Délmagyarország, 1929. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)
1929-08-31 / 196. szám
s 192?) augusztus 3t. Festékek olajok, lakkok, zománcok, parkéit beeresztő és fényesítő, seprő é<* kefeáruk, kékkő, raffie, gyanta stb., mindenféle vegyi és háztartási cikkek C^íljBmyi nC £7981» fe«iékVere«kedésaiibcr DugonicslérlL Telefon 107. legolcsóbban beszerezhetők OXIia^fI C3 <32,415311 Kálvin íér 2, Ref pnÉoía. Telet-n 9-88. 935 V <A DEIMAGYAR0RS2&6 R£G$NYE Gertrude ¿Müerton > ELOSZLIK Fordította: JllQáSZ ütndor 46 Habozását önmagának sem tudta megmagyarázni. Mit számított most már, hogy egy héttel később vagy hamarabb esküszik-e A karján lévő ruhára pillantott. Egy lány karp.su testét borította egykor, aki szerelemmel simult a férfihoz, akihez feleségül ment. Az ő esküvője csak karrikaturája lesz annak a másik esküvőnek. És idegein újra keresztül-' cikkázott valami, lalán azoknak az asszonyoknak a suttogása, akik azonkban a ruhákban nevettek és szerettek, táncoltak és kokettáitak, •ímelyeknek velük együtt kellett volna elporladniok. Volt valami irónikus és valami sötét a textil és a divat e föltámadásában. Ezek a telepes asszonyok magától értetődő természetességgel szerettek és mc -.ok férjhez és nem pazarolták idejüket más problémákra, mint a bébire, a halálra és az uj ruhára, amit majd föl fognak venni a kormányzó bálján. Az élet igen egyszerű volt ezekben a hajdani napokban. Gita elkomorult és a ruhát egy ládára dobta. —» Rendben van, — mondta éles hangon. — Még ina este beszélek Eustaceszal. Most pedig válasszuk ki a ruhákat a mulatságra! Te Polly, majd leszel szíves és kocsira teszed a többit, hogy a többi lányok is válasszanak belőle. Én talán ezt veszem magamra, ez az egyetlen, amely nem készült fűzőre. Egy aranyszínű tüllruhát mutatott föl, kivágott nyakkal, magas övvel és rövid, bevágott puff-ujjakkal. Elsie egy selyemruhát választott levélmintákkal, hátul, a sleppé bővülés előtt egy Watteau vonallal, bő könyökujjakkal, csipkemanzsettákkal. Polly miután visszadobott vagy nyolc-tizet a legjobban kidolgozott ruhák közül, egy szilvaszínű bársonyruhával elégedett meg, egy mintás szálén alsószoknyával, hosszú hegyes derékkal, pannierekkel és tele szalaggal. Ezután levitték a ruhákat és a három kivételével mind berakták a Polly autójába. A ker-. tésznek meghagyták, hogy a három ládát, amelyekben a férfi-holmi volt, másnap reggel Eustace Bylant lakására vigye el. XXII. Bylant eljött vacsorára. Azonnal elmondták neki a tervezett jelmezbált és beszámoltak a padlásszoba rejtett kincseiről. Megegyeztek abban, hogy az esküvőre vonatkozó terveket Gila fogja közölni vele a könyvtárszoba zavartalan magányában, amikor Elsie már vissza\ onnlt a szobájába. Bylant, aki fáradtnak és levertnek látszott, láthatólag földerüli és kapvakapott az ideán, hogy másva i legyen, mir.t aki, hacsak pár órára is. A,zonkivül örült, hogy a pittoreszk iránt érzett elnyomott szerelmét egyszer szabadjára engedheti. — Én majd egy régi kormányzó leszek, — jelentelte ki. — Cornbury például, aki h^leszeretett a felesége fülébe, terinészc'esen a házasság előtt és ennyit még én is megengedhetek magamnak. Ez a Cornbury egy gazember volt és én boldog volnék, ha egy éjszakára én is az lehetnék. Gita szívből kacagott. — Drága öreg Eustaceom! Hiába próbálná, sohasem válnék magából gazember! — Legyen inkább ragyogó és előkelő, meri Pollyval egy menüettet fog majd lejteni. A leghalványabb ideánk sincs ugyan, hogy. hogy néz ki egy menüett, de hát majd kiegyenesedtek, meghajoltok, forogtok, pár lépést élőire mentek, párat vissza és megvan az egész. Csak ezután fogjuk ma jd* fölszolgálni az italt. — Akkor elég kedélytelen lesz az este. Ezt nem árulom el a férfiaknak» különben nem jönnek el. Amikor elhagyták az ebédlőt, Gita belékarolt és gyöngéden megszorította a kezét. — Van ennél egy sokkal nagyobb meglepetésem is a maga számára, — suttogta. — Valóban? — Nem merte kiszabadítani magát a Gita karjából, de elfordította a tekintetét. Sohasem látta Gitát még ilyen szépnek. Nagyon lágy, nagyon tapadó ruha volt rajta, ruhatárának egyik legfinomabb virága. American Beautv-rózsaszine jól illett arcának izgatott pirosságához. Szemei még tágabbra nyíltak, még nagyobbak, még feketébbek voltak, mint rendesen. — Nem mennénk ki a kertbe? — kérdezte Bylant. — Szép tiszta éjszaka van. — Nem bánom, de sétálnunk kell, mert hideg van. Maga mindig a könyvtárszoba legkényelmesebb foteljét választja a szivarjához. — Azért sétálni is szeretek néha. Gita hosszú felöltőjét a halban vette föl és amint eltűnt a köpeny sötét redői között, Bylant megkönnyebbülten sóhajtott föl. Aztán mogárakapta burberryjét és sapkáját. — Mit gondol, mi az a meglepetés? — kérdezte Gita, amint lefelé ballagtak az uton. — Fantáziám az utóbbi hetekben kissé kiapadt. — Megtaláltam nagyanyám menyasszonyi ruháját a padlásszobában. Olyan gyönyörű, hogy valóságos álom. Elhatároztam, hogy abban fogok esküdni. És akkor hármasban kisütöttük, hogy az esküvőt az estély éjjelén fogjuk megtartani. Pontban éjfélkor. Senkinek sem lesz róla még csak halvány fogalma sem, csak ha majd lelibegek a lépcsőn fehér csipkeruhámban. I v.!:éve természetesen, hogv, magának tetszik az eszme, — tette hozzá hirtelen tapintatosan. — De mi mind a hárman azon a véleményen voltunk, hogy a tabló meg fogja ragadni a maga finonij, mftvészi ízlését. Eustace jó darabig hallgatott, aztán vállat vont. — Jó gondolat. Aki látta, nem fogja többé elfelejteni. Persze meglehetősen teátrális lesz. — Nevezze inkább drámainak. Minden drámait ki akarok aknázni az'életemből, amennyit csak birok. — Ugy? Azt hiszem azonban, maga nem azt nevezi drámainak, amit más asszonyok, de talán majd lesz szives megmagyarázni, hogy mit nevez annak. Abban ugyan nincsen semmi drámai, hogy szépen, prózaian féjhezmegy és a tizenkettedik uccában fog lakni. — Sohase lehet előre tudni, miből lesznek a drámák. Én egész életemben mindig ugy, éreztem, hogy drámai hősnőnek születtem. Volt is már rengeteg részem drámában, nem tulkellemes formában. Ugy vonzom a drámát, mint valami mágnes. — Ugy látom, ebben a drámában nekem csak a kar szerepe jut. — Bizony magában semmi drámai nincsen, kedves Eustace, de ha nem volna olvan, amilyen, sohasem mennék magához, öh, szent Isten1 Nagy ég! — Mi történt? Talán már látja a közelgő drámát, amint fenyegetően jön felénk ezen a nedves uton? Focadok. hoss megmenekülünk előle. — Van még valami, amire eddig még egy pillanatig sem gondoltam. — Nos, mi az? • — Félek, hogy magának nem fog tetszeni. — Valószínűleg nem fog. — Bylant igazán rossz kedvében volt. — Hát hallgasson ide, megmondom. Nagyanyám azt akarta, kérjem meg a férfit, akihez hozzá fogok menni, hogy vegye föl az én nevemet. Nem tettem ugyan Ígéretet, mert azt hittem, sohasem fogok férjhezmenni, de hát semmi kedvet sem érzek hozzá, hogy lemondjak a nevemről. (Folyt köv.") 1929 u) lypusu MERKÚR kerékpárok leszállított árban, csekély részletfizetésre Pfaff varrógépek Rádiók és alkatrészek E) E R Y gépáruház. Kis ueca, KeSeti-palofa. zamatos 7k ¥ a le9í°bbahTelefon 514. OHN HNTfli Az iskolaév kezdetére ajánlunk: OvodatásKát: Képes, bőrszíjjal iskolatáskát: Képes, hátas, bőrszíjjal 1-60 Molino, barna és zöld Linóleum, kigyó utánzat 4-30 Iskola bőröndöt: Erőlemez, 35 cm.-es, ugró zárral 3-60 n 28 if zárra! 1*90 »9 25 ,, pat. leesukóval 1"20 FIm Iskola sapkát: Diák, seviot, sötétkék 2-60 Levente, kitűnő minőség 1-90 Sport, színes, svájci fazon 1-40 Tornacipőt: Mlott, vizmentes talppal 1-30 MÖper, gummi talppal 2"80 l&ecéstalpu, szegélyezett 5*80 L— 1-20 1-60 Zi Erőiem ez, bőrszíjjal Bádog, képes Tolltartót: Kihuzós, poiiturus . -—'40 Kulcsos, zárható —-50 Légzáras, politúros 1-10 Fiu iskolaöltönyt: Mosó, minden nagyság " Sötéí kamgarn 8*60 Szürke, gyapjú 12 Leányka sskolakötényt: KlOtt, la minőség 2-70-tŐl Kiolt, Iala minőség 3-30-161 ::kola cipőit, ?s" o'a cvet'ereh, iskoinpa'loverek, iskola leánvka ruhák stb. nagy választékban, legolcsóbb árakon. Hm!$ál Szegei!, Csekonics és Kiss ueca sarok. '•^rjfflfjgr^Ti