Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-31 / 171. szám

1929 julius 31. D£LM.'№r.4R0RSZÁG 3 A pénzügyi bizottság elfogadta a Bástya érvelését és megszavazta az 5000 pengős városi támogatást Emelték a forgalmi, a fényűzési adórészesedést és a fogyasztási aíiópövedelmef A jövő évben is 50 százalékos lesz a póladó (A Délmagyarország munkatársától.') A pénzügyi bizottság kedden délután végre befejezte az 1930. évi városi költségvetés tárgyalását. A keddi ülés legnevezetesebb határozata az volt, hogy a bizottság revízió alá oette a Bástya 5000 pengős segélyére vonat, kozó korábbi határozatát és elhatározta, hogy mégis beilleszti ezt az összeget a költségvetésbe. Az újságírók 1000 pengős tanulmányi ösztöndíja ügyében is uj határozatot hozott a pénzügyi bizottság, ez azonban alig különbözik a régitől, a bizottság ugyanis azt javasolta. hogy a »különféle kulturális kiadásokra« felnett összegből adjon majd egy u.iságirónak tanulmányi ösztöndijat a város. A keddi ülés napirendiének legfontosabb pontja a földbérjövedelem előírása volt. A búzaárak emelkedése következtében ugyanis a főszámvevő eredeti kalkulációja irreálissá vált. A főszámvevő 22 pengős búzaárakkal és 16 pengős rozsárakkal kalkulált, a pénzügyi bizottság ezzel szemben a földbérbuza árát 24 --pengő 50 fillérben, a rozséi pedig 18 pengő 50 fillérben állapította meg é sennek megfelelően a városi földek bérjövedelinét 82.990 pengővel emelte. Emelte a bizottság a város forgalmiadó részesedéséi is 25.513 pengővel az 1928. évi eredmény alapján, a fényűzési adójövcdelmet pedig 2758 i>engővel emelte. A bizottság ezután megállapította, hogy az egyes kiadási tételek emelése és az egyes bevételi előírások csökkentése következtében a makszimáljs 50 százalékos póiadó nem fedezné a költségvetést, ezért ismét végigböngészte a már letárgyalt költségvetési tételeket és az alsóvárosi iskola tatarozására szánt 30.000 pengőből 5000 pengőt torolt, a röszkei gazdasági iskola építésére jelvett 35.000 pengőt teljes egészében törölte, mivel ennek az iskolának az építését előreláthatólag csak a kövcikező évben kezdik meg. Emelte ellenben a bizottság 10.000 pengővel a fogyasztási adójövedelem cimén előirt bevétett, mert kilátás van arra, hogy a kormány a halak és a vadak fogyasztási adójáról készített szabályrendeletet még az uj költségvetési év előtt jóváhagyja és az igy végrehajthatóvá válik. Foglalkozott ezután a pénzügyi bizottság a Bástya beadványával, amelyben a sportszövetkezet a már egyszer megszavazott 5000 pengős városi segély megszavazását kérte. A bizottság, miután a költségvetés egyensúlya a végső simítások következtében kedvezőbbé vált, elhatározta, hogy a Bástya 5000 pengős segélyének kiutalását javasolja és ezenkívül különböző sportversenydijak költségeire is felvett még 13.000 pengőt. Tárgyalta a bizottság végül a Magyar Ujságirók Egyesülete szegedi osztályának beadványát is, amelyben az osztály azt. kéri, hogy a város a jövő évben is utaljon ki egy szegedi újságírónak ezer pengői külföldi tanulmányul költségeire. A bizottság ugy határozott, hogy különféle közművelődési célokra ezer pengőt illeszt a költségvetésbe azzal, hogy a város ebből az összegből utalhat majd ki egy szegedi újságírónak tanulmányi ösztöndijat. Ezzel a bjzoltság be is fejezte a költségvetés tárgyalását. A pénzügyi bizottság változtatásai után igy alakult a költségvetés mérlege: Kiadás 10,671.237 pengő, bevétel 9,704.761 pengő. A mutatkozó 1,056.163 pengő különbözet fedezésére a pénzügyi, bizottság az 50 százalékos városi íiótadót jelölte meg. Mikes-Henkes Ottó élete és sikkasztásai a bíróság előtt Négyévi fegyházra itélte a törvényszék Egy könnyelmű élet története a tragédiáig (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék kedden tárgyalta MikesMenkes Ottó ismeretes magánokirathamisitási, rsalási és megvesztegetési bünügyét. Mikes-Menkes Ottó a csalásokat ugy követte el, hogy mint a Szegedi Kenderfonógyár csekkosztályának kezelője 1926 augusztus 7-től 1926 október 4-ig hamis csekkeket állított ki és ezeket feleségének édesanyja címére Vásárhelyre utalta át, ahol felesége a pénzeket édesanyja helyett vette át Az ügyészség ezenkívül megvesztegetés cimén is vádat emelt Mikes ellen, mert elfogatása alkalmával Budapesten Tó'.h Imre detektívet meg akarta vesztegelni A vádlott kihallgatása alkalmával kijelentette, hogy csak a csalásokban érzi magát bűnösnek. A megvesztegetést nem követte el. Elnök: Mi volt az indító rugója bűncselekményeinek"? Figyelmeztet m azonban, hogy magánéletéről és feleségéről ne beszéljen. Ez r>em érdekli a bíróságot. Amikor egy férj nem lud menekülni feleségének befolyása alól, ez erkölcsi defektus. Családi életének bonyódalrnaíra nem vagyunk kíváncsiak, csak a tényeket adia telő.. ^ ^ x Vádlott: Ez nehéz lesz, de megpróbálom• — Csak próbálja meg! — 1923-ban alig voltam 21 éves, de már nős voltam. Feleségem már akkor beteg volt és nagyon kevés volt a fizetésem. — Ha csekély volt a fizetése, miért pezsgőztek állandóin a Kass-ban, — szólt közbe az elnök. — Mennyi voll a fizetése? — Egymillióháromszázezer korona! — Hát ehbői nagyon szépen fneg lehetett élni. Pezsgőzésre azonban természetesen kevés volt ez a fizetés! — Mikor sikkasztott először és miért? — volt a következő kérdés — Talán 1925 augusztusában. Feleségem az OrbisnőI volt alkalmazva, ahol sikkasztott, erre. Fellett a pénz. — A sikkasztásokat hogy követte el? — A fiókomban Volt a csekk-könyv és a többi már magától ment A ^sekkekre ráhamiJvai Mosjoukine grandiózus alakitása: Sírogoff Mihály sitotíam Sós Manó cégvezető nevét és tt pénzeket Vásárhelyre utaltam ál. — Hogy leplezte a sikkasztásokat? — Rezsiköltség cimén nem létező összegeket irtam be az üzleti könyvekbe, — Mennyit sikkasztott? — Talán 253 millió koronái. v -< — Mire költötte azt a rengeteg pénzt? — A feleségem beteg volt, mondotta a vádlott. Gyógykezeltetésére kellett a pénz. A kicsi fiatal volt még... Szeretett öltözködni. Én is kopott voltam, amikor beléptem a gyárba, csak egy ruhám volt. Ezért lenéztek és én érvényesülni akartam... — Nem erre kellett maguknak a pénz, —szólt közbe az elnök. Luxus életmódot folytattak, osztrigát és kaviárt ettek! — Nekem nem volt igényem. Mindig szerény voltam... De vakon engedelmeskedtem feleségem akaratának. — Előkelő és megfizethetetlenül drága fürdőhelyeken voltak. — csapott le ismét az; elnök. — Én nem — válaszolta ijedten a vádlott. Feleségem beteg volt. Szanatórium kellett szegénynek. — De ön is meglátogatta és akkor fejedelmi bankettet csaptak. — Bankett ott nem volt. Egyszer azonban tényleg adtam egy háromteritékes vacsorál. — Ez az! Bűnözési hajlam és nagy lábon való élni vágyás! — mondotta erre az elnök. — Hogy lépett ki a gyárból? — Önként léptem ki. Éreztem, hogy baj lesz. Öngyilkosságot is elkövettem, de nem sikerült. Ezután feleségemet elküldtem szanatóriumba, én pedig Fiúméba szöktem. 1926 október 19-én Fiúméban letartóztattak. Kórházba kerültem és ott hallottam, hogy feleségem öngyilkos lett. Leugrott a negyedik emeletről. Öngyilkosságának okát és részleteit csak később tudtam meg. Be akart hozzám jönni a kórházba, amikor megtudta, hogy ellene is körözőlevieíet adtak ki. Erre elfutott a kórházból és szállodájának neggedik emeletéről leugrott. A kórházból 1927 októberében tévedésből szabadlábra, helyeztek és akkor hazautaztam Budapestre. — Ott mit csinált? — Budapesten Miklós Ottó néven állást vállaltam. Rendben ment minden. Uj életet akartam kezdeni, amikor az egyik nap délutánján Tóth Imre vásárhelyi detektív felismert és teíarlóztatott. Azonnal be akart kisérni a főkapitányságra. Én könyörögni kezdtem neki. El akartam menni a lakásomra, hogy tiszta ruhát vegyek magamra. Azt mondtam, hogy a autó költséget is én fizetem. A detektív ? ezt félreértette és igy emelte e_llenem a megI vesztegetés vádját. I Mikes kihallgatása után a tanuk következtek. A birós;ig egyedül 'Sót Manó cégvezetőt hallgatta ki. Sós Manó elmondotta, hogy Mikes üzelmeíre egy hibás tétel keresése közben bukkantak rá. Ezután elmondotta, hogy Mikes hogy an követte el a csalásokat. A hamis csekkekre az ő nevét hamisította át. BELVÁROSI MOZI ju i ts .-II én. runuSzíua 1 én Szerdán és csütörtökön Halálexpr^ss. Ki'ándo'lilm 7 kivonásban. Főszereplő: RANOEH. Azonkívül: P'jdSolff ^alentinó főszereplésével: ^ÍF I^I'JP ^ A ® Fuskin regényérek film. iO**.*-, M Í V villozata 8 telvonásfcan . . „usuk kezdete j. Y,.í>, vasár- és ünnepnap J, 5. 7, 9 órakor. KORZÓ Julius 31 én. auguszlus 1-éh MOZI Szerdán és csütörtökén Az utolsó éjszaka. Eey szerelmes hercegnő regénye 8 (elvonásban. — Főszereplők: Harry UedtkeUli Damita. Azonkívül Hunc(J| g szőke. {feMisfí: Előadások k^dete 5, 7, v-sir- cs ünnepnap 3, 5, 7, 'J órakor.