Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-28 / 169. szám

16 OÉLMAGYARORSZÁG 1920 julius 28. 519 Hajiról príma porosz fiitoszén érkezett. Äm,va u,ányosan kaphaő Mo,,lár é$ fakereskedés. Telefon 16-18 és 2—27. A DELP1AGYARORSIAG RföíWYr Gcrtrude Atlierton PIIHOR A KÖD CLOSZL Fordította: JUháSií ÜDdOT 27 — J6 — szólt Gíta mérsékelt elragadtatással. — Azt hittem legalább is, hogy aranybányát fedezett föl. — Régi bolondság az, olyasminek egyáltalán nem is őröltem volna. Csodálom, hogy maga nem örül ennek a dolognak. Hát nem látja át, mit jelent ez az t*n számomra? — Ah! — Gi'a egyszerre az öröm fölkiáltásával ugróit talpra. — Persze! hisz.en ez azt jelenti, hogy magának nem kell dolgoznia többé és most már minden idejét az Írásnak szentelheti. — Nem csókolta meg Elsiet, mint ahogy más lányok tették volna hasonló helyzetben, csak a kezét ragadta meg és hevesen megrázta — Kimondhatatlanul boldog vagyok. Ez igazán nagyszerű! — Valóban, drágám. Amikor már kiörültem magam Geoffnak, azt mondta, menjek be egyenesen az üzletbe és adjam be a fölmondáomat. Komolyan mondom, teljesen megfeledkeztem szegény fiúról, annyira fölizgatott a magam dolga. Soha az élelemben nem voltam még ilyen boldog. — Azt elhiszem. Én tudom, mit jelent az, szabadnak lenni. — Elsie tüzbenégő arcára és ragyogó szemeibe nézett és azon töprengett, vájjon valóban meg van-e ebben a fiatal Írónőben az, amit temperamentumnak neveznek, vájjon nem fojtja-e azt erőszakkal magába. Épolyan kíváncsi volt most már a lélek titkos ;-ej te keire, mint maga Elsie — Persze most valóságos irásorgiákat fog rendezni. Belefog a regényébe és jövő évre ilyenkor már hires ember lesz. — Azonnal nekifogok! — Elsie fölugrott f's kitárta a karjait. A pir elhagyta arcát, amely most sápadtan, fehéren fénylett. — Milyen pompás dolog tudni, hogy lehet karrierem! Karrier! Hogy sikerül-e majd lázbaliozni a világot vagy sem, az már nem is olyan tontos. A fontos csak az. hogy végre itt van az alkalom, hogy mcgpróbálkozhatom vele, hogy dolgozhatom érte, hogy nem kell .gondolnom • cm mi másra a világon! ö, irni, állandóan, megszakítás nélkül! Nem is sejtheti mit jelent ez! — De sejtem — válaszolt Gíta élesen. — gv érzem magam itt, mint egy haszontalan lyukas fagaras. Ma reggel kimentem dolgozni i kertbe, mert már nem tudtam mit csináljak. A Boardwalkkal torkig vagyok, egész nap pedig csak nem olvashatok. Elsie fölállt a karosszékből és aggódva nézett pártfogoltjára. — Csak nem kezd el unatkozni? Maga! — Ugyan, ki ne unatkozna ebben a házban egészen egyedül? Ugy érzem, egészen boldog lehettem volna, ha maga és Polly nem tömték volna tele a fejemet uj ideákkal. Akkor legalább tudtam volna élvezni a függetlenséget és H szabadságot, amely megment a hétköznapi gondoktól. — A kutyái', if. maga hálátlan kis bestia! Most meg tudnám rázni istenigazában! — Sajnálom! Én sohasem mondtam volna rzt meg ha nem fajultak volna idáig a dolgok. Csak én érthetem magamat igazán. A tépelődés es szomorkodás nekem mindig passzióm volt, biztos, hogy ez hiányzik most is nekem. — Jól van! Amíg hü tud maradni magához, ;<ddig nem lesz sok kellemetlenségben része. De ugy végezte volna, mint egy vénkisszony, vagy még annál is rosszabbul. Az endokrinek nem maradnak stabilak az idők végéig. De miért nem tölti ki az idejét helyesen? Itt van ez a ház, keresztül-kasul járhatja minden zegét-zugátj lovagolhat, sétálhat, úszhat, olvashat, együtt lehel a barátaival, később pedig New York igazán őrülten érdekes lesz. Nincs oka panaszkodni. — Jó, jó, de végtére is mi célja mindennek? Könnyii magának szerelmesnek lennie az életbe, könnyű táncolni és ide-oda repdesni kiterjesztett szárny akkaj, magának tehetsége van és karrierre van kilátása, a maga élete tele van változatossággal és tarkasággal. A dolog ugy ál!, én legalább ugy látom, hogy az én természetem a drámát kivánja meg. Egy bizonyos fajtájú drámábftn volt részem eddigi éle-* temfoen Átkozol ia.n csunva dráma volt az. De voltak benne feszültségek és nyugtalanságok, széppé tette azt a személyes energia és az ellentétek irtózalossága. Azt hiszi, lehet énbelőlem társadalmi nő vagy pusztai hölgy? Époly kevéssé mini feleség, vagy anya. Époly kevéssé! — De Gita! Kell, hogy élvezze ezt az uj életét! És nagyon is bele illik ebbe az életbe! Csak ugy kell berendezkednie benne, hogy minél több haszna legyen belőle. — Ebben igaza van. De látja, én eddig is agyongondolkoztam az egész életemet és egyszerűen nem tehetek róla, ha egyre csal az J részévé vált. jár az eszemben, hogy mi lesz velem akkor, ha elkopik ennek az életnek az újszerűsége. Akkor zátonyra futottam. Még nem vagyok rajta a zátonyon, de már közeledem hozzá — Hát arra nem gondol hogy mennyi uiság van még. amit megszerezhet magának mostani viszonyai között? Ami eddig volt, az még csak az előjáték. Az élet maga kinálja a változatosságokat, persze könnyűnek és szabadnak kell lenni és nem szabad lul mély nyomokat vágni az útba. amelyen végighalad az ember De még taián igy is. Persze szerelmes maga sohasem lesz. (Meggyőződve erről nem igen volt, de okosabban bánt vele mint Polly, aki kivonszolt egyszer három fiatalembert, hogy Gita megvizitálhassa őket és fáradozásaiért az volt a jutalom, hogy ugy megkínozta, mint egy kutyát). így tehát valószínűleg nélkülözni kénytelen az összes tapasztalatok legizgatóbbikát. Még nem tudja drágám, hogy mi az élet, ha beleveti magát az ember! Csak várjon, várjon! Gita vállatvont. — Hiszen én várok. Amit maga mond az mind nagyon szépen hangzik, de csak csupa csillogó általánosság. Én különben is nagyon hálátlan teremtés vagyok és többet nem akarok gondolni ilyen dolgokra. Itt marad ebédre? De Elsie felált és felvette a kalapját. — Ma nem Holnap, ha akarja szívesen. Ez Geoff első napja itthon. Már majd egy éve, hogy utoljára nálunk volt. De nagyon szerelném, ha maga vacsorázna mivelünk ma este. Felejtse el, hogy Geoff férfi és csak ugy tekintse őt, mint a fivéremel. Hiszen, ha innen kikerül. úgyis sok férfivel fog találkozni é.s azokkal aztán majd beszélnie is kell Gita erősen ránézett. — Azt kell hinnem... — Öh, nem! — Kibuggyant Elsie gyöngyöző nevetése. — Nem vagyok házasságközvetitö és még ha az volnék is, maga lenne az utolsó, akinek a szerelmi ügyeibe ártani merném magam. Még azt sem tudom, vájjon egyáltalában megbocsátó Geoffnak azért, amiért a bátyám. Nem tudom, hogy ez a fiu mivel töltötte el szabad perceit, de azt az egyet tudom, hogy a nők nem érdeklik és nem is vesz magának fáradtságot, hogy megértesse magát velük. Meglehetősen keveset beszél, még velünk is alig. Azt hiszem valami ideált mintáz a fejében. Szeretném, ha megismerkedne vele, de egyszerűen csak azért, mert a bátyám és mert maga drágám már szinte énemnek egy, Gita most csókolta meg először. Csak egy, cuppantás volt az egész, de Elsie tudta, hogy; mint jelentett ez és hogy mit jelentett az a kijelentés, amely ezt a csókot követte: "Vvt köv.y """•••• 1 um mm ii um Felelős szerkesztő: PASZTOK JóZSLl . Nyomatott a kiadótulajdonos Délmagyarország Hírlap- és Nyomda vállalat Hl. künvnvomdájábatu Külföld) képviseletek: AUSZTRIA: Bécst szerkesztőség: Wien, //., Taborstrasse 7. íWr. Auslandskorrespondenz). Telefon: íO—3—22. Bécsi kiadóhivatal, olvasóterem is hirdetési képviselet Ausztria részére: Wien, Wildpretmarkt 1. (Olterr. Anzeigen A.G.Ä Tetetőn: Serie 62-5-95. JUGOSZLÁVIA: tnterrektam d. d. Zagreb, 1.-78, Marovska nlioa 28. Telefon 21—65 NÉMETORSZÁG: Ala Anzeigen A.B., Berlin «V VV 6, Am Zirkus 9. Telefon: Norden 7607/12. SVÁJC. Oretl Füssli Annoncen A.-G., Zürich, Sonnen' inat 10. Telefon: Holt. 6700. Fogyasztók és viszontelárusitókt Ax Orssságos Magyar Tejssövefkeszeíi Köxponf állal készitett elsőrendű pasztőrözött uradalmi tej swmwww « I 1 augusztus hó 1-től már Szegeden is kapható László Farkas József Dugonics téri és Klauzál téri (Ernke-kávéház mellett) saft és vafárudájóban W A tejel házhoz szállítom. 551 Kérem biz'asijsn tejsziikségletéf idejekorán! Tanácsos, hogy elöjegyeztesse szükségleté!! * Páríoljute a szegedi ipari és fiasználfunU m (huspénztári) szappant. MlnxlenUtt kapható! 207 Há5ziassx®nyol£! Ugyeljeiela a bélyegsőre! mtSBFin