Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-05 / 149. szám

SZEGED: SxerKOZtOség: Somogyi ucca 32. L cm. Telefon: 13-33.^Kladóhlvntol, hölcíönkönyvíAr és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 300. ^ Nyomda : IBw Llpól ucca 19. Telefon : 16-34. «»«»«» Péntek, 1929 fullus 5 ©©s ' ! V. évfolyam 141. száki MAKÓ : SzerkeaztOtég £t kladúhlvalol: Tri ucca O. Telefon: 131. izám.« » « » « » HÖDMEZÖVAsáRHELY : Szerkesztősé» és klodóhlvoln): Andrátsy ucca 2ó, Telefon: 49. szám. « » « » « » « » (<» Eldflzetésl Ara linvonln 3-2U vídé>cen és a (0v6rasbaa 3-89, CUliSldSn «-40 pengd. Egyes azám 1», vatAr- és Ünnepnap illiér Szegedmegye — megye nélkül Az az akció, amely a főispánnál járt kül­döttség kezdeményezéséből Szegedmegyo léte­sítése érdekében megindult, miután közben némileg a Beszterce ostromára" emlékeztető harcias nyilatkozatok érkeztek a szentesi vé­gekről, a kereskedelmi és iparkamara tárgya­lásai alapján uj mederbe terelődött. A ki­fejezés talán nem egészen hely«, mert a Szegedmegye létesítésére irányuló ákció nem szűnt meg, csak a kamara, mint testület mon­dotta ki, hogy ebben a minőségében Szeged­megye ügyével nem kiván foglalkozni, mert ez politikai vonatkozásokat is érint Ugyanakkor elhatározta azonban a kamara, hogy napi­rendre tűzi mindazokat a kérdéseket, ame­lyek megoldásától remélni lehet a város el­vesztett hinterlandjának gazdasági szempont­ból való pótlását. Ezekre az ügyekre vonat­kozólag a kamara a legteljesebb együttmű­ködést kinálta fel a harcias vármegye alis­pánjának, aki személyileg a legkiválóbb és eglelkesebb közigazgatási tisztviselők közé tar­ozik. Dióhéjba szorítva, miben is jelentkezik Szé­fed városának gazdasági problémája? A tria­íoni határmegállapítás következtében a vá­•os elvesztette déli vonzási körzetét, amelye­iért észak felé nem tudott kárpótlást találni, nert ezek a vidékek már Budapest felé gra­vitálnak. Maradt a város nagy kiterjedésű aatárterületén a belső forgalom intenziv fej­esztése és Csongrád vármegye azon vidékei­lek erősebb 'bekapcsolása, amelyek a földrajzi adottság folytán alkalmasak volnának arra^ aogy Szeged forgalmát élénkítsék. Az elsőt szolgálják a kisvasút és az autóbuszok, az utóbbinak azonban nagy nehézségek állanak íz útjában. Ezeknek elhárítása tartoznék a legsürgősebb feladatok közé. A nehézségek általánosan ismeretesek. Ke­leti irányban a várost egy olyan akadály harrikádozza el, amely nem politikai jellegű ugyan, mint a trianoni "határ, de szintén nem tartozik a huszadik század dicsőségei közé. Ez az akadály az algyői komp, amely nagy­részt az engedélyes Pallavicini-uradalom jó­voltából az év nagy részében hasznavehetet­len. De még ha hasznavehető volna is a belső­ázsiai vizeknek ez az álkelésí alkalmatossága, ngy sem illenék bele az autóknak és a gyors közlekedésnek korába, amely nem birja el a hujjahó! kiáltások mellett félóráig tartó át­keléseket. Nem hihetjük, hogy akár Szegeden, akár Vásárhelyen, akár pedig Csongrádmegyé ben volna egyetlen ember is, aki ennek az ál. lapotnak további fentartásáért lelkesednék. Többszörösen megismételt és megerősített mi­niszteri Ígéret van rá, hogy az algyői híd meg. építése az állam beruházási programjának legsürgősebb tételei közé tartozik: az ígéret erélyes kisürgetésében találkozni kell az ösz­szes érdekelteknek. Köztudomásu az is^ hogy Szeged városának éppen azok a belterületi utjai, amelyek a csongrádmegyei községek felé vezetnek, meg­lehetősen elárvult képel mutatnak és a foly­tatásukat alkotó országutak is az elhanyagolt­ság képét mutatják. Ezek az utak mai álla­potukban csak a muszáj közlekedést szolgál­ják, de egyáltalán nem alkalmasak egy ön­magát nevelő és állandóan intenzivebbé váló forgalomnak a megteremtésére. A Vásárhelyi. sugácut használható állapotba helyezése után ennek az utproblémának megoldásában talál, kőzni kell a városnak, megyének, államnak és az államot alulról képviselő államépitészeti hivatalnak. Volna még a msuti közlekedés, amely a vasúti hatóságok sokszorosan hangoztatott jó­akarata és a vasutakat használó közönség érdekeinek méltánylása mellett is éppen Szen­tes irányában menetrendi vonatkozásaiban erősen emlékeztet a boldogulóban levő vici­nális korszak állapotaira. Pedig a ésongrád­megyei községek és Szentes megközelítésének két utja is van, Hódmezővásárhelyen és Fél­egyházán keresztút. A sínek mindkét irányban jó egynéhány esztendő óta le vannak fek­tetve, csak a rajtuk gördülő vonatok indítási és érkezési időpontjait kellene az élet igé­nyeihez jobban hozzáidomitani. Az üzletvezetőség jelenlegi vezetője elisme­résreméltó ügy buzgalommal fáradozik saját területén a gyorsmotorok forgalmának inten­zivebbé tételével. A kevésbé sürü forgalmú vonalakon ezek a jövő forgalmának az esz­közei, mert lehetővé teszik a sűrűbb járato­kat anélkül, hogy nagy szerelvények beállí­tása indokolatlanul emelné az üzemi kiadá­sokat. Ebben a keretben szinte a természettől fogva adva van egy két iránya körforgalom, amely Szegedről kiindulva egyik oldalon Hód­mezővásárhelyen, a másik oldalon pedig Fél­egyháza—Csongrádon át érné el Szentest és az ellenkező útvonalon futna vissza Szegedre. Bizonyára az üzletvezetőség számára is támo­gatást jelentene, ha ebben az irányban a kö­zös érdekre való hivatkozással a város és a megye hallatnák felfelé szavukat: A program, amely igv önmagától adódik, szinte a gazdasági Szegedmegye megteremté­sét jelenti a politikai vármegye megalakítása nélkül. A kamara, mikor a maga felad a ti t ezekre a gazdasági vonatkozású kérdésekre lokalizálta, választó vonalat vont a kétféle akció között. Nem azt mondotta, hogy Sze­gedmegye megalkotása nem szüksó^es, han m leszögezte, hogy struktúrájánál és törvény­ben körvonalazott munkakörénél fogva ez nem az ő feladata. A kamarán kivül tudjuk azon­ban, hogy éppen nálunk, ahol a közigazgatás kérdései mindennél szorosabban összefonód­nak a gazdasági élet jelenségeivel, nem lehet véglegesen belenyugodni egy olyan megoldás­ba, amely lemondana a Szeged központtal megalkotandó megyének gondolatáról. Ennek a feladatnak állandó nanirendentartását Sze­ged város intézményektől független társadal­mának kell magára vállalnia. h cseh kormány nemzetközi bírósággal fenyegetőzik a hidasnémeti letartóztatás miatt (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Prágából jelentik: Általános meglepetést kel­tett. hogy Ben.es külügyminiszter a miniszter­tanácson nem vett részt, ahogy tegnap hivata. losan bejelentették. Benes állítólag a^ért nem szakította meg szabadságát, hogy a közvéle­mény nyugtalanítására ne adjon okot. A kül­ügyminiszter helyett Udrzal miniszter ismer­tette a minisztertanácson a hidasnémeti ese­ményeket- Hir szerint a minisztertanács a külügyminiszternek és a vasút ügyi miniszter­nek felhatalmazást adott, hogy minden szük­ségesnek mutatkozó lépést megtrgvenek. A mai minisztertanácsról hivatalos jelentést nem adtak ki, azonban a Prager Presse, a külügy­miniszter lapja holnapi számában a követ­kező nyilván sugalmazott kommentárral fog­lal állást a konfliktus kérdésében: »A cseh álláspont egyszerű és világos. Cseh­ország nem kiván mást, mint a fennálló egyez, mények betartását. Magyar részről ezt az egyezményt megsértették. Csehországnak joga van elégtételt és jóvátételt kérni, ezen felül garanciát kell kapnia, hogy a Magyarországgal kötött egyezményeket a jövőben nemcsak cseh részről fogják betartani (1). Ha a ma­gyar kormány ezt a követelést nem teljesiti, Csehország kénytelen lesz az ügyet a nemzet­közi fórum elé vinni. Hivatalos helyről közlik, hogy a magyar kormány válaszát a legköze­lebbi időre várják és remélik, hogy a ma­gyar válasz a cseh vasutas letartóztatásának körülményeit ismertetni és indokolni fogja. A magyar kormány válaszától teszi függővé a cseh kormány további lépéseit.c Politikai körökben, amikor a miniszterta­nács döntése nyilvánosságra került, az a vé­lemény alakult ki, hogy a minisztertanács az ügyet lehetőleg békésen igyekszik elintézni, mint hogy eddig is nagyobb port vert fel az úgy az európai közvéleményben, mint az a prágai kormúnunak kellemes lett volna. A prágai lapok Prága, julius 4. A prágai cseh lapok rész­letesen foglalkoznak a hidasnémeti incidens­sel és a legélesebb hangon intézik kirohaná­saikat Magyarország ellen. A Narodny Lisfy szemére veti Magyarországnak, hogy állandó nyugtalanságot idéz elő Középeurópában. Nem lehet bírni — irja a lap —, hogy Magyaror­szág fenyegetéseivel veszélyeztesse a békét. E tekintetben valamennyi csehországi párt egy­ségesen áll kormánya mögött. Egyes cseh lapok azzal érvelnek, hogy ha Pechát kémkedéssel gyanúsították, akkor a magyar hatóságoknak kötelességük lett volna a cseh vasutígazgatós ágtól visszahivását köve­telni. A magyar rendőrségről tudni kell — írják a cseh lapok —, hogy barbár módon bánik el a letartóztatottakkal és ezért van. szükség retorzióra. A Rudx Pravo szerint a cseh sajtó irás. modora iskolapéldája, hogyan gyártják a há. borús pszihozist. A Roliemüi azt irja, hogyha mindannyiszor, ami­kor Európa valamelyik külföldi államában kémeket tartóztatnak le és a másik állam, akinek kémét letartóztatták, megszakítaná a vasúti forgalmat,, akkor a kontinensen nem lemre vasull furgalonu Magyarország állandóan gyűlölködéssel vádolja i szomszédait, a hála bizonyos összeköttetéseinek, mindig meghallgatásra talál A vasutf forgalom megszakftása azonban elhamarkodott dolog »olt és alkalmat adott az ellenfélnek, hogy bebizow BSjtsa Csehsíl«vákia ros&zakaratát.

Next

/
Thumbnails
Contents