Délmagyarország, 1929. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)

1929-08-25 / 191. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1929 augusztus 25. Asc elöre&alaciotí saisan miatt a ralktáion levő nyári ciRUeket ismét 10% engedménnyel árusitfyk. Szabó L és Társa Szeged, Kárász ucca 8. m 514 m 4 sflt eszük ágában sem volt, hogy a város vendégszeretetét igénybe vegyék és a szegedi egyetemi ifjúságot kitüntessék megjelenésükAz üres vonat természetesen nagy konsternációt keltett a szegedi diákvezérek közölt. Dr. Varga Zsigmond még az állomáson megbeszélést tartott alvezéreivel, akik leszögezték, hogy csúfos becsapás történt. ÍAz állomásról telefonon felhivták a polgármestert, hogy a külföldi delegátusok szegedi lleulazása eddig ismeretlen okokból elmaradt. •Így elmaradt a szombat esti ujszegedi hal'paprikás is, ellenben ugy döntöttek, hogy az «lőre elkésetett vasárnapi programot külföldiek nélkül is lebonyolítják. >A MEFHOSz szegedi csoportjának indítványára a polgármester a szegedi diákok vezetőit vasárnap délután meghívta Alsótanyára, mert ott már tegnap leölték a birkákat, két hordó bort fejtetlek le és három hordó sör várta a csapraülést. A szegedi MEFHOSz elnöksége ftzombator. este a történtekről a következő közleményt küldte be a Dclmaggarországnak: »A WEFIlOSz szegedi csoportjának ifjúsága hetek óta lázas izgalommal kcsziilt a nemzetközi diákkongresszus Budapesten tartózkodó tagjainak szegedi fogadására s a küliöldi diákok itt tartózkodásának alkalmára fáradságot nem ismerően, igazi magyaros vendégszeretettől áthalva, szép ünnepségeket készített elő. Az ünnepségek sikerét a város, a katonai hatóságok, különböző társadalmi és sportegyesületek és a nagyközönség soraiból sokan, nemkülönben az egyetem hatósága is hathatós támogatásával igyekezelt biztosítani. Az ifjúság nagyszámban vonult ki a tegnap délutáni gyorsvonatho.' vendégei fogadására, noha tegnap délelőtt Budapestről oly hirek érkeztek, hogy az ifjúság budapesti központi 'szervei a külföldi diíkok szegedi útját nem készítették kellően elő, azt az utolsó pillanatban bizonytalannak nyilvánították, sői anélkül, hogy azt a MEFIIŐSz szegedi csoportja előtt kellően megindikolták volna — váratlanul lemondták. A váratlan lemondás kitios helyzetbe hozta a MEFHOSz vezetőségéi, nemcsak a nagyközönséggel szemben, mely meghívására tömegesen készült ?z ünnepségekre, — hanem a polgári, katonai és társadalmi testületekkel szemben is, kik oly megértően igyekeztek ifjuságunk nemes intencióju törekvéseit előmozdítani. A MEFHOSz szr^ódi csooortiának elnöksége, — mig rí'yfelől szigorú vizsgálatot szorgalmaz a tekintetben, hogy kit terhei felelősség a külföldi diákok szegedi utjának ily szokallan körülmények között való elmaradásáért, másfelől indíttatva érzi magát, hogy ezúton is mélyen érzett hálás köszönetét nyilvánítsa a város, az egyetem, a katonai hatóságok, társadalmi alakulatok és a helyi sajtó részéről nyilvánított megértő támogatásért. Az egyetemi ifjúság méiv?n fájlalná, ha akarata és szándéka ellenére, e rajta kiviil álló sajnálatos okok folytán, a nagyközönségnek az ünnepségeire való készüléssel kapcsollatban nehézséget okozolt volna, megértő szeretelére apellálva, ennek felelősségét fentiek alapján m:>' ' :•<*>! elhárítani "kénytelen.« 'Szeged, 1929 augusztus 24. Varga Zsigmond, a MEFHOSz szegedi csoportjának elnöke, iff. Dudás Béla főtitkár h. A rotterdami kikötőben Rotterdam, augusztus 20. A munka városa Rotterdam. Itt nincsenek osztályok, itt csak egy osztály van: a dolgozók osztálya. Ilt minden ember egyforma, legfeljebb az egyik építi a hajót, a másik irányítja a daru vagy a kormány kerekét. Reggel megindul a hajrá, délben egy lélekzetvételnyi hideg lunch és zugnak a gépek, kopognak a kalapácsok, jár az emelődaru a tovább surranó hajók közt, estig. Tegnap végighajóztam a kikötőt. A gőzkompok egyik átkelő állomásától indultam, ahol két hatalmas vasszörny' segíti át a Maas-on liid helyeit az igyekvő teherautók és biciklisek hadát. A Maasnak csak két hidja van, hidak helyett ezek a gőzkompok bonyolítják le a forgalmat. Ez a két liid is olyan, hogy nem akadályozza az óceánjárók feljövetelét, mert az egyik hid a középen szétválva a két parti pillérről felemelhető, a másik viszont, a vasúti hid, ugy van épitve, hogy a parii pilléreken 60 méler magas vasszerkezeten egészen azok tetejéig húzzák i'el a hid vizfeletti részét. Rotterdam tulajdonképen nem a tenger partján fekszik, hanem onnan Huck von Hollandtól mintegy 20 kilométernyire bennt a Maas folyó torkolatánál. A Maas itt igen széles, de még ezt is többszörösen kibővítették egyes öbölszerü, kiépített kikötőkkel. Mikor elindul társaságunkkal a hajó, akkor engedik le éppen a függő vasúti hidat, hogy beengedjék rajta az ostendei gyorsot. Szokatlanul érdekes ez a kép. Átrobog a kis vaskígyó és utána felhúzódik ismét a levegőbe a hid, hogy utat adjon egy nagy háromkéméuyünek, amelyik kifelé tart a tengerre. A kilométer széles vizén közben tarka összevisszaságban, sípolva, tülkölve nyüzsög ezer és ezer apróbb-nagyobb hajó. Elegáns jachttól a szénszállító sleppig. A sirályok fölött repülőgép száll és füstfelhők vetnek árnyékot a vastagon olajos vizre. Két, Indiából jött. acélszürke óceánjáró korlátjáról kötelekről deszkaállvány lóg, rajta emberek tisztítják a hajót. Közben hatalmas rakodódaruk csápjai szednek ki a hajó gyomrából titokzatos csomagokat. Percekig sem tart és már egy Holland—amerikai személyszállító kolosszus talpánál tapossuk a $sapkodó hullámokat. Holnap megnézzük belülről ezt a hajóóriást a nagy fedelt uszodájával, a játéktermeivel, a konzerthalljávai és gépmonstrumaival együtt. Arébb ismét vasérceket harapnak a rakodó daruálkapcsok, hogy beleszórják egy folyami sleppbe, amelyik elviszi, talán a Rajnán, valamelyik kohóhoz. Ugyancsak felsülne, al<i meg akarná számolni itt a hajókat, vagy a darukat, amelyek a hajónk körül hajladoznak, nyúlnak, emelnek végeláthatatlanul a leszerelt árbóeok között. Kikerüljük az uszó bójákat és irányt veszünk a tenger felé, ki a dokkokhoz. Oda, ahol a javítások, az építések folynak. Itt azután egészen más természetű az élet. A dokkokban és a vízen álló hajókon velőkig ható kalapácsropogás, lángfuró, szikrák, lógó-állványok erdeje és mindenek fölött az a dokk-óriás, ami méreteivel túlszárnyal mindent. Ez a németeké volt eredetileg, de elvették a franciák és mert kevesek voltak hozzá, eladták a hollandoknak. Most a franciák is idehozzák nagy hajóikat, ha javításra szorulnak. Micsoda dokk ez! A két szélén égbenyúló, nyolcnyolc méter széles, acélfalai között — amelyekben a üéDei vaar.ak — eay norvég bálnavadász hajót javítanak. A dokk két fala közötti acélpadlón van aláállványozva ez a hajó, acéllemezes oldala legalább 30 méter magas. A hátulján két propellerlapátja van, ezek is meg vannak darabonkint 10 méter hosszúak. Fölöttük jókora nyílás megy föl a hajótestbe, itt húzzák be az elejtett bálnát, amit még a hajón feldolgoznak és mire visszatérnek a vadászatról, a bálnazsirt már hordókba, olvasztva hozzák. Valósággal légtornászok itt ezek a munkások, akjk a hajókat javítják. Ugy másznak föl 10—20 méterre lógó állványokról, s köteleken fel a fedélzetre, mint ahogy más a lépcsőn jár. Egyik ilyen munkásállvány a másik mellett lóg a levegőben és lángok, szikrák csapódnak, kalapácspörölyök rajtuk, miniummal, festékkel vonják be az oldalakat. Felmászom a dokkfal lépcsőjén én is a tetőre és leereszkedem a falban emeletesen elhelyezett gépházba. Óriási dinamók, szivattyúk, gépek vannak itt. Egy gépésszel elmagyaráztalom a dokk mechanikáját. Olyan ez, mint a búvárhajó. A dokk hajótestét megtelitik vízzel, hogy lesülyedve ráállhasson a javítandó hajó és aztán újból szivattyúzva a vizet, az egész kiemelkedik. Sipol a kis hajónk, indulnunk kell vissza a városba. Még egy utolsó séta a tekintetünkkel mindazon, ami egy délutánra talán a miénk volt és partra szállunk. Lenyűgözve látja az ember azt a hatalmas munkát, ami ilt folyik. Szinte önmaga előtt szégyenkezve fogadja el később a Rotterdam város állal adott uzsonnán a habzó poharat, hiszen nem ő csinálja mindezt, ő csak gyönyörűséggel csodálta végig az egészet. Dr. Cserzy Mihály. A Hungária győzött, a Bocskay kikapott Budapest, augusztus 24. Ma kezdődtek meg a Hungária-uli pályán a Paramount-serlegért folyó mérkőzések. Wiener A»- Club—BocSlíBy 4:3 (2:2) A bécsiek az első gólt Welsz lövéséből a 6-ik percben szerzik meg. A 24-ik percben Braun ujabb gólt lő. (2:0.) A debreceni csapat ellenoffenzíva ja sikerrel jár s a 31-ik percben .gólt érnek el.. Seniler révén a 42-ik percben kfogyenlit a Bocskay. Szünet után erős az iram, végül is a bécsiek HÜlier révén ujabb gólhoz jutnak. A következő percekben Budai Lajos megsérül és Hz percen ál hclyelíesítcnl kell, amit a bécsiek jól kihasználtak és ujabb gólt szereztek. (4:2.) A Bocsksy állandóan a bécsiek térfelén tanyáz és a 40 ik percben szépít az eredményen. (4:3.) A hátralévő időben azonban a kiegyenlítés nem sikerültHungária—Wiener Sport Club 2.0 (2:0). Biró Auspítz Sándor. A Hungária sokkal jobb volt ellenfelénél, de rajta is mutatkozottt az öszszeszokottság hiánya. A Hungária a 25-ik percben kornert ért el és az iveit labdát Kalmár gólba rúgta (1:0). A bécsiek alig vannak frontban. A 35-ik percben Ilirzer beadását Kalmár góllá értékesiti (2:0). Szünet után a bécsiek sikerrel állanak .ellent a B.Hfl<Sária támadásainak. •w——'Tsar-'vfwm u uni —UBMirw.W Mórion Ilona, Gizella lér 4. sz. Rajzokat, tervezéseket, hiimzést o!csftn v&lial. 448 I Kézimunkafonalak