Délmagyarország, 1929. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)

1929-08-24 / 190. szám

4 DELMAG¥AK«MüilAG ÍJ^J augujyiuj ¿x. Ef^^^draffiiJLli» jn. lm olajok, lakkok, zománcok, parkett beeresztő és fényesítő, seprő és kefeáruk, kékkő, raffla, gyanta stb., • ^S^t^if mindenféle vegyi és háztartás! cikkek Q,:^»»; Ae feslékkereskedésUkben, Dugonics tér 11. Telefon 107. • ^TJWB^^bí TOJ legolcsóbban beszerezhetők OASBíl|Jf I C» O&dUÖ Kálvin tér 2, Ref. palota. Telefon 9-88. 935 ket, fogyasztókat mind beleértve, egyetlen egy ember sincs, aki a polgármester ur intézkedését helydsli, úgyhogy csak egy ember létezik, aki a polgármester uron kivül ezt jónak tartotta, mint például a földmivelésflgyi minisztériumban felállított kiviteli intézet egyik felügyelője, aki egyedül a polgármester urat ezen annyira kifogásolható intézkedésbe belevitte. Ennek igazolására itt közlöm városunk piackérdéséhen egyik legilletékesebb exportőrének, dr. Ornstein Lipót urnák éppoly szakszerű, mint mindenre kiterjedő nyilatkozatát, amelyet annak a tisztelt felügyelő urnák legalább is elhamarkodott állásfoglalásával bátran szembeállítani merek. E nyilatkozat igy szól: >A piacnak a Mars-térről a Belvárosba való áthelyezése ugy az exportőrök, mint a termelők szempontjából igen hátrányos. Közismert tény, hogy a szegedi gyümölcs és elsősorban az alma országos viszonylatban is nagyjelentőségű exportcikk; az egész országban nem terem ilyen jó-1 minőségű és korán érő alma és ha a gazdák ezt a cikket szakszerűen kezelnék, ha a város a legmegfelelőbb fajták kiválogatásának és a tömegtermelés biztosításának érdekében a szükséges lépéseket meg fogja tenni, akkor Szegednek a paprika mellett az alma lesz egyik legjelentősebb mezőgazdasági exporttényezője. Számolni lehet azzal, hogy a gyümölcstermelés terén most meginduló és fenti irányelveket magában foglaló racionalizálás őt, de legfeljebb tiz év múlva almában oly exportpiacot fog teremteni Szegedből, amely az egész ország gyümölcsexportjában páratlanul fog állani. Az idei szezonban az almatermés kielégítőnek mondható és minden remény megvan arra, hogy a tavalyi 100—150 vagonnal szemben az idén d—500 vagon gyümölcs fog Szegedről exportra kerülni. Hátrányos a mostani piac a termelőre is, aki eldugott uccában tud csak elhelyezkedni, tájékozatlan az árak alakulása felől és nagy nehézségekkel kell megküzdenie, amíg újból visszajut a Rudolf-térre, az exportőr standjához és áruját soksok órai vesztegelés után átadhatja. Világos ezek után, hogy a Mars-térnél kedvezőbb piac a város területén nincs, mert ez alkalmas bármiig nagy kocsitábor befogadására, ott a piac áttekinthető, az árak egészséges kialakulása biztosítva van, a vevő és eladó könnyen érintkezhetik egymással, az eladások gyorsau lebonyolíthatók; mindezek a körülmények egy ilyen centrális piac mellett szólnak. Közvetlen tudomásom van róla, hogy a piacnak a Mars-térről való elhelyezése állítólag elsősorban az exportőrök érdekében történt és ennek van is valami alapja, mert a Mars-téren tartott egyik esős piac alkalmával az exportőrök és gazdák nyakig gázoltak a sárban, csakhogy ezt egyelőre ugy lehetett és kellett volna megoldani, hogy a kocsik a külső körutakon helyezkednek el. Ami a gyümölcs csomagolását illeti, az exportőrök még a mai áldatlan viszonyok mellett is jobban el tudtak helyezkedni a Mars-térrel szomszédos udvarokban és ezeken a helyeken a manipulálást megbízhatóbban és tisztábban tudták volna elvégezni, mint a Rudolf-téreu. Exportőrlársaiminal is azon meggyőződésben vagyunk, hogy ily hatalmas piac befogadására a Mars-tér az egyetlen alkalmas terület és ha a város súlyt helyez arra, hogy kereskedelmi és gazdasági életünket, de főként a gyümölcstermelést kedvezően befolyásolja, ugy az illetékes köröknek csakis a Mars-tér mellett szabad állást foglalniok, mert ott a kereskedők és eladók a legkevesebb baj árán találnak egymásra és a gazdáknak egy-egy bekocsizás előtt nem kell gondokkal és kellemetlenségekkel számolniok. Tényigaz, hogy a Mars-tér mai formájában nem hagyható meg és ha a város gazdasági jövőjének fellendítésére törekszik, ha gazdalakosságának érdekeit kivánja képviselni, ugy egy napot sem,mulaszthat el, hogy a Mars-tér rendezéséhez hozzá ne fogjon, mert a város gazdasági fellendülése csak akkor képzelhető el, ha olyan ]piacteret tud nyújtani, ahol a kerefskedö és termelő lehetőleg simán, könnyen és zökkenésmentesen tud egymásnál érintkezni és e célból a Mars-térnél ideálisabb helyet el sem lehet képzelni. A Mars-tér kikövezése és piactérré való átképzése érdekében minden áldozatot meg kell hozni. A piactérré való kiképzés költségeinek egvrészét talán át lehetne hárítani a gazdákra és kereskedőkre, a kocsiálláspénz és helypénz felemelése révén és célszerű volna e tekintetben összehasonlítást tenni az ország többi nagy városainak hasonló dijai kőzött, amelyek a Szeged által szedett dijaknál mind magasabbak. Olyan hangok is hallatszanak, hogy a piacnak a Bel» városba való áthelyezésével a kisvasút forgalma jelentékenyen megnövekedett. Ez a nézet épp oly tévesi, mint azok a hírlapi közlemények, amelyek azt szándékoznak a közönséggel elhitetni, hogy a gyümölcsexport a piacnak a Mars-térről való elhelyezése folytán emelkedett egyik napról a másikra négy-ötszörösére. Mindkét verzió merőben téves, mert a forgalom fellendülése egyedül az idei termés kedvező voltának tudható be, de nem mulaszthatom el e helyen leszögezni azt a tényt sem, nogy abban az időpontban, amikor a központi piac a Mars-téren nyer elhelyezést, a kisvasút sinháló. zatát a Mars-térre el kell vinni.n Ha nem is mindannyian, de sokan tudjuk, hogy polgármesterünknek sok jó tulajdonsága meilett van egy kevésbé jó, a csökönyösség, amelynél fogva nem igen merem remélni azt, hogy e cikkem folytán, jelenlegi mindenhatóságának dacára, az illetékes embereket egy tárgyalásra össze fogja hivni, hogy a piac elhelyezésének kérdését tisztázzák, de azért kötelességemnek tartottam e cikket megirni, — hátha mégh/sl MsMoiai idényre tyarlsnyák. feöérnemüelc. Iceztytilc, alsó rußanemlielc síb. legolcsóbb bevásárlást forrás, óriási válassléR 821 Pollik Testvérek CseMes ucca és Széchenyi tér. terv a szegedi kolduskérdés megoldására Felsővároson a családok láiínák el meleg ebéddel a koldusokat (A Délmagyarország munkatársától.) A kihágási bíróságon nem múlik el nap, hogy kéregető koldust ne állítanának elő. Pedig a kolduskérdés állilólag rendezve van Szegeden. Néhány, hónappal ezelőtt a belvárosi római katolikus egyházközség kezdeményezésére öszszeirlák a szegedi koldusokat. 233-an kerül, tek a névsorba. A tervek szerint ezeket a koldusokat a város anyagi fámogatásával a belvárosi egyházközség rendszeresen segélyezni fogja. A koldusok heti 5—10 pengő segélyt kaptak, továbbá ingyen szállást a menhelyen és ingyen kosztot a városi népkonyhán. Ezzel .egyidőben a kapitányság vezetője szigorú utasítást adott közegeinek arra, hogy. a kolduláson ért nincsetleneket azonnal állítsák elő a fendőrség kihágási bíróságára. A koldusokat lajstromozták és igazolvánnyal látták el. Elgondolásban nagyon szépnek és könnyen kereszlülvihetőnek látszott ez a terv. 'A valóság azonban rácáfolt a tervekre. A kolduskérdés megoldásának legnagyobb ellenségei maguk a koldusok voltak. Ugy látták, hogy lajstromozásukkal és igazolványokkal régi megszokott és kielégítő keresetüket elveszítették. Tiltakozó gyűlést akartak rendezni a kolduskérdés ilyen formájú megoldása ellen, de a rendőrség a koldusgyülést nem engedélyezte. A koldusok ellenakciójának sikerét a véletlen is szorgalmazta. A koldusalap kimerült és a legutóbbi időben az volt a helyzet, hogy a koldusok máinem járlak el a menhelyre és nem várakoztak a népkonyhai ebédre. Ismét kiálltak az uccasarkokra, ott üldögélnek a templomok, a temetők előtt és a megszokott napokon pedig nincs üzlet Szegeden, amelyet koldusok nem látogatnának meg. Egyik belvárosi kereskedő feljegyzése szerint az egyik pénteki napon 48 koldus jelent meg üzletében. Az első néhány koldusnak még adolt valamit, de amikor lállu, hogy a déli zárásig kolduson kívül más nem fordult meg üzletében, szólt a rendőrőrszemnek, aki egy órán belül 6 olyan koldust állított elő a rendőrségre, akik ennek a kereskedőnek az üzletébe köszöntöttek be. Vitéz dr. Pelkóczy Lajos rendőrtanácsos, kihágási biró előtt naponta átlagban 5—6 koldus fordul meg, akiket a rendőrök tiltott kéregetésen értek. A kihágási bíró a legnehezebb és a legkellemetlenebb helyzetbe kerül, ha koldus felett kell ítélkezni. Az előállított koldusok mindegyike rongyos ruháju, kiéhezett, siránkozó hangú és sokszor megható szavakkal festi le azt a nyomort és azt a kényszert, amely őket a koldulásra kényszeríti. Legtöbb koldusnak az a panasza, hogy, nincsen fölvéve a segélyezendő koldusok névsorába. Ezt a névsort alapos utánjárás és helyszíni szemle alajQján készítette el a belvárosi egyházközség. de kimaradtak ebből a névsorból a szemérmeles szegények. — Ilyen szegények fölött ítélkezni majdnem lehetetlen a bírónak, mint embernek — mondotta egy alkalommal Petkóczy, rendőrtanácsos. Lecsukatom egy-két napra, a fogdában kap kosztot és szállást, azután kiengedem. A' fogdából kimegy, ismét kikerül az uccasarokra és kéreget. Holnap ismét előttem lesz, ismét sirni fog és én ismét elítélem. Ez, sajnos, nem megoldása a kolduskérdésnek és én, mint biró érzem legjobban azt, hogy mindennél fonlosabb volna e kérdés radikális, megnyugtató és közraeseléüedést keltő elintézése. A megoldásra váró kolduskérdés érdekes tervén dolgozik dr. Papp Béla, a felsővárosi minoriták plébánosa. A felsővárosi plébános szintén érzi, hogy szegényein segíteni kellene. A felsővárosi koldusokat is lajstromozták, de ezek éppen olyan elégedetlenek, mint a többi városrészek koldusai. Papp Béla a felsővárosi egyházközség tagjaival folytatott megbeszélés alapján most egy olyan tervet dolgoz ki, amely szerint maguk a felsővárosi hivők látnák el meleg ebéddel koldusaikat. Az elgondolás szerint, ha minden jobbérzésü csaIád egy-egy koldust ebedre befogad konyhájára, már nincsen kolduskérdés. A koldusok természetesen nem menüszerü ebédet kapnának, hanem egy tányér meleg levest, egy tányér főzeléket egy darab kenyérrel. Ez a megoidás nemcsak könnyeket száritana fel, hanem olyan emberbaráti cselekmény volna, amellyel talán meg lehetne oldani a kolduskérdést. A felsővárosi hivők nagy része készségesen állott plébánosának terve mellé és ha a terv megvalósul, utat és megoldást mutatna, hogyan lehetne a szegedi uccákról a koldusok százait eltüntetni. flCCUHULHTOROK töltését szakszerűen (nem D.ynamóval) szavatosság mellett naponta eszközli esetleg havi átalány alapon is Szegeden legolcsóbban 845 Fonuó Soma Rádió-szaküzleti vállalata, Kölcsey u. 4. Telefon 165. Az accumulátoroí felsavazása és tisztántartása díjtalan. Br. 6rtM«l« hnraitns kfilüiviz ugy illatánál, mint boraxtartalmánál fogva kitün.5 hatású. Csak zárt üvegekben kapható a 272 ! Széni Sdkus gyógyszertárban. Kj* Uvea Ara 1.20, nagy Uvejj Ara 2.4O