Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-10 / 153. szám

1929 Julius fc. DLLMAGYi ROH SZAG О Madió A nagyobb leadóállomások mai műsora BUDAPEST. 9.15: A m. kir. 1. honvédgyalog­ezred zenekarának hangversenye. Vezényel Fri­csay Bichárd zeneügyi igazgató. 9.30: Hirek. 9.45: A hangverseny folytatása. 11.10: Nemzetközi viz­jelző szolgálat. Vízállásjelentés magyarul és néme­tül. 12: Déli harangszó az Egyetemi templomból, időjárásjelentés. 12.05: Gramofonhangverseny. 12 óra 25 perc: Hirek. 12.35: A hangverseny foly­tatása. 13: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállás­jelentés. 15:30: A Magyar Bádió Újság »Morse«­tanfolyama. 16.15: Igmándy Géza felolvasása: »Bus Csapó hazatérése.« 16.45: Pontos időjelzés, idő­járás- és vízállásjelentés, hirek^ 17.10: Sándor Kor­nél felolvasása: »Miként lett Belőlem japán szál­lító?« 17.45: Operettrészletek (Zenekari hangver­seny). Vezényel: Polgár Tibor karnagy. 19: Badió­amatőr-posta. 19.45: A székesfővárosi zenekar hang­versenye a városligeti Iparcsarnok előtt álló zene­pavilonból. Vezényel: Bor Dezső karnagy. Közre­működik: Losonczy György, a m. kir. Operaház tagja. 20.55: Lóversenyeredmények. 21: A Melles magyar vonósnégyes hangversenye, Nedelkovits Anna hangversenyénekesnő közreműködésével. Zon­qorán kísér: Polgár Tibor. UtáiTa kb. 22.15: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hirek. Majd Győri Laka­tos Misi és Tóni cigányzenekarának hangversenye a Baross-kávéházból. — BEBLIN.. 16: A »meg­hallgatás« művészete. 17: Gyermekünnep. 20.30: Esti hangverseny. 22: Tánczene. 22.30: Éjjeli hang­verseny: — BELGBAD. 12.45: Bádió-kvartett. 20.30: Szlovén népdalok. 22.05: Bádió-kvartett, operarész­letek. — BUKABEST. 18: Bádióhangverseny. 21: dalok. 22.15: M. Schilton (bariton) hangversenye. - FBANKFUBT. 13.15: Szórakoztató zene. 20.15: Szimfónikus hangverseny. 21.45: Kamarazene. — KÖNIGSBEBG. 11.30: Gramofonzene. 16.30: Szóra­koztató zene. 22.30: Szórakoztató és tánczene. — LONDON. 12: Ballada-hangverseny. 12.30: Gramo­fonzene. 13: Könnyű zene. 16.45: Orgonahangver­seny. 21.50: Kamarazene. 23.15: Tánczene. — MI­LANO. 11.15: Gramofonzene. 13.35: Jazz-band. 16 óra30perc: Gyermekkarének. 19: Jazz-band. 20.25: .Könnyű zene. — PHÁGA. 12.20: Déli hangverseny. ПО: Délutáni hangverseny. 19.05; Filharmónikus hangverseny. — STUTTGABT. 12: Déli hangver­sény. 16.15: Délutáni hangverseny. 20.15: Nép­szerű hangverseny. — WABSZAWA. 12.05. Gramo­fonzene. 16.30: Gramofonzene. 18: Délutáni hang­verseny. 22.45: Szórakoztató- és tánczene. — WIEN. 11: Délelőtti zene! 16: Délutáni zene. 21.05: Cselló­hangverseny. A hangverseny után könnyű zene. G BudweisI erépkályhák kOlön'éle szin- és méretben kapha'ók UNDESBERG cpvnentárugy árában SZEGED Az összes építkezési anyagok, legfőbb beszerzési forrása. hu A szegedi kir. törvényszéktől. 4316/1929. A szegedi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy dr. Kőszó István szegedi kir. közjegyző a működését megkezdte. Szeged, 1929 junius 27. • Molnár S. k. kir. tör». b ró. A kiadmány hiteléül: Olvashatatlan aláírás 364 irodafőtlízt. A PELMAOYARORSZAG BECENYE Gertrude Atherton: FIIKOR A HŐD ELOSZLIK Fordította: JlltláSZ AlMOr 16 Gitának azon járt az esze, milyen lehetett Atlantic City regi virágkorában, amelynek ma már csak maradványai láthatók. Ma pazarabb­nál pazarabb hotelek, a modern építészet dia­dalai váltakoznak, alacsony épületekkel, ame­lyekben japán vagy kínai specialitásokat árul­nak, továbbá vászon, fehérnemű, bluz és szvet­terüzletek. cukorkás boltok, étiermek, mozik, könyvkereskedések, cipészek és kalaposok, ár­ban és eleganciában egyaránt utolérhetetlen ruhák kirakatai, szivarosbódék, olcsó búto­rozott szobás penziók, játékkereskedések, dro­guériák, kiállitóhelyiségek, mükereskedések, amelykben a legfinomabb árutól kezdve a leg­silánvabbig minden kapható, bódék, ahol meg­várhatja az ember, amíg elkészül a sziluettje, levelezőlap-, újság- és képes hetilap-standok, ékszerészek, öt- és tizoentes sátrak. Szabályos térközökben néhány lépcsőfok vagy köz, ame­lyek Atlantic City avenue-jaihoz vezettek le. Szemben hat óriási móló nyúlik a vizbe, kon­certekkel, gyenge italokkal, mozikkal, tea­házakkal. báltermekkel cs hosszú széksorok­kal. Ragyogó és Ízléstelen, érdekes és közön­séges, alantas, amellett mutatós volt ez igy együtt. Ha egy ár elmosott volna mindent a fényes szállodákon kivül, csak a tiszta pompa maradt volna az utókorra, de ez a sok kis üzlet idegenül hatott ebben a nagy hoteleknek a ragyogó nagyvárosiasságában. Az összbenyomás azért mégis szép és kelle­mes volt. A tömeg egyhangú zsivaját át-áttörte az uccai árusok hangos kiabálása és az óceán hullámverése. Ebben a lassan hömpölygő, megelégedett tömegben ugv testesült meg a tel­jes gondtalan és korlátlan ióllét- mint sehol a széles világon: Atlantic City a Boardwalk mögött, az Inlet és Iowa Avenuek között, egyik oldalon a Thoroughfares-ig és a sós mocsarakig terjedt, délen a chelseai íaufaobourgba torkollott. A város maga méltóságteljes, túlnyomóan szürke tónusu, megvan a maga külön élete és sokat ad a külsejére. Társadalmi élete, mint a kis­városoké általában, a templomok körül folyik le, a papság képviseli a legmagasabb réteget, a női klubok pedig gyaran színhelyei nagy politikai viharoknak. A férfiak hivatásuk vagy üzletük szerint tömörülnek klubokba, vagy hatvan legtekintélyesebb polgár hetenkint egy­szer együtt ebédel az egyik hotelben, hogy elbeszélgessenek az üzletről, vagy hogy elfe­lejtsék azt, vagy hogy gyermeki buzgalommal énekeljék fiatalságuk szentimentális dalait. At­lantic Avenuen, ezen a széles festőietlen uton nagy teherkocsik járnak keresztül Inletből a sziget déli csúcsán fekvő Longportba. De az Atlantic Avenue finom nyilvános könyv­táraival, templomaival és exkluzív privát vil­láival már igen előkelően festett. Atlantic City nem volt zajos város, de azért állandóan hullámzott benne az élet. Szegény, ség séhol sem látszott, kivéve a néger negye­det, de itt a letelepedettek viszont kárpótlást találtak abban, hogy politikailag nem nyom­ták el őket. Büszke város volt. Minden uccája avenue, üzletei nyugodtan függetleníthették magukat a Boardwalk uzsorásaitól. Legszebb magánvillái méltóságteljes öreg «berekhez hasonlítottak, akik jól konzerválták magukat, de nem tartottak igényt rá, hogy fiatalnak tartsák őket. A nagy strandhotelek vendégei lenézték ezt a kis nyugodt, szürke helységet, megállapították, hogy legfőbb ipara még min­dig az osztrigahal ászát, kisebb hoteljeinek és penzióinak tulajdonosírt a Boardwalk egy szerényebb függelékének tartották és épp oly; kevéssé ismerték életet, mint történetét. Gíta gyakran sétált a városban, amely jobban vonzotta őtv mint Chelsea, vagy Ventnor, mert bár sokkal fiatalabb volt, mint a major, mégis azokra áz emberekre emlékeztetett, akik, kö­zöttük a dédatyja, azt. az ötvenes évek leg­elején megalapították. Méltósága régies, szép­sége egyéni volt. (Folyt, köv.) Zürichi deviza zárlat: Páris 20.35.5, London 25.23, Newyork 519.85.75, Brüsszel 72.22.5, Milánó 27.20, Madrid 75.50, Amsterdam 208.90, Berlin 123.85, Bécs 73.15, Szófia 3.75.5, Prága 15.38.5, Varsó 58.30, BudaDest 9066, Belgrád 9.12.75. Bu­karest 3.08.5. Budapesti valuta zárlat: Angol font 27.80—27.95, Belga frank 79.60-80.00, Cseh korona 16.92—17.02, Dán korona 152.65—153.25, Dinár 10.01—10.09, Dol­lár 570.75-572.75, Hollandi forint 230.00-231.00, Lengyel zloty. 64.05—64.35, Leu 3.37.5—3.41.5, Lira 29 95—30.25, Német márka 136.50—137.10, Norvég korona 152.75-153.35, Osztrák schilling 80.55— 80.95, Spanyol pezeta S2.85—83.55, Svájci frank 110.20—110.70, Svéd korona 153.65—154.25. irányzat: A bizakodó hangulat, amely a piacon, már tegnap érezhető volt, ma is érvényben ma­radt. A nyers cukor árának emelkedése a cukor­részvényeket állitotta az érdeklődés előterébe, ame­lyeket a helyi spekuláción kivül a külföld is élénken keresett. Főként a magyar cukor iránt volt élénk az érdeklődés, amely ma ujabb 35 pengős árnyereséget ért el. A barátságos hangu­lat a kontremint is fedezésre késztette, ami a bányapiac vezető értékeiben eredményezett jelen­tékeny árjavulást. A szilárdság később a pite egész területére átterjedt, úgyhogy az értékek tul­nyomórésze kisebb árnyereséggel zárt. A fi\ kama­tozású papírok piaca ma is üélettelen volt, a va­luta- és devizapiac túlnyomórészt barátságosabb. Határidős terménytőzsde zárla"; Magyar buza okt. köt. 23.77, 23.85, 23.70, 23.79, zárlat 23.78— 23.79, márc. köt. 26.02, 26.10, 25.88, zárlat 25.92— 25.93. Bozs okt. köt. 19.10, 19.16, 19.12, 19.05, zárlat 19.05—19.06, márc. köt. 21.00, 21.20, 21.90, zárlat 20.92—20.93. Tengeri jul. köt. 23.00, 23 03, 23.00, zárlat 23.00—23.02, máj. köt. 18.60, 18.62, 18.50, 18.64, zárlat 18.64—18,65. Irányzat barátsá­gos, forgalom élénk. Budapesti terménytőzsde zárlat: Buza 77-es tiszavidéki 23.25—23.40, 78-as tiszavidéki 23.45— 23.60, 79-es tiszavidéki 23.65—23.85, 80 as tiszavi­déki 23.90—24.00. Bozs 17.25—17.75. Tengeri egyéb 22.90—23.15. Bepce 43.00—44.00. Irányzat búzában barátságos, rozsban, tengeriben gyengébb, a for­galom élénk. Csikágói terménytőzsde zárlat; Buza irányzata csendes. Jul. 120 egynegyed—egynyolcad, szept 124 hétnyolcad—háromnegyed, dec. 130 hétnyolcad —ötnyolcad. Tengeri csendes. Jul. 93 háromnegyed, szept. 96 ötnyolcad, dec, 92 egynegyed. Zab csen­des. Jul. 44 egyketted, szept. 45 hétnyolcad, dec. 48 hétnyolcad. Bozs csendes. Jul. 92 egyketted, szept. 97 egynegyed, dec. 102 'egynegyed. Felelős szerkesztő: PASZTOB JöZSEF. Nyomatott a kiadótulajdonos Délmagyarország Hírlap- 6s Nyomdavállalat Rt. könyvnyomdájában. Csak 14 napig Julius 8-22"Ig Ezüst nyomású 3-80 a világhírű Bembcrg-selyem harisnyákból 4"50 GFB Pollák Testvéreknél Arany nyomású Csekonics u. és Széchenyi tér.

Next

/
Thumbnails
Contents