Délmagyarország, 1929. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)

1929-08-15 / 184. szám

Ill 111 DÉLMAGYARORSZÁG End augusztus ra. Bácskai történet Előre kell bocsátani, hogy a szegedi író lenézi a bácskait, mert ez csak a könnyű borokat sze­reti s nem a tizenötfokosl, amitől az ember négykézláb megy haza, — mindenesetre már éj­iélkor. Az a »társalgási bor«, amelyik melleit regge­lig is kitart1 az ember, nem ital, — erősíti a fczegedi felfogás. Egyszóval az ottani virtus nem virtus a mi képünknek, azért idehaza senki se utánozná Lel­J>ach Gusztit, a hires gazdát és gavallért, akinek nem is olyan nagyon régen történt esete a leg­jellemzőbb bácskai történet. Volt négy szép fekete lova. összetanult, egymás­hoz szokott, állatok, azokat próbálta négyessé formálni. Az ilyen állatokra mondja Mikszáth: - De négy ló! 3t is u^.v figyelmeztette a más nyelvre lefordít­hatatlan kifejezésre Tisza Kálmán. Hál hajkurássza Lelbach a négy feketét, mikor kisebb árok elé érkeznek. Hajrá, neki. ezen át kell röpülni Micsoda csekélység ez! Igen ám, csakhogy az árokhoz érve megtorpan az ostor­hegves és megállítja a többit is. A ló ideges, hiszen megesik ez vele is. Finom, finyás az idegrendszere, jó szóval messzebb lehet vele menni, mint erőszakkal, ámbár néha ném segit más, csak az ostor. Lelbach is megállt, aztán curukkolt, adotl pi­henőt. Mert hogy az árkon át kell röpülni, annyi szent. Mikor aztán elérkezettnek vélte az időt, nekilendítette a feketéket - Ili, te, gyü, nel ftöpüllek is azok, át is értek az árok túlsó felére, hanem az ostorhegyes térdre bukott, el­törött a lába. A szerencsétlen párián ilyenkor nem lehet segíteni, agyon kellett lőni. Mivel pe­dig ilyen egyszabásu négyest nem tud az em­ber akármikor összeállítani, viszont a három nem négy, — Lelbach lelőtte a másik három lovat is. Oktalanság? Lehet róla hideg ésszel vitatkozni. Je I.elbaehot csak az érti meg, aki foglalkozott lóval és eljut olyan érzésbeli régiókba, ahová a spisz sose láthat. "»ost mrg az történt a Bácskában, hogy a mu­latozó ur korán reggel tért haza. Igyekezett fel­tűnés nélkül eljutni a szobájába, de hirtelen előtle termett az anyósa. Kardos teremlés (habár kard helyett inkább .1 nyelvét szereli köszörülni), azon­kívül betegesen korán kelő. Most is ébren volt már hajnal óta, talán éjszaka sem aludt, képes arra, hogy a vejét várta, mert mintha a föld alól bujt volna elő. (Ámbár legyen csak egyszer ott, » többitől nem félek! — gondolta a vő.) — Talán megtisztítaná előbb a sáros cipőjét! —•• kiáltott a veiére. így szoktak uri házha be­menni? A vő némán kalapot emelt, meghajolt derékig és visszafordult. Nem is került elő. csak ujabb huszonnégy óra múlva, a következő nap reggélén. I)r akkor már nem volt egyedül. Néhány jókedvű cimbora követte, továbbá a cigánybanda és egy egzotikus sereg, furcsa ládikó mindegyik ember nyakában. . . — Kérlek alásan, urak, mondta a folyosón, az anyósom rendkívül tiszteletreméltó finom hölgy és csodálatosan finnyás. Egész nap porszemekre vadászik, hát méltányoljuk a tisztaságszerc tétét. Arra az efizotikus sereghez fordult, vezénylő hangon: — Cipnt tisz-tits! Összeszedte a város minden cipőpucolóját. Azok vették is le a nyakukból a Ildikókat s nekiestek a cipőknek. — A cigányokét isi — dirigálta a házigazda. Mi­nek nézitek ti az anyósom uri házát? így akar­tok bejönni? Soha! üzzel is elkészültek, aztán bevonultak a la­kásba és folytatták a mulatozást. A cipötisztoga­tókat azonban levezényelte az uccára. — Sorfalat álltok az ablak alatt, máradjatok készenlétben \ki megszökik, azt rendőrrel hoza­tom vissza. Hatra arc, indulj! Mikor indultak volna, megállította őket — Bemondani a nacionálét! Sorra vette valamennyit, hol szüleLett, volt-e katona? (Mi az, disznó, te nem szolgáltad a föl­séges jugó dinasztiát? Hát va'i neked lelked? Hogy bújtál ki a kötelezettség alól, hogy akasszanak fel, aranyos, édes cimborám! Most ezért biinte­téshül megiszol egy szuszra egy üveg pezsgőt.) Majd kidagadt a szeme a legénynek, de nem -rolt pardon, meg kellelt innia egyhajtásra a pezs­gőt, csak akkor szabadult. Aztán megkezdték a dáridól. A cigányok az anyós kedvenc nótáit húzták, de a jelenléte nélkül. (Dult-fult is szegény a szobájában és törte a i fejét a tromfon.) Később mintha türtdérujjrt1* mü- . kódtek volna, teruUasztalkámmal, — bevouult « ' káposztíieves. — Istenem, van még lélek és megérzés, FTUK, az én asszonyom az igazi asszony! Egyidejűleg beüzent az »igazi asszony« ís, hogy csak érezzék jól magukat az urak, hamarosan megjelenik 8 is. — Urak, le a cipővel I — kiáltotta akkor a gazda. Fogadjuk a feleségemet azzal a tisztelet­tel. amely már az anyja révén is megilleti. Nem nagyon értették, de engedelmeskedtek. A cipőket aztán spárgán leeresztették az uccára, ott a puccolók kezelésbe vették, habár hiányuk nem is volt. Alig félóra előtt váltak ragyogóra. Semmi különös följegyezni való nincs a napról, Ittak, etlek. dalolt'néha valamennyien egy­szerre beszéltek. Csük amikor az óramutató a tizenketteshez ért, szóval pontosan hatvan percen­kint. lehúzták a cipőjüket, spárgára kötötték, az ablakon leeresztették az uccára s elláttatták friss pomádéval. Ne mondja az anyósom, hogy nem tudom* hogyan kell megjelenni uri házban! i ír Tizennégy évre Ítélték a fiút, aki anyja f elbujtására megölte részeges apját Budapest, augusztus 14. Idősb Skribek János földmives rossz viszonyban élt a feleségével. Na­gyon szeretett a nők körül forgolódni. Buda­pestről gyakran vitt le a falujába leányokat, akik­kel abban i kocsmában mulatozott, ahol a leánya pincérnő volt. Minden pénzét ezekre a nőkre költötte és a családja éhezett. Az asszony meg|­gyülölle férjét és arra tanította gyermekeit is, hogy gyűlöljék apjukat. Végre az asszony elha­tározta, hogy vagy ő fog végezni férjével, vagy mással fogja meggyilkoltatni. Fia, ifjabb Skribek János anyja szavainak hatására elhatározta, hogy véget vet az áldatlan állapotnak. Eleinte meg­próbálkozott, hogy szüleit kibékítse, majd amikor látta, hogy szép szerével nem ér célt, elhatározta, hogy megöli az apját. Mult év januárjában tervéi végre is hajtotta, az egyik hajnalon az apját fejszével agyonütötte. A csendőrség még ugyanazon a napon letar­tóztatta a gyilkos fiút és az anyját és mindkettő­jüket beszállította a pestvidéki ügyészség foghá­zába. A pestvidéki törvényszék a fiút gyilkosság bűntettéért 14 évi fegyházra, az anyját, mint bün­segédi bűnrészest 12 évi fegyházra ítélte. A tábla Skribek büntetését helybenhagyta, az anya bün­tetését azonban négyévi fegyházra mérsékelte. A Kúria ma tárgyalta ezt az ügyet és a másodfokú ítéletet jóváhagyta. Gyermekkara lizis megbetege­dések Debrecen környékén (Budapesti tudósilónk telefonfelentése.) Debrecenből jelentik: Balmazújváros és Mo­csaj községekből egy-egy gyermeket szállí­tottak a debreceni klinikára a gyernickparali­zís súlyos szimptomálval. Az újságírók vezetői Vass Józsefnél Budapest, augusztus 14. Ma délután Vass Jözsef népjóléti miniszter a minisztérium tanácstermében fogadta a magyar ujságiróintézmények vezetőinek küldöttségét, amelynek nevében Márkus Miksa ud­vari tanácsos üdvözölte a minisztert miniszterségé­nek tizedik évfordulója alkalmából. Vass József meghatottan válaszolt az üdvözlésre. Hangoztatta, hogy az ujságirórend üdvözlő beszédéből leginkább az a probléma ragadta meg, amelyet a küldöttség szónoka oly szépen emelt ki: a tüdővész leküzdé­sének a gondolata. Ez a gondolat ő benne már régen éi — mondotta — és hálásan fogadja, hogy a magyar ujságirórend támogatni fogja azt a küzdel. met, amelyet ezjrányban mielőbb meg kell indítani. Magyarország kórházépítő programja szerint min. tien kórház mellé lüdöbelegpavillont kell álliíani. A társadalomtól ezen a téren nem anyagi áldoza­tokat kíván, hanem propagandát. — Az ujságírórendtől — mondotta a miniszter — azt kérem, hogy ennek a küzdelemnek legyenek az elsősorban küzdő katonái. Kérem katonatársaink­lól, újságíró testvéreinktől, hogy legyenek mel­letlem ebben a küzdelemben, amint qieliettem voltak és támogattak a múltban Is. ordorubák! Valódi amerikai Janfzeii gar<i§$riifó№ egyedüli gyári lerakafe. Straiigiahátok, sporttrikók, frotirköpenyek. imzim imre harisnya és kötöttáru különlegességi üzlete rgo Széchenyi ¡ér 2. Telefon fQ-i8. A karlsbadi sakkverseny (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Karlsbadból jelentik: A nemzetközi mes­terverseny szerdai tizenkettedik fordulóján Capa­blánca győzött Johner ellen, Colle Yates ellen, I Nlemzovlís Mattison ellen. A Spielmann—Bogoljubow, Maróczy—Rubinstein, Gilg— Mentsik, Tartacovver—Thomas, Sámisch— Becker, Marshall—Euwe, Grünfeld—Treybal, Wid­mar—Canal-játszmák remivel végződtek. A függő­ben lévő Grünfeld—Mentsik-játszma is remi lett. A vezetők állása a tizenkettedik forduló után: Spiel­mann 91/2 (1), Capablanca 81/2, Widmar. Niemzovics 8, Bogoljubow 7. A villámcsapás felgyújtotta a míkepércsi malmot (Budapesti tudósítónk telejon jelcnléae.) Debrecenből jelenük: Hajdumegyében szer­dán óriási felhőszakadás volt. A villám több helyen lecsapott és különösen a Debrecenhez közel fekvő Mikepércs községben okozott nagy károkat. A községijen a villámcsapás felgyuj­Lolta a malmot és a tüz átterjedt a közelben levő négy-öt házra. A községi tűzoltóság nem tudott a tűzzel megbirkózni és Debrecenből kérlek segilséget. A debreceni tűzoltóság segít­ségével is csak déltájban sikerült a nagyará­nyú tüzet eloltani. & kár kétszázezer pengfi.

Next

/
Thumbnails
Contents