Délmagyarország, 1929. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)

1929-08-06 / 176. szám

SZEGED; Szerkesztőség: Somogyi ucca 22.1- em. Telefon: 13-33. ^ Kladöhivnlal, kOIctOnkünrW&r és (egyiroda : Aradi ucca S. Telefon • 306. - Nyomda : löw Lipót ucca 19. Telefon : 16—34. «»«»«» Kedd, 1929 augusztus 6 V. évfolyam 168. szám •maHBBHOHMram MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca O.Telefon: 151.szóm.« »«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andróliy ucca 25. Teleion: 49- szóm. «» « » « » « » « » Előfizetési óra havonta 3-20 vidéken és a fővárosban 3-öl). üUUSldän 6-40 pengd, egyes szó-n 16, vasór- és Ünnepnap 24 111 lér Használ-e ? Már tudniillik, hogy az használ-e, ha Csonkamagyarország megpróbál montecarlói alapon föltámadni".' A kérdés egészen fölöslegesnek látszik. Minden szerencsejátékkal szerencséje van valakinek. Ezt minden felnőtt ember tudja s az ilyesmin senki se törné a fejét, ha — destruktív lapok nem volnának. De a destruktív sajtó köztudomás szerint borzasztóan el van hatalmasodva ebben az országban s minden lébe belekanalaz. Még abba az erőlevesbe is, amit honunk vezérei hir szerint nem is egy adagban fel akarnak tálalni a nemzet asztalára. Mindenki azt mondta volna rá a destruktív sajtó nélkül, hogy ez már teszi, most már nincs többé kopasz fej, mert ettől a nemzeti erőlevestől mindnyájunknak kinő a haja. Az az égetnivaló destruktív sajtó azonban már tálalás előtt bele szemetelt a tálba és erkölcsi hajszálat talált az erolevesben. Mégpedig nem is szálanként, hanem csomósán. S mivel a kormány sajtója nem siet a félreértést eloszlatni, ezúttal mi érezzük hazafiúi kötelességünknek, hogy sikra szálljunk a játékkaszinók mellett. Mondanunk ..sem. kell, hogv nem vezet bennünket semmi önzés. Még csak szabadjegyet se kérünk se a siófoki, se a dobogókői játékbarlangba. Politikai és világnézeti szempontokat szintén kizárunk, amikor ebben a történeti jelentőségű ügyben tüntető 'felvonulást rendezünk a korszakos reformtörekvések ellen. Teljes tárgyilagossággal fogjuk kimutatni, hogy igenis használ a nemzeti pinka mindenkinek. Természetesen: a haza minden előtt. Tulajdonképen ezt is fölösleges hangoztatni a nemzeti reneszánsz korszakában, amelynél önzetlenebbet ezeréves törtértelmünk nem tud felmutatni. Tud valaki az utolsó tiz esztendőben olyan eszmét, melyet nem a haza érdekében valósítottak volna- meg? Tud valaki a kurzusnak olyan kis s nagy vezéréről, aki b'ele; ne szegényedett volna a haza talpraállitásáért folytatott küzdelembe? Van arra eset minálunk, hogy a nyugalomba vonuló politikusok egyébre is támaszkodnának, mint szegényes kis nyugdijukra? Természetes, hogy az önzetlenségnek ilyen példátlan légkörében minden eszmecsíra a hon üdve felé fordítja már a sziklevelét is. A játékkaszinók diadalmas eszméje is ebben a jegyben hasadt ki. Mi az érdeke ma a mi országunknak? Az, hogy az egész világon beszéljenek róla. Hát ennek az a legbiztosabb módja, ha lepipáljuk Montecarlót. Valahányszor egy angol, vagy, francia gavallér beleöli magát a siófoki nádasba, mindig beszélnek rólunk s az kétszeresen hasznos dolog. Először jó hírünket öregbiti, másodszor ellenségeinket pusztítja. Életrevalóságunknak is nagyszerű bizonysága ez s dokumentálni fogja a világ előtt, hogy mi nem a délibábok nemzeLe vagyunk, ini nem futkosunk a revízió csalfa reményei után, mi reális politikát csinálunk. Hiszen már maga az a tény is megbecsülésünket mutatja, hogy a külföldi gründolók nem Angliának és nem Németországnak tettek ajáulatot, hanem nekünk. El lehet képzelni, micsoda blamázs ez Csehországnak, Romániának, Szerbiának. Valószínű, hogy meg fognak botránkozni és kigvót-békát kiáltanak ránk. de a világ tudni fogja, hogy, mégis csak mi állunk keresztyén—keresztény erkölcsi alapon. Igenis, még akkor is, mikor azon törjük a fejünket, hogy állami játékkaszinókkal javítsuk az erkölcsöket. Mi akkor is bibliai alapon állunk. Hogyan? Hát ugy, hogy benne van a bibliában, mégpedig nem is az ó-teslamer.tumban, hanem az újban, hogy »kockát veiének az ő ruháira.« De az nincs benne egyik evangéliumban sem, hogy »behozták az általános választói jogot.« No ugy-e? Most farizeuskodjon a destruktiv sajtó! Ezek után arról talán ne is beszéljünk, hogy a mindenek felett való erkölcsi hasznon kívül gyakorlatilag is mennyire hasznosítható a nagy reform. Először is játékügyi miniszteri állást lehet szervezni, megfelelő számú államtitkárokkal és tartozékaikkal, amit a közvetlen érdekelteken kívül az autóipar is örömmel vesz tudomásul. Másodszor, akik a legközelebbi választás alkalmával egységespárti mandáluui nélkül maradnak, azok képességeik arányában vagy igazgatósági tagsággal vigasztaltatnak meg, vagy a zsetongereblyézők közé jutnak be. Harmadszor, ha valaha indokolt volt a forgalmiadóellenőrök szaporítása, hát itt igazán az lesz, ebbe még az ellenzék se köthet bele. És ha belekőt, az a negyedik haszon: jól jár az ellenzék is, amely már úgyis fogytában van az interpellációs anyagnak. Szóval mindenki jól jár, mindenki meg lesz elégdve. Még azoknak a polgártársaknak is meglesz a lelki megnyugvásuk, akik egyegy nagy ütközet után a legelső akácfán véget veinek elhaznrdozott életüknek. Eddig az ilyen boldogtalanok csak lelkiismeretfurdalást érezhettek, a szemétdombra gondolva, ahová családjukat juttatták, ^zután a lelkiismer elfurdalást ellensúlyozni fogja az a felemelő öntudat, hogy ők tulajdon kép hazafias kötelességet teljesítettek, mert a magyar állam pénzügyi intencióit szolgálták. A Rajnavidék kiürítése a legnehezebb probléma a ma kezdőtffi hágai konferencián (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Hágából jelentik: A Hágábaq összegyűlt delegáció hétfőn délután a konferencia megalakulásával kapcsolatos szervezeti kérdésről tárgyalt. A főtitkári tisztséget a franciák eleinte maguknak követelték, de később beleegyeztek, hogy ezt a tisztséget Morris Ilankey, íz angol delegáció titkára töltse be. A konferencia megnyitása kedden délelőtt lesz a második kamara lovagtermében. A megnyitó beszédet Btockland holland külügyminiszter mondja.' Párls, augusztus 5. A hágai értekezleten három különböző álláspunt mérkőzik egymással; a francia álláspont, amely a Young-tervezet elfogadását kívánja, az angol felfogás, amely szerint a Youngtervezetet módosítani Ijjell. Ugyanezt kívánja Románia, Görögország és Jugoszlávia is. Végül a német álláspont, amely szerint a l'ouag-tírvezelről csak akkor lehet tárgyalásokba bocsátkozni, ha a Rajaavi<íék ¿¡ürítése már előre biztosítva van. Paris, augusztus 5. A francia sajtó ugy véli, hogy a hágai értekezlet hosszu tesz és sok nehézséggel fog megküzdeni- A L'Matin egy »különösen illetékes« államférfi nyilatkozatát közli, amely szerint az értekezlet valószínűleg az év végéig tart. A L'Journal szerűit a hágai értekezlet legfőbb nehézsége a Rajna vidék kiürítésében van. A lap szerint az angolok és németek tulgyorsan szeretnék a kiürítés kérdését megoldani, de a belgák és a franciák véleménye szerint a csapatok visszavonása csak komoly biztonsági garanciák nyújtásával történhetik meg. V!liamosárammai gyilkoltak meg 3 embert Bécs mellett Bécs, augusztus 5. A Bécs melletti Korneuburgban az elmúlt éjszaka példátlanul álló bűntény történt, amelynek három halálos áldozata van. Ismeretlen tettes rézdrótot húzott keresztül az uton s azt összekötötte a közelben elhúzódó magasfeszültségű vezetékkel. Az éjszaka folyamán arra haladók nem vették észre az uton keresztülhaladó drótvezetéket és három embert a magasfeszültségű áram agyonsújtott, egy pedig életveszélyesen megsebesült. A vizsgálat megindult, de a tettesnek még semmi nyoma. (Budapesti tudósítónk ielefonjelentése.) A borzalmas merénylet Korneuhurgban nagy felháborodást keltett. A községben vasárnap bucsu volt, amelyre igen sokan jöttek a környékről és igy nagy szerencse, hogy a vörösrézdrót a negyedik személlyel való érintkezés után elolvadt. A bűncselekmény végrehajtásában nyilvánvaló, hogy a tettes szándóba kifejezetten emberölés volt. Azt hiszik, hogy a merénylő a három megölt fiatalember egyikével ikart végezni és azt gondolta, hogy az áram az egyik emberrel való érintkezés utáu elveszti hatását. Ellentétes vallomások Inkáról és a Rodobrana szerveseiről PozSoay, augusztus 5. Dr. Tuka és társai elleni I bünpör főtárgyalását hétfőn folytatiák. Tanuként kihallgatták Nácin Ágoston hirlapirót, a Slovak volt munkatársát. Elmondotta, hogy a pozsonyi Szarvas-szállóban találkozott egy ismeretlen katonatiszttel, aki hangoztatta, hogy Tuka lehetetlen dolgokat lilván a tót ka'.onatiszíektől. Majd Bucek esperes mondotta el tanúvallomását a Rodobrana garamszentbenedekí eskütételére vonatkozólag. Kijelentette/ hogy á'lamellenes cselekedelről nem tud. Tuka 1926 januárjában megkérte őt, hogy néhány főiskolai hallgató áhitatosságot akar elvégezni a garamszentbene. deki ereklye előtt. 0 engedélyt adott az ájtatosságra és a diákok hűséget fogadtak a templomban a nemzetnek és az egyháznak. Utána llusecki József kocsmárost hallgatták ki, aki arra vonatkozólag tett vallomást, hogyan tettek esküt a tapolcai kolostorban a Rodobrana tagjai. Szeriute ez alkalommal fegyverekről és for-