Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-11 / 154. szám

DÉLMAGYARORSZAG 1929 julius ji. mm BEKEIDOK! Világhírű Dr. Schleussner foto-filmje láts&erésszn él. HD6. |rü f.iebmann ífciányzott a tüz, akármilyen igaz érvek is halmo­zódtak föl az ellenzéki tarsolyokban. A közgyűlés ¡megszavazta a rálátást. A rendkívüli közgyűlést félőt előtt nyitotta ínég dr. Aigner Károly főispán. Dr. Tóth ©éla főjegyző ismertette a törvényhatósági választókéra­lelek beosztására fiSs a választott bizottsági tagok számára vo­itnatkozó szabályrendelettervezetet, amelyet a !Délmagyarország szerdai száma teljes egé­szében közölt. Amikor megkezdte a kerületek ismertetését, a közgyűlés tagjai kórusban kiált­ják feléje: — Ismerjük, olvastuk! A főjegyző erre abbahagyta a kerületek is­mertetését, de összegezve a beosztást, beje­lentette, hogy a beosztás szerint az első ke­rület 22, a második 20, a harmadik pedig 30 bizottsági tagot küld az uj közgyűlésbe. Dr. Fajka Lajos szólalt fel elsőnek. Kifo­gásolja, hogy a kerületi beosztás aránytalan, Itnert az egyik kerület lényegcsen kisebb sza. [vazatszámmal több képviselőt választ, mint fi másik nagyobb szavazatszámmal. A kerületi beosztásnál arra kell ügyelni, hogy a város lakosságának minden rétege megfelelő kép­.Iwselethez jusson. Dr. Sőreghy Mátyás a tanyai kerületek be­ztást kifogásolja. Az egyjk alsótanyai ke­rület átmérője közel 20 kilométer, ami igen megnehezíti a szavazást. Ellenjavaslatot tesz. ¡Javasolja, hogy Röszke, Szentmihálytelek és ]Nagyszéksós legyen egv keriVel és válasszon •négy rendes és kél póttagot. A főispán figyelmezteti Sőreghyt, hogy a törvény megtiltja a képviselőválasztó körza. 'tek jeloszlását és igv javaslata elfogadhatat­lan. Csak annyit tehetnek a hatóságok, hogy az ilyen nagykiterjedésű kerületekben több szavazóhelyet állítanak fel. Más szónok nem jelentkezett, igy a főis­pán a javaslatot elfogadottnak jelentette ki A napirend második pontja a kijelölő bizottság Ikét renders és egy póttagjának megválasztása. A bizottságnak örökös tagokat kell majd vá­lasztania. A tanács a kijelölő bizottságba tBokor Adolfot és Kiss Ferencet rendes, Gár­jgyán Imrét pedig póttagul ajánlja. A főispán a javaslatot már majdnem egy­hangúlag elfogadottnak jelentet.e ki, amikor Ifelkelt helyéről Máriaföldy Márton és a név­szerinti titkos szavazás elrendelését kérte. — Csak Írásban lehet! — mondta a főispán. — Itt az irás, csak még aláírják, — szólt Máriaföldy és a következő percben már át js nyújtotta az ivet a főispánnak, aki viszont ¿utasította Tóth Bélát, hogy nézze meg az uj törvényt, milyen formához köti a névszerinti Szavazás elrendelését. J A főjegyző néhány percnyi lapozgatás után megtalálta a paragrafust, közölte tartalmát a főispánnal, aki ezután a következő bejelen­tést tette: | — Ezt la közgyűlést már az uj törvény ahp­íján vezetjük. Ej a törvény pedig ugy rendel­kezik, hogy a névszerinti titkos szavazást csak akkor kell elrendelni, ha a bizottsági tagoknak (legalább 15 százaléka, vagy pedig legalább 30 városatya kéri. Mivel pedig ezen az iven csak 22 név van, a névszerinti szavazást nem ren­delem el, hanem a tanács javaslatát jelentem ¿kj eli'ogadoltnak. Dr. ördögh Lajos tb. tanácsnok ismertette ezután a „rálátás" ügyét. Ivftzben dr. Kormányos Benő odasétál a főispán­hoz és halk hangon megkéri, hogy őt jelölje ki ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére; , v A rálátás vitájának első szónoka dr. Kószó Ist­ván. aki elvben elfogadja a javaslatot, de kérdés, hogy a város kifizette-e az Onozó-féle telektömb megváltási árát mert szerinte a már kifizetett összeget a város nem követelheti vissza. Temesváry József elfogadja a javaslatot, csak azt sajnálja, hogy ezt a tanács nem 15—20 évvel ezelőtt terjesztette a közgyűlés elé. Dr. Pap Róbert elismeri, hogy az eldugott Leszámolópalota kör­nyezete miatt nem érvényesülhet Mindenki őrül, ha a város fejlődik, szépül. A tanács javaslatát elvben h elyesli, de helyesebbnek tartaná, ha egyelőre levennék a javailatot a napirendről. Ez a köz­éleli illendőség kérdése Mert a törvény ezt a közgyűlést már csak a jövő közgyűlés előkészítésére tartotta életben. Szeptemberben, vagy 'októberben meglesznek az uj választások. Ez a közgyűlés tehát nem vindikálhatja magának azt a hatáskört, amely utódját kötelezi majd. — A javaslat előkészítése hiányos — mondotta —, föltevésekről van benne szó, nem konkrétumok­ról. A város nem tudja, hogy a kisajátítás tulaj­donképen milyen célt is szolgál, esztétikait-e, vagy pedig egyetemit. A cél pozitív ismerete nélkül nem is lehet kisajátításról beszélni. Ha egyetemi célokat is szolgál az a kisajátítás, akkor indokolatlan, hogy a terhét egyedül a város visllje. Járuljon hozzá a kormány is. — A tanács azzal indokolja meg javaslatát, hogy a kisajátítás mindössze hatezer pengőbe kerül. Ez csak látszat. Az Onozó-féle telkek kisajátítása ezzel a kérdéssel nem függ össze. Az Onozó-féle telekre már nincs szüksége az egyetemnek és igy ezek a telkek igy is, ugy is megmaradnak a város tulajdonában. A tanács az Onozó-féle tel­kekkel csak a fedezetet szándékozott kijelölni. Bizonyítja ezt az, hogy a tanács fedezetül az el­adott rókusi iskola árát jelölte ki. Ez nevetséges, hiszen például kövezésre sem jutott 30 000 pengő­nél több ebben az ' évben Tisztázásra vár az a kérdés is, hogy az Onozó­féle telekről egymagáról, vagy pedig az egész lelektömbről van-e szó. A kultuszminiszter ennél az egyetemi épületnél fontosnak tartja a rálá­tást, de van néhány olyan uj egyetemi épület, amelynél főbb lenne, ha nem lenne rálátás! In­dítványozza. hogy a közgyűlés vegye le napi­rendről a javaslatot. Dr. Fajka Lajos hivatkozik arra, hogy a tanács ebbeen a kérdésben egyszer már állást foglalt és határozatát közölte a kultuszminiszterrel. Nem tartja taktikusnak, hogy most a közgyűlés ismét foglalkozzon ezzel a kérdéssel. A polgármester azért tartja sürgősnek most ezt a javaslatot, mert ez a közgyűlés talán utolfára van együtt és az uj közgyűlés tagjai bizonyára nagyobb, ala­posabb megfontolás után hoznak majd ilyen fon­tos ügyekben határozatot Sokkal íontosabb esz­tétikai kérdések is várnak még megoldásra. De még sokkal fontosabb a kövezés, a csatornázás, a lakásprobléma megoldása. Kijelenti, hogy a köz­gyűlés ezzel a határozattal az egész Leszámoló­palotát odaadja az államnak. — Nem a mienk, az államé az a palota, — kiáltják többen is. — Akkor szívesen odaadjuk —, mondja nagy derültséget keltve. Fajka, majd amikor látja, hogy az általa fakasztott derültség egyre tart, félhal­kan mondja önmagát korholva: — Ezzel az egészet elrontottam. Csatlakozom l'app Róbert indítványához. Dr. Széli Gyula a tanáes javaslata mellett szólal fel. Attól tart, nmmmmmmmmmm Pierre Denoif regénye-. Királyesszoiiy szeretője PetrovicSi Szveisszlávva. péntekül a Belvárosi Moziban. hogy a kedvezőtlen határozat kedvet szegné a kultuszminiszternek. Dr. krausz József elismeri, hogy a miniszter terve emelné a város szépségét. Ezzel szemben tény az, hogy a város két szép terét elcsúfították, az egyik a Korcso­lyázó-tér, a másik a Hunyadi-tér. Addig ne be­széljen senki esztétikai problémákról, amig ezeketj a tereket vissza nem adja rendeltetésének és — ha kell — áldozatok árán is, ki nem telepíti onnan a sporttelepeket. Indítványozza, hogy a két teret vegye vissza a város és parkirozlassa. (Helyeslés.) Dr. Tonelli Sándor a javaslat mellett szólal fel. Szerinte most meg kell ragadni a kínálkozó alkalmat, mert kétséges, hogy lesz-e még ennek a problémának a meg­oldására kedvező alkalom. Az egyetem megvan már, de a város még ma sem egyetemi város. Mindent el kell követni, hogy muvil gyorsabban azzá legyen. Dr. Lippay I.ajos jelentkezik ezután szólásra. Azzal kezdi az egész közgyűlés nagy és általános elszörnyüködésére, hogy 30 évvel ezelőtt az ál­lam építtette a Leszámolópalotát. De a történeti visszapillantás nem tartott sokáig, Lippay Lajos gyorsan bejelentette, hogy a javaslatot elfogadja. A főispán ezután lezárta a vitát. Dr. Papp Róbert személyes kérdésben kért szót és válaszol Széli Gyula beszédére. Ki­jelenti, hogy álláspontját nem a szűklátókörűség diktálta, hanem a város pénzügyi helyzetének is­merete. — Erre a szemponttal is rálátással kell lennünk —, mondja nagy derültséget keltve. Ezután a polgármester szólalt fel. Szeretné, ha felszólalása végén Pap Róbert visszavonná indítványát. Elmondja azután, hogy Szuko­váthy miniszteri tanácsos kívánsága szerint épült fel csendes helyen a palota 21 évvel ezelőtt. Hivatkozik a polgármester ezután arra az alaphatározatra, amely szerint a város ingyen telket ad az egyetemi építkezésekhez. Ha a közgyűlés napirendre térne a javaslat fölött, hat hónapon belül nem foglalkozhatna vele ismét. A kérdés azért is sürgős, hogy az állami gimnázium épülete minél gyorsabban felszabaduljon. A főispán ezulán elrendelte a szavazást. A közgyűlés a tanács javaslata alapján meg­szavazta a rálátást, a főispán pedig felkérte Krausz Józsefet, hogy a lefoglalt terekre vo­natkozó indítványát külön nyújtsa be, mert az ezzel a kérdéssel kapcsolatban néni tár­gyalható. A rendkívüli közgyűlés háromnegyed 6 óra­kor véget ért. Ha olcsón Akar )ó BUTOMT 47 vásárolni, menjen Mór és Fiai Klauzál tér 1. bútoráruházába, ahol raJctúríulxsufollsúfj miatt mélyen leszállított árban vásárolhat. Mielőtt bárhol venne, kérfen tőlünk árajánlatot. Részletfizetési kedvezmény Bármelyszakmábanvidéki gyárak, nag y kereskedők Budapest, esetleg az egész ország részére elvállalta agilis, reprezentáló és orga­nízáló képességgel bíró kereskedő, ki elsőrendű referenciával és príma össze­köttetésekkel rendelkezik Bevásérlói megbízásokat is elvállal. I Szíves megkereséseket „Sokoldalú ÍOOO" jelige alatt Rosti hirdetési vállalat Budapest, VII., Erzsébet körút 53. továbbít. K.33

Next

/
Thumbnails
Contents