Délmagyarország, 1929. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)

1929-08-15 / 184. szám

2 DELMAGY ARORSZAG 1929 augusztus 17. II^Bftfmc9íendel6imc! és a n. é. közönséget liszlelette' értesítem, hogy uriszabó üzletemet Tisza I.afos körút 42/a vaskereskedés mellé, — Mihályi lüszerüzletlel szemben — helve/Jem «1 A rnWáron levő tiszta angol fzövelckból mélyen leszállított érben Vészitek öltönyt felöltőt, télikabátot stb. AZ ELET MOZIJÁBÓL (Vadászokról) Az igazi szegedi vadászok között — mert hogy még nem vadász az, akinek puskát adott a kezébe a vaksors, — a legelsők sorában tisztelik Frankó Andor gyógyszerészt. Szakemberek szerint ő lövi a legszebben a foglyot, amelyuek immár elérkezett a szezonja. Közben legyen szabad annyit elmondani, liogy a vadászat mó^ia sem mindegy. Csak legutóbb volt a szaksajtóban nagy vita afolül, hogy okos dolog-e kitolni a vadászati tilalmat, vagy sem'? Mi ugy érezzük, hogy meg kellett csinálni. Nem az igazi vadász miatt, aki tudja, hogy szeptemberben is kőnuyen találhat cl két nyulat, pedig csak egyet célzott; aki megkülöubözlfeti, hogy süldő ugrott-e fel a gazból, vagy anyai örömök előtt álló példány, akit nem szabad bántani, — hanem kell az óvatosság a kocavadászok miatt. F.zeknek csak a zsákmány a fő, minden más mellékes. Mit értenek ők a vadászáshoz, a gondos tenyésztéshez, az állomány védelméhez! Amig le nem esik az első hó, addig körülbelül a lövéshez sem értenek, mert a uyul elkerüli őket. De amikor már ritka a uapsütes, déli verőn, a vackában, szeret lustálkodni a mezők ijedős állatja, de meg biztonságban is érzi magát, inert a szőre színe alkalmazkodik a föld színéhez. A vadász, mikor rójja a szántást, sokszor csaknem rálép. Addig fel sem ugrik a nyul. Ha kocsi halad el mellette, azzal se törődik, meregeti tovább nagv üvegszemét. Azért a rendes ember előbb felriasztja, néni gyávul le hozzá. Csak a falusi oláh pópának van olyan disznó szive, hogy éppen ezt a helyzetet keresi. Tetszik tudni, a futó ryu] némiképpen bizonytalan célpont. A teljesség kedvéért azt is elkeli mondanom, hogy ismerem a pópát. aki a halomra lőtt nyulat felfüstölte és tavasszal is azon csámcsogott. De épp ugy szerette kirántani is. Hogy egye meg az öregapjával! , A fogoly vadászatához nagy nyugalom és kitartás kell. Előbb a vezérkakast lövik ki a sorból, csak aztán jöhet — sőt igy biztos — a többi. Irányító nélkül egészen megzavarodnak. Most még elbújnak első rémületükben a lábon álló kukoricásban, ahonnan bizonytalanul botorkálnak elő. Elkerülhetetlen a sorsuk. Amikor aztán letörik a kukoricát, már óvatosabbak ők is. Frankó Andor azonban a boldog régi időkben itthagyta az egyhangú Alföldet és átrándult Erdélybe szarvasok irányában. Ott is volt vadászterülete. A szarvas-tehén, az őz-suta hangját megfelelő sip utánozza, azt szokta fújni a vadász, aztán várja a szenvedély lázában, hogy mikor ébred fel a hang nyomán a másik szenvedély. • Izgalmas, szép percek ezek. néha órák is, de nem számit az idő, amely ilyenkor fut a legjobban. Megvan a gyönyörűsége már az otthon való készülődésnek, az utazásnak, a leshelyre való kiülésnek; szebb ilyenkor a hajnal Is, amely a szabadban virrad a vadászra. A megcsonkított országgal elveszett Frankó Andor erdélyi vadászterülete is, nagy vad helyett meg kellett elégednie az aprókkal. Róla mesélik, hogy a szive vágya sokáig visszahúzta a múltba, ott járta képzeletben az erdőket, amelyek a miénk maradnak azért, ha most idegen vendégeskedik is bennük. Mikor aztán este bezárta a patikáját, bement a szobájába, elővette a sípokat és gondosan beléjük fujt. így leste, figyelte a fantáziája, hogy zörren-e a haraszt, töri-e valamerre a száraz gallyakat a szarvasbika aggancsa? Azokban a pillanatokban el is képzelte, hogy vadászaton van Erdélyben, — gyönyörű otthonunkban. "* Mert meg vagyon irva, hogy lehet valaki költő anélkül is, hogy verseket ir, Söt, au vor azt, látjuk, hogyan tépázzák egymást a holt költőfejedelem emlékén rágódva az élők, — szivesebben gondolunk emezekre. Akik csak átérzik a poézist. (Az átokházi koszorú) Az átokházi kisgazdát gyász érte. A testvérbátyját, — akit szokatlan jelenségnek is lehetett tekinteni, mert agglegény maradt, amikor minden rendes ember párt választ magának, hozzá még kellő időben, — elvitte a száraz betegség. Az utolsó napjai igen szigorú köhögésbe fulladtak s hogy esett, hogy nem? — behozatta magát a kórházba, amelytől pedig annyira retteg a magyar. Itt érte a vég alkonyatkor, a bujkáló nap felé fordítván tekintetét. Illés, az öccse, jelentést kapván a halálesetről, befogta a lovakat és elhelyezvén a kocsin az egész családot, bekövetkezett a városba, hogy megadja a bátyjának a végső tisztességet. Jelentkezett a kórházban, aztán ellátogatott a városházára, ahol különféle ismerősökkel nyílik alkalom hetipiacos napon a találkozásra. Mert hogy ilyen véletlen szerencse, éppen hetipiac volt. — Hej, de nagyon szomorú ember vagyok én, sóhajtozott Alokháza férfia, miközben gyászfátyolos kalapját forgatta a kezében. Most mek a temetésre, Isten álgya. Illés a vállán szerény müvirágkoszorut cipelt, TSLb FJRIGYES,, uri szabómester. ugy öltötte bele a félkarját, mintha a kabátját 1 vetné panyókára. — Neki viszem, a szögénynek. Dél táján aztán megint megjelent a városházán Ferenczy Mátyásnál, ugy is, mint régi jó imerősnél. — Ez is megvolt, eltemettük. Sose hitte volna a jó lélek, hogy a rókusi temetőbe kerül. j — Nini, mondja Ferenczy, hát kend nem hagyta J a koszorút a siron? i Az ugyanis még mindig panyókára vetetten bori" totta Illés vállát — Hát nem hagytam* ^ — Aztán miért? — Tuggya, olyan alkalmatos koszorú ez, hogy sose hervad el. Hogyan hagynám ott, még eső is érheti. Most hazaviszem, Mindenszentekkor inegéut behozom, — Igaza lehet, vélte Ferenczy. Akkor aztán itt is hagyhatja végképen. — Dehogy hagyom! Estére csak hazaviszem, aztán jövőre megint behozom. Nem olyan jó világ van, mint az urak hiszik. Nagy az adó, kicsi a termés. Nem kér ez a koszorú enni, elvan a buzászsákokkal, oszt annál többet ér, minél tovább áll ott. így az Illés, majd parolára nyújtván kezét, eltávozott, kocsira rakta kisded családját s megindultak haza Atokházára, mer hosszú az ut és korán selétedik. A koszorúval a kisebbik fia játszadozott a saroglyában, a nyakába akasztotta s ugy festett benne, mint valami rác szent. Bob.' v SZENT ISTVAN-NAP legnagyobb eseménye a. Newyork-Áruhiz £££№& olcsóságai. I. 65 БОНН MMI zamatos BORAI a legjobbak. Tisza L. körül 43. Telefon 314. Üzleíáíhelyezés! OrincsákMiklósné élő- és művirág kereskedését aug. 1-té§ Klauzál tér 5. sz. alá Barlos könyvkcrrsUedés mellé f>clyexíc át. Teleion 15-67. JH^ Elsőrendű kerékpár, lényen |<aD s'Ssafía: varrógép, JSISt ^ I "" „ " ^ d:b 'r-"01 ™deí l'iríredények, Konyhaszerek előnyős réS7letre. Tessék meggyóiiWis-. Szántó Lajosnál. Gőzfürdővel SlMonyl fényképésznél Korzó Mozival szember.. 9 533 AHOL a legolcsóbb árak legnagyobb választék legdivatosabb szabás VÁSÁROLJON Földes Izsó Ruha-, Divat'Aruházban Kárász u. 7. Saját érdekében gyözödjön meg a leszállított árakról. 552 ^gT Méret utáni szabóság elsőrendű! műszaki vállalata Ausländer Testvérek Szeged, Vár ucca 7. (Főposta mellett.) 6.M.W.Motosacoche, Coveniuy Eagle és Puch motorherehpdroí * kerületi képviselete. Autó-, motor- és kerékpár- _ .. . ... alkatrészek. Kerékpárlerakat. JaVJtOmUnely.