Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-12 / 155. szám

SZEGED: Szerkesztfltég: Somogyi uccu 22. L. em. Telefon: 13-33.^Kladóhlvnlal, kHlc»«nkönyvt6r és Jcgylrodn • Aradi ucca 8. Telefon: 300. — Nyomda : Lííw Lipót ucca 19. Telefon : 16-34. «»«»«» Péntek, 1929 július 12 V. évfolyam 147. szám MAKÓ: SzerkeszlOaég é* kladóhlvnlal t un ucca Teleion: 131. >zAm.« »«»«<» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : SzerkeazlOség é» kladóhKetnl: AndrAsiy ucca 23. Teleion: 49. $zám. '< » « » « » «» « >» ElOllxeléal ara havonta 3-2U vldéíe.i és a 16v4roJbaa 3-8». kUUOldifa A-40 peregő. Egye* Siam le. vasár- es Ünnepnap 24 Ullér Az Onozó-ház, vagy fejezetek a joggal való visszaélésről A rálátási hitvita kapcsán, melynek során a tanács tagjai olyan gyorsan váltak hitetle­nekből hivőkké, mint amilyen felfoghatatlan (gyorsasággal lett Saulusból Paulus, a rálátási hitvita kapcsán sokat szerepelt az Onozó-féle ház. A kultuszminiszter ugyanis azl mon­dotta, hogy ha a város kisajátítja a rálátást elvakító házakat, lemond az Onozó-féle ház kisajátításáról. Az Onozó-féle ház azonban már ki van sajátítva. Két Onozó-féle ház van a Tisza­parton egymás mellett, az egyikben van az országszerte ismert kocsma, a másik ház, ame­lyik szintén Onozónéé volt, mig ki nem sa­játították, közvetlenül a kocsmaépület mellett van. E lakóház tekintetében a város a volt 'tulajdonossal a kisajátítás után a kártalaní­tási árra nézve megegyezett, a kocsmaépület kártalanítása tekintetében azonban még most is folyik a birói eljárás. A polgármester, a tanács, de a közgyűlésen felszólaló bizottsági tagok is ugy gondolják, ftogy ha a miniszter lemond ezeknek az in­gatlanoknak kisajátításáról, akkor azokat a város megtarthatja tulajdonában. Ez a fel­fogás a kérdés jogi és erkölcsi vonatkozásai­nak olyan vagy szándékos félremagyarázása, vagy gondatlan félreértése, ami ellen a köz­morál nevében kell állást foglalni, ha ennek az állásfoglalásnak nincs is meg már áz a gyakorlati következménye, hogy a közgyűlés tagjait elhatározásukban befolyásolja. A város részére ezekra s ezek mögött lévő három kis házra vonatkozóan a kormányható­ság egyetemi építkezés céljána, a természet­tudományi intézet elhelyezésére adta meg a kisajátítási jogot. Ezeket az épületeket erre a célra sajátították is ki. Ha már most erre a célra nem kívánják felhasználni az épüle­teket, ugy azokat vissza Icell bocsátani a régi tulajdonosok rendelkezésére, mindenesetre fel kell ajánlani a régi áron a régi tulajdonosok­nak. A kisajátítás óta ezeknek a házaknak értéke legalább ötven százalékkal emelkedett, nem lehet hát benne kétség, hogy a régi tu­lajdonosok kapva kapnak az alkalmon, hogy a kél évvel ezelőtti alacsony ár helyett költség­mentesen visszakapják ingatlanukat, melyek a klinikai épületek felépülése következtében rohamosan emelkedLek értékben. A város vagy arra a célra használja fel ezeket az épüle­teket, amire kisajátító!ta, vagy visszaadja a régi tulajdonosoknak, akiktől akaratuk elle­nére vette el tulajdonukat. Nem ismétlődhe­tik meg újra a püspöki palota megszerzésé­nek erősen kifogásolható módja, amikor is egyetemi internátus céljára sajátították ki az épületeket s a tulajdonosokat az elé a mo­rális szempontból kifogásolható alternatíva elé állították, hogy vagy eladják ingatlanai­kat a püspöki egyházmegyének, vagy az egye­tem céljára történt kisajátítás folytán a bíró­ság fogja megállapítani a kártalanítási össze­get. Csak marháknak kényszerlevágását is­merjük, de ez épületek kényszerlevágása volt a püspöki palota érdekében, aminek felépí­téséhez pedig a törvény szerint a kisajátítás­hoz nyúlni nem lehetett. Ezek a joggal való visszaélés esetei, me­lyeket elég szép számmal észlelhetünk a/, egye­i temi építkezések "területén. Egyik a városhoz méltatlan esete ennek most megy végbe. Az építkezések területén lakik még egy müszövő, a csonka ország egyetlen müszóvője. A város vele szemben is kérte a kisajátítást, az Ítélő­tábla megsemmisítette az eljárást. A város felmondott neki,, a biróság érvénytelennek mondotta ki a felmondást. A város újra fel­mondott, a biróság november elsejére érvé­nyestiek mondotta ki a felmondást azzal, hogy a város köteles kielégítően elhelyezni lakóját. Ekkor az egyetemi építésvezetőség értesiti a várost, hogy telepítse ki a lakót, mert ez a ház akadályozza az építkezést. A város tanácsa át­írt az előljárósági ügyosztálynák s ez arra hivatkozással, hogy az ottlakás életveszélyes, arra kötelezi ezt az iparost, hogy nyolc nap alatt költözködjön el, máskülönben kai-hata­lommal telepitik ki Amikor tehát a biróság. többszöri próbálkozás után csak ugy mondja' ki érvényesnek a felmondást, ha a város! megfelelően elhelyezi lakóját, a város a maga: hatósági eszközeivel, csak mert fizikailag meg­teheti, igy hány fittyet a birói határozatnak. Ez a joggal való visszaélés, ez a visszaélés azzal a helyzettel, hogy a város magántevé­kenysége intézőinek kezéten hatósági jogok* is vannaík! s a hatósági apparátus is rendelke­zésükre áll. »A város én vagyok«, — mondottal tegnap a polgármester. Mi többre akarjuk be* csülni a polgármestert, többre akarjuk ért A-i kelni morális érzékét és jogi felfogását, mint-: hogy a városnak ilyen cselekedeteivel azonosít-1 hatná magát. A hidasnémeti affér döntőbíróság nélkül Intéződik el? (Budapesti tudósítónk telefon jelen- I Kyarázó megjegyzést fűzött. tése.) Prágából jelentik: PaBier budapesti cseh • A cseh lapok szerint valószínű, hogy B tiMas­követ csütörtökön délután nem hivatalos látoga- j németi affért a nemzetközi döntőbíróság igéayba­tást tett Walko magyar külügyminiszternél és a } vétele né№fil lehet majd elintézni cseh kormány legutóbbi jegyzékéhez néhány ma- I Kegyetlen gyilkosságok a szerb—bolgár határon Szófia, julius 11. A szerb—bolgár határon Ia gyilkosságok folytató Inak. Legújabban a 12. számú határőrség mellett, egy ujabb holttestet találtak Borzalmas leletre akadlak a 12. és 13. számú határőrségek közt, ahol a szerb kato­nák egy ismeretlen bolgár holttestét elásták s a holttestet, illetve annak «gyes részeit, a ku­} tyák kikaparták és széjjel hurcolták. A miniszterelnök a francia és angol ügyvi­vővel folytatott tárgyalás után találkozott az olasz követtel is, ma pedig a szabadságáról ha­zatért jugoszláv követtel fog tárgyalni A mi­nisztertanács foglalkozik a határmenti hely­zettel, amely nagy nyugtalanságot okoz. Az egyhónapos MacDonald~kormány még nem foglalhat állási a hafárrevizió kényes kérdésében Henderson kOiOgyi államtitkár a kormány külpolitikai céljairól London ,julius 11. Arthur Henderson angol külügyi államtitkár ma délután személyes is­merkedés céljából fogadta a külföldi sajtó londoni képviselőit, akik előtt ismertette kül­politikájának főbb vonalait. A beszélgetésből azt az általános benyomást lehetett meríteni, hogy a jelenlegi angol kormány külpolitikájá­nak előterében az Amerikával való megegye­zés, a tengeri fegyverkezés korlátozása, a nem­zetközi döntőbiráskodási egyezmény aláírása és az Oroszországgal való diplomáciai össze­köttetés felvétele áll. A Rajna-vidék megszállásának ügyében Henderson igyekezett a szerinte általános fél­reértést eloszlatni, mintha Angliának bármi­nemű kötelezettségei volnának arra vonatko­zóan, hogy a megszállás féntartása tekinteté­ben más hatalmakhoz igazodjék. Nem akar túlságosan vérmes reményeket ébreszteni, de kijelenti, hogy nem látja semmi komoly aka­dályát a közeli megegyezésnek Németország­gal. Anglia a nKíga részéről gyors üs ál­talános kiürítést 9hait. Ami az Oroszországgal való diplomáciai ös­szeköttetés újrafelvételét illeti, a kormány ed. dig nem tett egyebet, mint hogy ebbeli szán­dékát közölte az összes dominiumokkaL Ezek­nek válasza remélhetőleg rövidesen beérkezik s csak azután kezdődhetnek meg a tárgyalá­sok az összes előzetes kérdések rendezése cél­jából. Az utolsó kérdést Hendersonhoz Kiss "Ferenc intézte, azt kérdezve, hogy fenn akarja-e tar­tani a kormány a jelenlegi európai statusquot, vagy pedig be akarja e váltani a labour party programjában tett igéretét, amelyet MacDo. nald legutóbbi párisi beszédében kifejezetten megismételt, amennyiben a leghatározottabban kilátásba helyezte a mostani határok revízióját. Henderson nyomatékosan figyelmeztette a kérdezőt, hogy az összejövetel első feltétele az újságíróknak az az adott ígérete volt, hogy kerülni fognak minden kényes vagy 'kellemet­len kérdést. Egy alig egyhónapos kormánytól nem lehet követelni, hogy ilyen komplikált problémában állást foglaljon.

Next

/
Thumbnails
Contents