Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-05 / 149. szám

SZEGED: SxerKOZtOség: Somogyi ucca 32. L cm. Telefon: 13-33.^Kladóhlvntol, hölcíönkönyvíAr és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 300. ^ Nyomda : IBw Llpól ucca 19. Telefon : 16-34. «»«»«» Péntek, 1929 fullus 5 ©©s ' ! V. évfolyam 141. száki MAKÓ : SzerkeaztOtég £t kladúhlvalol: Tri ucca O. Telefon: 131. izám.« » « » « » HÖDMEZÖVAsáRHELY : Szerkesztősé» és klodóhlvoln): Andrátsy ucca 2ó, Telefon: 49. szám. « » « » « » « » (<» Eldflzetésl Ara linvonln 3-2U vídé>cen és a (0v6rasbaa 3-89, CUliSldSn «-40 pengd. Egyes azám 1», vatAr- és Ünnepnap illiér Szegedmegye — megye nélkül Az az akció, amely a főispánnál járt küldöttség kezdeményezéséből Szegedmegyo létesítése érdekében megindult, miután közben némileg a Beszterce ostromára" emlékeztető harcias nyilatkozatok érkeztek a szentesi végekről, a kereskedelmi és iparkamara tárgyalásai alapján uj mederbe terelődött. A kifejezés talán nem egészen hely«, mert a Szegedmegye létesítésére irányuló ákció nem szűnt meg, csak a kamara, mint testület mondotta ki, hogy ebben a minőségében Szegedmegye ügyével nem kiván foglalkozni, mert ez politikai vonatkozásokat is érint Ugyanakkor elhatározta azonban a kamara, hogy napirendre tűzi mindazokat a kérdéseket, amelyek megoldásától remélni lehet a város elvesztett hinterlandjának gazdasági szempontból való pótlását. Ezekre az ügyekre vonatkozólag a kamara a legteljesebb együttműködést kinálta fel a harcias vármegye alispánjának, aki személyileg a legkiválóbb és eglelkesebb közigazgatási tisztviselők közé tarozik. Dióhéjba szorítva, miben is jelentkezik Széfed városának gazdasági problémája? A triaíoni határmegállapítás következtében a vá•os elvesztette déli vonzási körzetét, amelyeiért észak felé nem tudott kárpótlást találni, nert ezek a vidékek már Budapest felé gravitálnak. Maradt a város nagy kiterjedésű aatárterületén a belső forgalom intenziv fejesztése és Csongrád vármegye azon vidékeilek erősebb 'bekapcsolása, amelyek a földrajzi adottság folytán alkalmasak volnának arra^ aogy Szeged forgalmát élénkítsék. Az elsőt szolgálják a kisvasút és az autóbuszok, az utóbbinak azonban nagy nehézségek állanak íz útjában. Ezeknek elhárítása tartoznék a legsürgősebb feladatok közé. A nehézségek általánosan ismeretesek. Keleti irányban a várost egy olyan akadály harrikádozza el, amely nem politikai jellegű ugyan, mint a trianoni "határ, de szintén nem tartozik a huszadik század dicsőségei közé. Ez az akadály az algyői komp, amely nagyrészt az engedélyes Pallavicini-uradalom jóvoltából az év nagy részében hasznavehetetlen. De még ha hasznavehető volna is a belsőázsiai vizeknek ez az álkelésí alkalmatossága, ngy sem illenék bele az autóknak és a gyors közlekedésnek korába, amely nem birja el a hujjahó! kiáltások mellett félóráig tartó átkeléseket. Nem hihetjük, hogy akár Szegeden, akár Vásárhelyen, akár pedig Csongrádmegyé ben volna egyetlen ember is, aki ennek az ál. lapotnak további fentartásáért lelkesednék. Többszörösen megismételt és megerősített miniszteri Ígéret van rá, hogy az algyői híd meg. építése az állam beruházási programjának legsürgősebb tételei közé tartozik: az ígéret erélyes kisürgetésében találkozni kell az öszszes érdekelteknek. Köztudomásu az is^ hogy Szeged városának éppen azok a belterületi utjai, amelyek a csongrádmegyei községek felé vezetnek, meglehetősen elárvult képel mutatnak és a folytatásukat alkotó országutak is az elhanyagoltság képét mutatják. Ezek az utak mai állapotukban csak a muszáj közlekedést szolgálják, de egyáltalán nem alkalmasak egy önmagát nevelő és állandóan intenzivebbé váló forgalomnak a megteremtésére. A Vásárhelyi. sugácut használható állapotba helyezése után ennek az utproblémának megoldásában talál, kőzni kell a városnak, megyének, államnak és az államot alulról képviselő államépitészeti hivatalnak. Volna még a msuti közlekedés, amely a vasúti hatóságok sokszorosan hangoztatott jóakarata és a vasutakat használó közönség érdekeinek méltánylása mellett is éppen Szentes irányában menetrendi vonatkozásaiban erősen emlékeztet a boldogulóban levő vicinális korszak állapotaira. Pedig a ésongrádmegyei községek és Szentes megközelítésének két utja is van, Hódmezővásárhelyen és Félegyházán keresztút. A sínek mindkét irányban jó egynéhány esztendő óta le vannak fektetve, csak a rajtuk gördülő vonatok indítási és érkezési időpontjait kellene az élet igényeihez jobban hozzáidomitani. Az üzletvezetőség jelenlegi vezetője elismerésreméltó ügy buzgalommal fáradozik saját területén a gyorsmotorok forgalmának intenzivebbé tételével. A kevésbé sürü forgalmú vonalakon ezek a jövő forgalmának az eszközei, mert lehetővé teszik a sűrűbb járatokat anélkül, hogy nagy szerelvények beállítása indokolatlanul emelné az üzemi kiadásokat. Ebben a keretben szinte a természettől fogva adva van egy két iránya körforgalom, amely Szegedről kiindulva egyik oldalon Hódmezővásárhelyen, a másik oldalon pedig Félegyháza—Csongrádon át érné el Szentest és az ellenkező útvonalon futna vissza Szegedre. Bizonyára az üzletvezetőség számára is támogatást jelentene, ha ebben az irányban a közös érdekre való hivatkozással a város és a megye hallatnák felfelé szavukat: A program, amely igv önmagától adódik, szinte a gazdasági Szegedmegye megteremtését jelenti a politikai vármegye megalakítása nélkül. A kamara, mikor a maga felad a ti t ezekre a gazdasági vonatkozású kérdésekre lokalizálta, választó vonalat vont a kétféle akció között. Nem azt mondotta, hogy Szegedmegye megalkotása nem szüksó^es, han m leszögezte, hogy struktúrájánál és törvényben körvonalazott munkakörénél fogva ez nem az ő feladata. A kamarán kivül tudjuk azonban, hogy éppen nálunk, ahol a közigazgatás kérdései mindennél szorosabban összefonódnak a gazdasági élet jelenségeivel, nem lehet véglegesen belenyugodni egy olyan megoldásba, amely lemondana a Szeged központtal megalkotandó megyének gondolatáról. Ennek a feladatnak állandó nanirendentartását Szeged város intézményektől független társadalmának kell magára vállalnia. h cseh kormány nemzetközi bírósággal fenyegetőzik a hidasnémeti letartóztatás miatt (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Prágából jelentik: Általános meglepetést keltett. hogy Ben.es külügyminiszter a minisztertanácson nem vett részt, ahogy tegnap hivata. losan bejelentették. Benes állítólag a^ért nem szakította meg szabadságát, hogy a közvélemény nyugtalanítására ne adjon okot. A külügyminiszter helyett Udrzal miniszter ismertette a minisztertanácson a hidasnémeti eseményeket- Hir szerint a minisztertanács a külügyminiszternek és a vasút ügyi miniszternek felhatalmazást adott, hogy minden szükségesnek mutatkozó lépést megtrgvenek. A mai minisztertanácsról hivatalos jelentést nem adtak ki, azonban a Prager Presse, a külügyminiszter lapja holnapi számában a következő nyilván sugalmazott kommentárral foglal állást a konfliktus kérdésében: »A cseh álláspont egyszerű és világos. Csehország nem kiván mást, mint a fennálló egyez, mények betartását. Magyar részről ezt az egyezményt megsértették. Csehországnak joga van elégtételt és jóvátételt kérni, ezen felül garanciát kell kapnia, hogy a Magyarországgal kötött egyezményeket a jövőben nemcsak cseh részről fogják betartani (1). Ha a magyar kormány ezt a követelést nem teljesiti, Csehország kénytelen lesz az ügyet a nemzetközi fórum elé vinni. Hivatalos helyről közlik, hogy a magyar kormány válaszát a legközelebbi időre várják és remélik, hogy a magyar válasz a cseh vasutas letartóztatásának körülményeit ismertetni és indokolni fogja. A magyar kormány válaszától teszi függővé a cseh kormány további lépéseit.c Politikai körökben, amikor a minisztertanács döntése nyilvánosságra került, az a vélemény alakult ki, hogy a minisztertanács az ügyet lehetőleg békésen igyekszik elintézni, mint hogy eddig is nagyobb port vert fel az úgy az európai közvéleményben, mint az a prágai kormúnunak kellemes lett volna. A prágai lapok Prága, julius 4. A prágai cseh lapok részletesen foglalkoznak a hidasnémeti incidenssel és a legélesebb hangon intézik kirohanásaikat Magyarország ellen. A Narodny Lisfy szemére veti Magyarországnak, hogy állandó nyugtalanságot idéz elő Középeurópában. Nem lehet bírni — irja a lap —, hogy Magyarország fenyegetéseivel veszélyeztesse a békét. E tekintetben valamennyi csehországi párt egységesen áll kormánya mögött. Egyes cseh lapok azzal érvelnek, hogy ha Pechát kémkedéssel gyanúsították, akkor a magyar hatóságoknak kötelességük lett volna a cseh vasutígazgatós ágtól visszahivását követelni. A magyar rendőrségről tudni kell — írják a cseh lapok —, hogy barbár módon bánik el a letartóztatottakkal és ezért van. szükség retorzióra. A Rudx Pravo szerint a cseh sajtó irás. modora iskolapéldája, hogyan gyártják a há. borús pszihozist. A Roliemüi azt irja, hogyha mindannyiszor, amikor Európa valamelyik külföldi államában kémeket tartóztatnak le és a másik állam, akinek kémét letartóztatták, megszakítaná a vasúti forgalmat,, akkor a kontinensen nem lemre vasull furgalonu Magyarország állandóan gyűlölködéssel vádolja i szomszédait, a hála bizonyos összeköttetéseinek, mindig meghallgatásra talál A vasutf forgalom megszakftása azonban elhamarkodott dolog »olt és alkalmat adott az ellenfélnek, hogy bebizow BSjtsa Csehsíl«vákia ros&zakaratát.