Délmagyarország, 1929. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)

1929-08-09 / 179. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1929 augusztus 9. Jószágolvasás ' A jószág künn jár a legelőn és fogalma sincs róla, hogy egyszer meg is olvassák. A jószág ezzel nem törődik, ő csak a kövér füvet keresi, ami egyre jobban fogy. A legelőkből ugyanis mind többet hasítanak ki, felszántják, kenyértermővő teszik, búzát vetnek bele: A jószág igy mindig szűkebb és szűkebb területre szorul, sőt van olyan része a tanyavilágnak, ahol egyáltalában nincs kőzlegelő. A giftda kénytelen a maga területéből kihasítani egy darabkát, ha azt akarja, hogy a jószágja istálló-koszton kivül máshoz is jusson. Ez is váltakozó ellátás, hol kövérebb a fü, hol meg soványabb, aszerint amint szárazság után eső következik, vagy ujabb szárazság. A közlegelőre kiváltják a jószágot, ami azt jelenti, hogy listába szedik, legeltetési dijat fizetnek érte. Enélkül tisztességtelenség legeltetni, bár meg szokták olykor tenni. Ismerünk jó nevű gazdát is, aki tilosban legeltetett, aztán, hogy kiderült a tarkamacskája, szörnyen restelte a dolgot. Nem is engedte, hogy tárgyalásra kerüljön az ügy, habár igy ráfizetett. Megbírságolták volna néhányszáz (akkori) koronára, ellenben békés megegyezéssel ő fizetett félmillió papirkoronát. Telt akkor bőven a papírból. Beszélgetünk a dolgokról csendes alkonyaton « akkor azt mondja a régi szegedi ember: — Fontos a iegelőkön a jószágolvasás. Azt .akarják vele elérni, hogy tudni lehessen, annyi marha legel-e egy-egy gulyában, amennyit a szabályrendelet engedélyez? Nincsenek-e többen?Mert az állatot is védeni kelL jusson mindegyiknek elég íü. Megvan ez magángazdaságokban is. ahol viszoni dZ ellenkezőt kutatják. — Hiányzik-e vájjon? A marhát nem lehet olyan könnyen elcsaklizni, mint a birkát, mert a tehén nem fér el a leterített suba alatt. Azonkívül nem is kergül mee olyan könnyedén. Már most tessék megszámlálni a birkátl Azt hinné az ember, hogy ez olyan rendkívüli dolog, pedig dehogy is az! Egyszerűen ki kell nyújtani a pásztorbotot, azon keresztülugrik a birka, akárcsak a majom. Utánozza az egyik a . másikat s szintén ugrik. Folyik a számlálás, szép sorjában múr a többi t olvassa a gazdatiszt: — Egy, kettő... tiz.,, húsz.,, > Végigolvassa. t Az egyszeri magyar ember, mikor százast váltott a városházán és csupa ezüst koronásokat kapva Gerencsér főpénztárnoktól, meg akarta számolni és szintén igy kezdte az elejéről. El is jutott vagy negyvenig, akkor azonban kiderült az ábrázata és nagyot fohászkodott: — Ha eddig megvan, nyilván meglesz a többi is. Szólt és besöpörte az ezüstöket a tarisznyába. Mondom, egész jó volna, ha ezt a praktikus módot hasznáJnák a birkaügyben is, azonban nem használják s már-már kiderül a hiány, amikor a juhász elkezd mászkálni a nyáj körül. (Ámbár elfogynak lassankint azok is, minden szent időben vetődik a városba egy igazi juhász-tipus.) Ennek azonban ott a vállán a suba, csak alája fcerit egv szelíd ártatlan birkát azok közül, amelyek elvégezték már az ugrást s óvatosan áttereli amazok sorába, amelyek még hátra vannak. Ez aztán még egyszer ugrik *s igy van ki a szám. Ezért mondják a juhásznak olykor, italozás közben a vásáron, mikor összekerülnek idegenből való népek és szeret a magyar dévajkodni. — Igaz-e, komám, hogy sok birkád kétszer Ugrik? A vita rendszerint fejbeveréssel végződik. A marhánál már Yiehezebb az állapot s mint imár említettem, ott éppen az ellenkező a baj: ha többen vannak. A pásztor főiesküszik rá, hogy íübércédula nélküt senki jószágát a legelőre nem engedi, ámde mindig akad érdekelt sógor, vagy koma s ki tudna ellentállni az atyafiságos szép szónak? Nem olyan gonoszság ez. épp olyan kevCssé romlottság. Nem is tudja az a mezei ember a szó teljes átható erejével átérezni, hogy ő most mrgkárosit valakit. — Hejnye, az a fü is számit? Epp ahogy leszedi mindenből a maga százalékát, a dinnvecsöszé az első dinnye, a hegypásztoré az első fürt szőlő, — a zsenge kukoricát is megsüti este a tűznél. A köztől veszi el a legelőt is. ösi tulajdonság, vagy a Bach-korszakból maradt örökségnek, amikor uri virtus volt, hogy nem szabad adót fizetni? — ki tudja. Megcsinálják ezt százszor, meg százszor a közfeletben is, ahol százaléknak, jutaléknak hivják s annál drágább, minél közelebbi barátot lehet vele megnyúzni. Ott még mosolyogni is lehet. Mindenesetre van benne egy csomó erkölcsi fogyatékosság, ha itt történik, ha ott. De hát, édes Istenem, nem éppen a tanyáról kerül ki a neveletlenek dandárja! íme, itt is jön a jószágolvasó deputáció, amelyik rendben tartja a város dolgait és hozzákezd a munkához. A gulyás szigorú számokat mond. azok a törvény értelmében mind helyesek, — lássuk már most, hogy igazak-e is? Továhbá a pásztor, minthogy ez nagyobb munkát vesz igénybe, amit időbe kerül kivárni, előszedi a pipáját, hogy rágyújt, mert pipaszó mellett könnyebben halad minden, jobban fog az ész. derültebb a hangulat. Ugyanakkor azt mondja, még a gyufa sercegése előtt, a számláló szenátor, amint az föl van jegyezve néhai László Gyuláról, (akinek az eszén se igen járt tul élő ember): — Ha pedig rá mer kend gyújtani a pipára, ugy kiverem a szájábul. hogy valamennyi foga vele röpül. A tájékozatlan ember nem érti, mire Jó ez a nagy szigorúság, de a szenátor tudja, ő már észrevette, hogy a pásztor reszelt lókőrmöt kevert a dohányba. Annak pedig olyan irgalmatlan szaga van, hogy a jószág ezerfelé rohan tőle vad, remegő futásban. Aztán nincs ember, aki aznap együvé terelje őket. Azért a pásztor zsebredugja a pipát és némi szomorúsággal lehajtván a lejét, azt mondja: — Kifogtak rajtam, lesz ahogy lesz, Isten nekil Martonoson temetik el Jezerniczky Madár lelkészt „Drágám, mit szólnál hozzá, ha hamarosan meghalnék", — mondotta kislányának, amikor megkapta felmondó levelét (A Délmagyarország munkatársától) Jelentette a Délmagyarország, hogy Jezerniczky Aladár vásárhelyi református lelkész holttestét a szerb megszállott terüléti Martonos községnél kifogták a Tiszából. Vásárhelyi jelentések szerint Jezerniczky azért lett öngyilkos, mert állását felmondták. A mult hét csütörtökén kapta meg az egyházközség felmondó levelét. Aipikor a levelet megkapta, igy szólt a mellette lévő kisleányának: — Drágám, mit szólnál hozzá, ha hamarosan meghalnék? — Az nem lehet apukám! — felelte leánya. )• — No, majd meglátod, hogy hamarosan bekövetkezik J Másnap beutazott Szegedre és minden valószínűség szerint már pénteken végzett magával. A család a lapokból értesült a tragédiáról, holnap utaznak Martotiosra, mert ott hantolják el Jezerniczky Aladár holilesiét. A református egyház lelkészi kara a megdöbbentő esettel kapraolatban Pap Imre elnöklete alatt gyüiést tartott. Fájdalmas részvéttel vették, tudomásul a hirt és kimondották, hogy a ravatalra koszorút helyeznek. Az egyház koszorúját valamelyik lelkész viszi el Martonosra és az végzi a szertartást is. " ' n szegedi törvényszék egyik bírája 60 tanút hallgatott ki a nemzetgyalázással vádolt fiizesgyarmati intéző ügyében (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ügyészség fogházában már több mint két hónap óta vizsgálati fogoly Krcicsi József füzesgyarmati gazdasági intéző. Kreicsi már hosszú évek óla alkalmazottja volt a füzesgyarmati uradalomnak, még a háború alatt telepedett meg Magyarországon. Mint csehországi szülelésü azonban nem optált és nem vette fel a magyar állampolgárságot. Két hóna[> előtt azután súlyos összeütközésbe került Füzesgvarmal községi vezetőivel. Magatartását hazaellencsnek bélyegezték meg és nemzetgyalázás cimén feljelentést tettek ellene. A vádak alapján lelarlóztatták és — miután nem magyar állampolgár — beszállították a szegedi ügyészség fogházába. A vizsgálat során szükségessé vált a felfclenlök kihallgatása. Füzesgyarmatnak' azonban olyan kedvezőtlen vasúti összeköttetése van, hogy a kihallgatást nem a szegedi törvényszék vizsgálóti: ója foganalosi otla, hanem a törvényszék elnökének felkérésére dr. Honheiser Sándor törvényszéki biró, aki szabadságát éppen Füzesgyarmat közelében töltötte. Dr. Honheiser Sándor ki is szállt Füzesgyarmatra, ahol több mint hatvan tanút hallgatott ki. A tanúkihallgatásokról felvett jegyzőkönyvek most érkeztek be Szegedre. A nemzetgyalázással vádolt Kreicsi József aktái először a vádtanács elé kerülnek, mivel Kreicsi az eljárás megszüntetését kérte maga ellen. Szabadlábrahelyezési kérelmét — értesülésünk szerint — ismételten elutasították, a fogságban várja meg ügyének fötárgyalását. II strandon levetkőzött, nyakába revolvert akasztott és szivén lőtte magát a Maros vizében (A Délmagyarország munkatársától.) Különös öngyilkosságot követeti el szerdán délelőtt Maggari Ferenc 46 éves dombegyházi lakos. Az életunt ember a kiszombori strandon a vizben a nyakában lévő revolverrel főbelőtle magát. Magvari korán reggel ment le a strandra, ahol ebben az időben senki sem járt. Levetkőzött, ruháit csomagba kötve felakasztotta a parti karóra, az egyik búcsúlevelet a kabát zsebében, a másikat a csomag közepén helyezte el. nyakába vette a zsinegre kötött revolvert s igy ment be a vizbe. Addig gázolt a vizbe, amig derékig érő vizet találl s ekkor szivének irányozva a revolver csövét, elsütötte. A golyó talált, az ötödik és hatodik borda között hatolt be s néhány pillanat alatt beállott halált okozott. Maggari Ferenc holtan bukott a vizbe. Holttestét a déli órákban találták meg. Juhász János apátfalva! halász édesatyjával együtt a Maros makói partja mentén ereszkedett le és útközben horgokat raktak le. Már a makói strandfürdő közelében jártak, amikor a zombori oldalon a partmenü sekély vizben valami tárgyat vetlek észre. Odaeveztek s megdöbbenéssel láttákf hogy emberi test fekszik előrebukva a vizben. Segítségére siettek, kiemelték, akkor látták, hogy a középkorú férli halott Észlelték azt is. hogy a mellén löseb van, nyakában pedig spárgára kötve egy revolver lóg. A holttestet kivontatták a parthoz, ahol a vizben hagyva megerősítették. Ezután mindketten partra léptek, hogy a leletről jelentést tegyenek. Alig tettek néhány lépést, amikor egy földbeszurt karó került eléjük, amelyen csomagba kötött férfiruha lógott. A ruhacsomóból egy levél kandikált ki, a két halász előtt nyomban világos volt, hogy a vizbefult ember ruháit találták meg. öngyilkosságának oka ismeretlen, mert Magvari a levélben csak azt kérte, hogy holttestét ne boncolják fel. Háromszáz vagon liszt égett el Zomborban Zombur, augusztus 8. A vasútállomással szemben levő Zombori Hengermalom lisztraktára tegnap délután leégett. Délután hat óra körül lángnyelvek törtek elő és a veszedelmesen terjedő tűzben háromszáz vagon liszt pusziuk cl. A tűz oka ismeretlen, anyagi kár négy és félmillió dinár, A vizsgálat a tüzeset ügyében megindult.;