Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-26 / 167. szám

4 DELMAf.YVKOnSZ.4G 1929 julius 2ö. Tengővel apasztotta a bizottság, mivel az uj törvény a végrehajtási illetek kulcsát négy százalékról háromra szálliiotta le. Ll'enben emeltek a husforpjaszlási adót '6000, a szeszfogyaszlási adót 3000 pengővel, mert az elmu't félévbett ezen a címen arányosan ennyivel nagyobb volt a város jövedelme az előirányzatnál. A külterületi orvosi lakok karbantartá i költségeire szánt 1600 pengőt 12.600 pengőre emelte a bizottság és ezzel végzett a költségvei é<> tervezet második csoportjával is. Következeit volna a közművelődési csoport tételeinek tárgyalása, azonban a polgármester az idő előrehaladottságára való tekintettel a tárgyalást félbeszakította és az ülés folytatását szombat délutánra halasztotta. ülágbainoknő Várkonys Mihály hélfőn és kedden a Korsóban. Utazás az osztrák bankkamatláb körül Grác, juli us 23. A Steiermarkische Escomptebank pénztárai előtt egy tábla van kifüggesztve, mely szerint az intézet azonnal felmondható betétek után 4 és félszázalék kamatot fizet. Egy hónapos felmondás esetén a kamat 4 százalék, két hónapos felmondás esetén ujabb félszázalékkal emelkedik és három hónapos felmondásra elhelyezett, vagy zárolt betéteknél eléri a 6 százalékot. Hogy titokban adnak-e az osztrák intézetek ennél többet betétek után és követik-e a magyar intézetek gyakorlatát, ahol az, aki követeli, kap még kilenc százalékot is a pénze után, nem tudom. Egyáltalán nincs szándékomban, hogy komoly pénzügyi fejtegetésekbe bocsájtkozzam, egyszerűen elmondom néhány tapasztalatomat, bárki ugy vonhatja le belőle a következtetéseket, amint neki jól esik. A magyar viszonyokhoz képest a betéti kamatláb Ausztriában feltűnően alacsony. A betéti kamatlábnak ebből az alacsony voltából pedig kettő következik. Az egyik az, hogy belső tőkeképződés van és a közönség még ilyen kamat mellett is az intézetekhez viszi a pénzét. Ha ugyanis nem e» volna az eset, Ausztriában is többet kellene a bankoknál elhelyezett pénzek után fizetni. A másik következés peddig csak az lehet, hogy az ipar és kereskedelem és általában mindenki akinek szüksége van rá és megfelelő biztosítékot tud nyújtani, olcsóbb pénzhez tud jutni, mint minálunk. Ausztriában nem kell úllami eszközökkel kedvezményes kiskereskedelmi és kisipari hitelakciókat indítani, hogy az igénybevevő végezetül az összes költségek hozzászámitásával tizenhárom százalékos pénzhez juthasson. Pedig a jegyintézet hivatalos kamatlába Ausztriában is éppen elég magas: hét és félszázalck. Mikor a gráci banknak a hirdető tábláján ezt a nagyon alacsony betéti kamatlábat megállapítottam, egy magyar ur, aki velem együtt váltott be pengőt schillingre, nem minden ok nélkül azt kérdezte, hogy az osztrák pénzintézeteknek nem az volna-e a legjobb üzletük, ha a tulajdon betevőik pénzét egyszerűen áttolnák Magyarországri és jó középintézeteknél két százalékkal magasabb kamatozásra elhelyeznék. Semmi rizikójuk se volna és tisztán keresnének két percentet Ez azonban a kevésbé érdekes része a dolognak. Elhatároztam, hogv gyakorlati jellegű pénzügyi nyomozásokat fogok végezni kisipari és kiskereskedői körökben. Sorra veszem az embereket és megtudom tőlük, hogy kölcsönpénzt milyen féltémm MIHÁLY gyárosnál SZEGEI) Aradi ucca 4. Telefon 469. Mindennemű külélAru, zsineg, zsak. pooyvo, lótakaró, halász és tenni» hhlrt, gyermek hintók, tornaszerek 297 5y6rJ érőn kaphatók. Tankönyveket minden is'toia részére már most előjegyezhet 490 f? i^l R T Cjfr S !í.8n,-vk-cre®kc<iésben Klauzál tér Telefon 3-71. telek mellett vesznek igénybe. A nyomozásaimat egy nagyon beszédes borbélynál kezdtem, aki egész előadást tartott a gazdasági helyzetről. Tőle kérdeztem meg, hogy iparosok kellő fedezet mellett milyen kamatra szoktak kölcsönt kapni a bankoktól. A válasz számomra, aki megszoktam, hogy Magyarországon felülről lefelé mindenki a hitel drágasága miatt panaszkodik, nagyon meglepő volt: — Hát én azt honnan tudjam? Én nem szoktam kölcsönt felvenni. A második kísérleti alanyom egy städtischer Baumeister volt, aki munkásaival együtt alagcsőveket rakott le a Hilmteich felé vezető utón. Az építőipar az olyan iparágak közé tartozik, amelyek hitel nélkül nem élhetnek meg. Szóba elegyedtem a mesterrel és a nehéz gazdasági viszonyok kölcsönös megemlegetése után megkérdeztem, hogy milyen kamatra kapja a pénzt a vállalataihoz. A mester ugy nézett rám, mint aki idegen világból pottyant elébe: — Szépen néznék ki, ha kilenc-tiz százalékos pénzzel kellene dolgoznom! Nekem nem a bank ad hitelt, hanem a téglagyár, cementgyár, meg a vaskereskedő. Hiteleznek addig, mig a munkámat befejezem, azután fizetek. És igy ment a kísérletezés véges-végig. Információt kértem a susztertől, aki gumisarkat tett a cipőmre, az esztergályostól, akinél kerekes görgőt vettem a kisebbik fiamnak, a szabótól, akivel a kofferben összegyűrődött ruhámat kivasaltattam, sőt még a droguistától is, akinél beretvaszappant és benzint vásároltam. Kilenc érdekelt közül nyolc nem tudta megmondani, hogy mennyi a bankkamulláb és hogy a bankok milyen feltételek mellett adnak pénzt. Az egyeílen, aki tájékozva volt a dolgokról, a droguista volt, akinek pultján azonban ott hevert a Presse és a gráci Tagespost, tehát már újságból ís merítette a tudományát, akárcsak én. Nem tudom, hogy a szám, amelyet kísérletezéseim alapjául választottara, elég nagy-e ahoz, hogy általánosítsak. Ha igen, akkor csak arra lehet következtetnem, hogy az osztrák kisiparos és kiskereskedő nem vesz igénybe bankhitelt vagy legalábbis nem olyan mértékben cselekszi, mint a miénk és következésképen kevesebb érdeklődéssel is viseltetik az úgynevezett pénzügyi problémák iránt Hitelét más, természetesebb forrásokból kapja és azt az energiát, ami nálunk veszendőbe megy a bánkhitel és úgynevezett kedvezményes állami, vagy IOKSz kölcsön hajszolásában, tulajdon üzletére fordíthatja. Ismétlem, nyári pihenés közben csak a felszínét érintettem ennek a jelenségnek. Pedig bizonyára volnának ennek a jelenségnek olyan gazdasági és szociálpolitikai árnyalatai is, amelyek tanulságul szolgálhatnának a magyar közélet számára is. Az összefüggések keresése rávilágítana a mi gazdasági bajaink olyan oldalaira, amelyeket nem felülről várt segítséggel, hanem önmagunk akarásával lehetne megváltoztatni. T. S. 4z olvasó rovala Motorcsónakrohanások a Tiszán Tisztelt Szerkesztő Ur! A Tiszán száguldó, a fürdőzők és evezősök életét komolyan veszélyeztető motorcsónakokra óhajtom a tisztelt szerkesz. tő ur b. lapján át a rendőrség és a folyamőrség figyelmét felhívni. A Tisza vizén az eddigi ártatlan és veszélytelen evezőssport ma már komoly, sőt életveszélyes szórakozás lett. Az uj motorcsónakok a Bertalan-emlék és a közúti híd közötti területen, tehát az úszóktól és evezősöktől legjobban látogatott helyeken legnagyobb, 40—50 kilométeres sebességget száguldanak, felfelé, lefelé rohannak, hirtelen megfordulnak, folyton irányt változtatnak, öreg tengerészeket megcsúfoló bravúros mozdulatokat produkálnak. A partonállókban néha elhűl a vér, hogy most, most fog valami rettenetes történni, most ütközik össze egy ilyen eszeveszetten száguldozó motorcsónak, egy ártatlan, mitsem sejtő, a Tisza vizén üdülést, szórakozást kereső evezőssel. Szinte megkönnyebbülten lélegzünk fel, midőn látjuk, hogy baj nem történt, a motorcsónak tovább rohan és az evezős naívul néz a mellette elsuhanó motor árnyéka felé. Mert egy biztos: a véletlennek is vannak szabályai, amelyek matematikai pontossággal bekövetkeznek! Kár volna az első halálos kimenetelű szerencsétlenséget bevárni. A megtörtént szerencsétlenségen nem segít a legügyesebben megszerkesztett »helyszíni jelentése sem. Mindig a halott a hibás, miért nem tért ki szabályosan. Persze szegény nem tud válaszolni. Válaszolok én helyette előre. Nem tért ki, mert nem volt ideje kitérni, mert az eszeveszetten száguldó, minden pillanatban célt, irányt változtató motorcsónak elől már nem tudott kitérni, vagy lélekjelenlétét elvesztette. Végeredményben mindegy, nem lehet minden evezős a halálos veszélyt .hidegvérrel elkerül ni tudó sportsmann. Meg kell szüntetni a veszedelmeket. Ezen csak egyfélekép cs nagyon egyszerűen lehet segíteni. A sportmotorcsónakok járjanak az átkelő motorcsónakokhoz hasonló lassúsággal a Bertalan-emlék és hid között és ha sportolni akarnak, sebességi rekordot akarnak javítani, menjenek a Tisza—Maros szabad — üdülőktől mentes — területére, ahol kényük-kedvük szerint száguldhatnak. Tisztelettel: Régi clőflietö. Öntöző kocsit a vigadó melletti országútra Tisztelt Szerkesztőség! A köztisztasági telep tocsolási politikája ellen e rovatban már több panasz merült fel. A baj ott van, hogy a locsolókocsik ott locsolnak, ahol nem kellene és ott nem locsolnak, ahol nagyin kellene. így Újszegedet csak a legritkábban érintik a kocsik. A Vigadó környéke még este is portengerben úszik. A Vigadó melletti földes országúton talán még nem is volt öntözőkocsi, pedig ezen az utón félméteres a por. A Vigadóban nem lehet ülni a nagy por miatt, pedig Újszegedre azért megy « szegény polgár, hogy levegőt kapjon. Tisztelettel: Egy szegedi polgár, aki! el akarnak riasztani Újszegedről Divatszalon áthelyezés!!! Értesítem a nagyérdemű hö gyközönságel, hony Kálvária ucca 19. szám alatti divatszalonomat Zrínyi ucca ÍO. sxdm alá helyeztem át. Kérem további szíves pártfogásukat. Moradok tiszteletlel 517 FRIEDMANN TERI. a tökéletes világhírű Bembergselyem harisnya Legújabb reklámáraink: Közép szélű I Finom szálú ezüst iepvil arany fegyü | ezüst jegyű arany fegvü p 5*20 Erő* szálút ezüst jegyű aranv iegyü p 5— p 6p 3"8Ö p 4*50 Sp 4*30 Minden pár harisnya, mely mosás előtt elszakad, ki lesz cserélve. OvakOdjlinK aZ értékfelen Utánzatoktól! Kizárólagos gyári leraka! Szegeden: POLLAK TESTVÉREKnél Csekonics ucca és Széchenyi tér. | GFB. gyártmányú férfi harisnyák és mindenféle kötöttáru különlegességek rendkívüli olcsó árakon. |