburgi meteorológiai intézet jelentése szerint Észak spanyolország felett a Zeppelinnek heves ellenszéllel kellett küzdenie. Az Atlanti-óceán keleti felén az időjárás kedvező, míg az óoeán nyugati részén, az Azori-szigetek és Uj-Funland között ködös. • jtz egész világon minden rendzavarás nélkül mult el augusztus elseie A munkásság sehol sem teljesítette a kommunisták sztrájkparancsát London, augusztus 1. Londonban épugy, mint a vidéki városokban megfelelő előkészületeket tettek a mára tervezett kommunista zavargások megakadályozására. Az összes nagyobb kommunista üléseket letiltották, a kisebbeket is csak rendőri ellenőrzés mellett szabad megtartani. Tegnap este letartóztattak három kommunista nőt, akik egy kaszárnya előtt lázító röpiratokat osztogattak. Óriási derültséget keltett az a több férfiből és nőkből álló kommuuisla társasán. amely egy autóbusz tetejére ülve, az ülésekhez láncolta magát. A társaság egyik tagja kibontott egy vörös lobogót és kommunista dalokat énekeltek. Az autóbusz kalauza rendőrt hivott, de a láncokat nem tudták a társaságról lefejteni, mire az autóbuszt bevitték a ScottlandYardra, ahol egy kovács megszabadította a kommunistákat láncaiktól. A társaság tagjait igazoltatták és azután elbocsájtották a rendőrségről, de az eljárás tovább folyik elten lik. > £